billen tn ige 1b5billenik (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben)

1. (gyakr. tárgyragos határozóval) (átv is) ’〈tárgy〉 egyensúlyi v. nyugalmi állapotából elmozdul, kimozdul’ ❖ bittzene [=] billene, fitzamlék (1784 Kisded szótár C0815, 12) | [a lépésmérőben a] finom rugókkal feltámasztott kis kalapács a lépés rázkódása folytán egyet-egyet billenik (1896 PallasLex. CD02) | simogatva anyuska ül ma itten, Kinek érintésétől halkan billent [bölcsőm] (1909 Tóth Árpád CD10) | a zsámoly mindig billent egyet, és nagy lármával csapódott vissza (1960 Szentkuthy Miklós 9664003, 224) | Nagyot billent a lábam alatt az a keskeny léc (1972 Nádudvari Anna 2021005, 876).

1a. ’〈testrész, kül. fej〉 akaratlanul v. külső erő hatására (vmilyen irányban) elmozdul’ ❖ a mint feje billent: Kábultábul a kín fölverte (1882 Győry Vilmos ford.–Runeberg C1984, 320) | [Zrínyi] ernyedten lehajló kezefeje csuklóban balra billent (1913 Laczkó Géza CD10) | fejük csüggedten billent előre (1925 Remenyik Zsigmond CD10) | csak üt, üt és üt – jobbra-balra billen az apró fej, mint egy rongybabáé (1980 Sebeők János 1139003, 314) | Bányai édesdeden aludt, oldalra billent fejjel (1985 Szász Imre 9639001, 67).

1b. ’〈tárgy〉 külső erő hatására (vmely irányban) eldől, ill. vhova ledől’ ❖ ? ’S egyszer billen a’ szekér, ’s én tört orral és arczúlattal ’s törtnek gondolt balkarral emelkedtem fel a’ földről (1803 Kazinczy Ferenc C2556, 67) | az egész csokor a commode-ról a földre billent (1927 Gyergyai Albert ford.–Gide CD10).

2. (átv is) ’〈elmozdulással, helyzetváltoztatással vmilyen helyzetbe, állásba stb.〉 kerül vmi, vki’ ❖ A medve Két talpára billen, ’s kezd egy Lengyel-tántzot (1787 Bécsi Magyar Múzsa C0349, 271) | Az esetre Lóra asszony Annyira megdöbbene, Hogy, értvén azt, lábairól Szinte hanyatt billene (1807 Kisfaludy Sándor CD01) | a gép egyensúlyba billent (1915 Karinthy Frigyes CD10) | Egyik lábujjhegyről a másikra billen beszélés közben (1923 Szép Ernő CD10) | egyensúlyba billenő mérleg (1974 Galsai Pongrác 9171003, 120) | [a fiúk] tótágasba billennek (1982 NéprajziLex. CD47) | A szolgáltatók álláspontja szerint ekkora emeléssel billennének a helyükre az energiaárak (1998 Magyar Hírlap CD09).

2a. (mn-i ign-i alakban) (Műsz) ’〈tárgy〉 úgy működik, hogy vmely tengely körül a célnak megfelelő állásba fordul’ ❖ Kútgém, a kútágas gémtengelyén billenő, alsó végén inkább megterhelt gerenda, melynek felső vékonyabb végéhez a viz merítésére szolgáló tartó pózna, az u. n. kútostor van függesztve (1895 PallasLex. CD02) | sietve betolat a távirányítóval feltárt billenő garázskapun (2000 Magyar Hírlap CD09) | billenő tetőtéri ablakok (2000 Magyar Hírlap CD09).

3. ’vmely folyamat során megváltozik v. másféle állapotba fordul vmi, ritk. vki’ ❖ Innen billen a városligeti dráma a legendába (1909 Kosztolányi Dezső 9359440, 104) | éjfél után hirtelen billen a hangulat; hálátlanná kegyetlenedünk (1910 Hatvany Lajos CD10) | Akinek horizontjában ott van minden összefüggés és minden arc: az nem billenhet szenvedélyekbe az emberi dolgok láttára (1936 Szabó Dezső 9623006, 3) | mintha ez a szokványos előtörténet csak azért íródott volna, hogy […] a történet annál hirtelenebb, meglepetésszerű fordulattal billenjen a valóságból a mese világába (1965 Tóth Dezső CD53).

3a. ’〈versenyben, küzdelemben stb. az állás v. az eredmény〉 vmelyik oldal előnyére(, annak győzelmét ígérve) elmozdul’ ❖ Vajon melyikök győz? [A szavazatok számlálása közben] a szám egyenlőn halad: majd ide, majd oda billen a mérleg (1877 Mikszáth Kálmán CD04) | A következő egy-két napban [1956 októberében] még párhuzamosan „futott” egymás mellett az utcai ítélkezés, a zavarosban való halászás és az új rendteremtés kialakulása. De a mérleg szinte óráról-órára az utóbbi javára billent (1958 Méray Tibor 9434003, 240) | Az erőviszonyok [1919-ben] tehát mind az ország, mind a megye területén erősen a munkásosztály oldalára billentek (1973 Környei Attila CD52) | ha a gabonatermesztés szempontjai kerülnek előtérbe, a szántók javára billen a szántók és rétek aránya (1993 Katona Imre CD52).

