bizonyos mn és fn (kissé vál) 

I. mn 15A3

1. ’ténynek, valóságnak vehető, kétségtelennek tartható v. hitelt érdemlő 〈dolog〉, ill. ilyen dolog által igazolt, megalapozott v. arra épülő, abból származó’ ❖ a’ míg [a keresztyén ember] halálos bünben vagyon, bizonyos, hogy mind addig ſemmi jutalmat nem érdemelhet az Iſtentöl (1772 Vajda Sámuel 7365001, 142) | mindenütt bizonyos igazságokra (Dogmata) találnak (1801 Sárváry Pál C3710, 17) | olly bizonyos, mint kétszer kettő négy (1828 Széchenyi István C3887, 235) | meglehetősen bizonyos kútfők után a’ következőket közölhetjük (1842 Pesti Hírlap CD61) | hivatalos vagy bizonyos irat sem jött még (1856 Tompa Mihály C0642, 386) | Bizonyos hír sohasem érkezett róla (1903 Krúdy Gyula CD54) | Csuda szerencsém volt, az egyszer bizonyos! (1948 Tersánszky Józsi Jenő 9706010, 117) | sejtésünk (s nem bizonyos tudásunk) (1987–1988 Fried István 2019014, 742) | a jövendölés bizonyos voltát (1995 Jubileumi kommentár CD1206) | Egy dolog bizonyos. Jó lesz sietni (1999 Figyelő CD2601).

1a. ’olyan 〈személy〉, aki meggyőződött vmiről, aki kétségtelennek, biztosnak v. nagyon valószínűnek tart vmit, ill. ilyen személyre jellemző 〈magatartás, érzés, meggyőződés stb.〉’ ❖ bizonyos lehet benne, hogy bövséges, és örökké tartó jutalmát, fogja venni Mennyben minden fárattságának (1772 Vajda Sámuel 7365001, 143) | bizonyos volt Máli viszonszerelméről (1836 Gaal József C1788, 52) | hogy bizonyos légy a felől, hogy büneid neked megbocsáttatnak, keresztelkedjél meg (1910 Czeglédy Sándor ford.–Calvin CD1211) | jólesik mindig és bizonyosan tudnom, ha elfordulok tőle, akkor is előttem van (1939 Kassák Lajos 9314070, 9) | A betegek igyekeztek megérinteni a bojtokat, abban a bizonyos hitben, hogy az Úr személyéből áradó erő meggyógyítja őket (1993 BibliaiLex. CD1207).

1b. (kissé rég) ’egyértelműen meghatározott’ ❖ [az ájtatossági szokások] tsak bagatellák: Bagatellák-é? Próbáld-meg […] ezeket a’ bagatellákat álhatatoſon gyakorolni? azokat naponként bizonyos órában véghez vinni? (1774 Vajda Sámuel 7365003, 116) | [a határozatlan mód, ti. a főnévi igenév] ſem bizonyos ſzemélyt, ſem bizonyos ſzámot, ſt a’ Magyarban bizonyos idt ſem határoz (1790 Főldi János C1759, 170) | [Petőfi] bizonyos cél és utiterv nélkül, titkon eltávozott [Selmecről] (1875 e. Toldy Ferenc C4173, 180) | ha valaki az alább megjelölt családok bizonyos tartózkodási helyét tudja (1947 Képes Szabad Föld okt. 5. C0229, 2).

2. ’olyan 〈dolog, kül. esemény, jelenség v. cselekedet, tevékenység〉, amely(nek várt hatása, eredménye) kétséget kizáróan v. nagy valószínűséggel bekövetkezik, ill. olyan 〈eredmény, következmény stb.〉, amelyre (feltétlenül) számítani lehet’ ❖ E’ ſzegelet kövön fekſzik ſzabadſágunk, Külmben bizonyos, hidjük-el, rabſágunk (1772 Barcsay Ábrahám 7019037, 21) | bizonyos és hibázhatatlan hatású [szer] (1834 Kritikai Lapok C0239, 88) | [A bika] annak tartott, a kit elül-utol talált, Futá minden ember a bizonyos halált (1846 Arany János C0648, 7) | A ki szorgalommal vet, bizonyos aratása van annak ott! (1887 Baksay Sándor C0731, 49) | egyikük se merte volna bizonyosra venni, hogy az ereszkedőt is eléri majd a kapaszkodó után (1892 Kacziány Géza C2471, 160) | bizonyos vereségnek tette ki magát (1931 Szekfű Gyula CD42) | egyáltalán nem volt bizonyos annak [ti. a szavazásnak] kimenetele (1994 Somogyi Éva CD58).

2a. (rég) ’olyan 〈hely, idő, eszköz, módszer stb.〉, amely vmilyen eredményt, vminek a bekövetkeztét kétségtelenné v. valószínűvé teszi’ ❖ a’ náthának ſzintén úgy mint a’ tbb betegſégeknek bizonyos orvoſſágai vagynak (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 128) | Ki csak keresi, hol leljen Helyet egy valamely helyen, A földön senki sem mutat Annak egy bizonyos útat (1791 Szentjóbi Szabó László C3958, 137) | Az emberi igaz okosságnak bizonyos próbája abban áll, hogy testének minden tekintetben való javát fen tudja tartani (1802–1804 Bessenyei György¹ C1079, 32) | nints jobb […] és bizonyosabb módja a’ plánták részeivel való megesmerkedésnek, mint az a’ mellyet javasoltunk (1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály C1417, V).

2b. (rég) ’olyan 〈személy〉, aki minden kétséget kizáróan v. nagy valószínűséggel elér, teljesít v. megtesz vmit’ ❖ elfogatlak benneteket-is, úgy-mint a’ nyilvánvaló Tolvajoknak bizonyos Párt-fogóit (1790 Dugonics András C1468, 19) | a’ Mária Férje lessz [Nagy] Lajos’ minden érdemeinek-is bizonyos örökösse (1791 Szentjóbi Szabó László C3958, 192).

3. (rég, átv is) ’〈vmely eszköz mint a vmiben való〉 megbízható, szilárd, eredményt hozó 〈jártasság, készség jelképe〉, ill. ilyen jártassággal, készséggel rendelkező, vmit ilyen módon teljesítő 〈ember〉’ ❖ Az Éjszaki Ámérika szélénn lev 8 hajónak még nintsen bizonyos vezére (1781 Magyar Hírmondó C0269, 276) | ezernyi madarat hullattak le a bizonyos nyilak (1851 Kuthy Lajos C2863, 70) | Eredménye bizonyos kalaúz a’ további vizsgálatban (1863 Hunfalvy Pál C2147, 277).

3a. (kissé rég) ’vmiben való jártasságra, gyakorlottságra utaló, azt kifejező(, ezért eredményt hozó) 〈cselekvés, megnyilvánulás, képesség stb.〉’ ❖ bizonyos és erős lépése (1779 Próbákbúl szedett oktatás C3537, 12) | Visszacsap, és bizonyos vágása Barára lecsattan (1823–1824 Vörösmarty Mihály C4534, 146) | Teszen ugyan a’ vadász sokszor reménye feletti messze lövéseket is, de ezek csak szerencse ’s vaktörténet, nem pedig a’ bizonyos lövések közé tartoznak (1829 Pák Dienes 8346003, 19) | esti időben […] szemeim nem látják bizonyosan az utat (1906 Krúdy Gyula C2831, 117).

4. (rég) ’szilárd alapokon nyugvó, nehezen megingatható v. megzavarható, ill. állandó(ságot mutató) 〈dolog, jelenség〉’ ❖ E’ f pap bizonyos jövedelme ugyan napjába a’ Sultantól rendelt 2000. piasterekbl áll (1788 Decsy Sámuel C1381, 276) | Ezek-után következend királlyainknak nem vólt bizonyos lakásjok (1795 Dugonics András C1473, 25) | a szerkesztőnek összes bizonyos fizetése évenként 3000 pengő forint (1848 Petőfi Sándor C0642, 147).

5. (rég) ’biztonságot nyújtó, (vmitől) védett 〈kül. hely〉’ ❖ Kérdeztetett, hogy a hajók között mellyik legbizonyosabb a haláltól (1782 Kónyi János C2730, 177) | A’ fejedelemségben nem elegendők egyedül a’ középrendek; ezeken kivül kell még lenni olly bizonyos helynek is, a’ hol, mint valamelly szekrényben, őriztessenek és fentartassanak a’ törvények (1833 Rédly Károly ford.–Montesquieu 8320001, 27).

6. (rég, átv is) ’megbízható, vkinek a bizalmára érdemes, ill. vkihez bizalmas 〈személy〉’ ❖ Minden hálási station [ti. ott, ahol II. József megszáll] bizonyos ember rendeltessék (1772 Történelmi Tár 7393001, 317) | boraim árokat […] legtanácsosabb lessz Kis Imre Úrnak által küldened Debreczenbe […], hogy azt nekem juttassa a’ legbizonyosbb ember által (1809 Kazinczy Ferenc C2559, 469) | A’ nyelvek a’ népek eredetének kérdésében legbizonyosabb tanúk és legrészrehajlatlanabb bírák (1863 Hunfalvy Pál C2147, 353) | hónaponkint hány forintokat küldött bizonyos-ember által az ő kezéhez (1895 Móra István C3208, 138).

7. (fn-i mut nm-sal) ’(köz)ismert, (a szövegkörnyezetből) tudott, de kifejtés nélkül, csak utalással megjelölt 〈élőlény v. (elvont) dolog〉’ ❖