Ö: át~, fel~, félre~, helyre~, ki~, le~, meg~, vissza~.

ÖU: be~, el~, hátra~, rá~.

Sz: billenékeny.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. billeg; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

billen tárgyatlan ige 1b5
billenik (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben)
1. (gyakr. tárgyragos határozóval) (átv is)
〈tárgy〉 egyensúlyi v. nyugalmi állapotából elmozdul, kimozdul
bittzene [=] billene, fitzamlék
(1784 Kisded szótár)
[a lépésmérőben a] finom rugókkal feltámasztott kis kalapács a lépés rázkódása folytán egyet-egyet billenik
(1896 PallasLex.)
simogatva anyuska ül ma itten, Kinek érintésétől halkan billent [bölcsőm]
(1909 Tóth Árpád)
a zsámoly mindig billent egyet, és nagy lármával csapódott vissza
(1960 Szentkuthy Miklós)
Nagyot billent a lábam alatt az a keskeny léc
(1972 Nádudvari Anna)
1a.
〈testrész, kül. fej〉 akaratlanul v. külső erő hatására (vmilyen irányban) elmozdul
a mint feje billent: Kábultábul a kín fölverte
(1882 Győry Vilmos ford.Runeberg)
[Zrínyi] ernyedten lehajló kezefeje csuklóban balra billent
(1913 Laczkó Géza)
fejük csüggedten billent előre
(1925 Remenyik Zsigmond)
csak üt, üt és üt – jobbra-balra billen az apró fej, mint egy rongybabáé
(1980 Sebeők János)
Bányai édesdeden aludt, oldalra billent fejjel
(1985 Szász Imre)
1b.
〈tárgy〉 külső erő hatására (vmely irányban) eldől, ill. vhova ledől
?
’S egyszer billen a’ szekér, ’s én tört orral és arczúlattal ’s törtnek gondolt balkarral emelkedtem fel a’ földről
(1803 Kazinczy Ferenc)
az egész csokor a commode-ról a földre billent
(1927 Gyergyai Albert ford.Gide)
2. (átv is)
〈elmozdulással, helyzetváltoztatással vmilyen helyzetbe, állásba stb.〉 kerül vmi, vki
A medve Két talpára billen, ’s kezd egy Lengyel-tántzot
(1787 Bécsi Magyar Múzsa)
Az esetre Lóra asszony Annyira megdöbbene, Hogy, értvén azt, lábairól Szinte hanyatt billene
(1807 Kisfaludy Sándor)
a gép egyensúlyba billent
(1915 Karinthy Frigyes)
Egyik lábujjhegyről a másikra billen beszélés közben
(1923 Szép Ernő)
egyensúlyba billenő mérleg
(1974 Galsai Pongrác)
[a fiúk] tótágasba billennek
(1982 NéprajziLex.)
A szolgáltatók álláspontja szerint ekkora emeléssel billennének a helyükre az energiaárak
(1998 Magyar Hírlap)
2a. (mn-i ign-i alakban) (Műsz)
〈tárgy〉 úgy működik, hogy vmely tengely körül a célnak megfelelő állásba fordul
Kútgém, a kútágas gémtengelyén billenő, alsó végén inkább megterhelt gerenda, melynek felső vékonyabb végéhez a viz merítésére szolgáló tartó pózna, az u. n.úgynevezett kútostor van függesztve
(1895 PallasLex.)
sietve betolat a távirányítóval feltárt billenő garázskapun
(2000 Magyar Hírlap)
billenő tetőtéri ablakok
(2000 Magyar Hírlap)
3.
vmely folyamat során megváltozik v. másféle állapotba fordul vmi, ritk. vki
Innen billen a városligeti dráma a legendába
(1909 Kosztolányi Dezső)
éjfél után hirtelen billen a hangulat; hálátlanná kegyetlenedünk
(1910 Hatvany Lajos)
Akinek horizontjában ott van minden összefüggés és minden arc: az nem billenhet szenvedélyekbe az emberi dolgok láttára
(1936 Szabó Dezső)
mintha ez a szokványos előtörténet csak azért íródott volna, hogy […] a történet annál hirtelenebb, meglepetésszerű fordulattal billenjen a valóságból a mese világába
(1965 Tóth Dezső)
3a.
〈versenyben, küzdelemben stb. az állás v. az eredmény〉 vmelyik oldal előnyére(, annak győzelmét ígérve) elmozdul
Vajon melyikök győz? [A szavazatok számlálása közben] a szám egyenlőn halad: majd ide, majd oda billen a mérleg
(1877 Mikszáth Kálmán)
A következő egy-két napban [1956 októberében] még párhuzamosan „futott” egymás mellett az utcai ítélkezés, a zavarosban való halászás és az új rendteremtés kialakulása. De a mérleg szinte óráról-órára az utóbbi javára billent
(1958 Méray Tibor)
Az erőviszonyok [1919-ben] tehát mind az ország, mind a megye területén erősen a munkásosztály oldalára billentek
(1973 Környei Attila)
ha a gabonatermesztés szempontjai kerülnek előtérbe, a szántók javára billen a szántók és rétek aránya
(1993 Katona Imre)
ÖU: bebillen, elbillen, hátrabillen, rábillen
Sz: billenékeny
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. billeg; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások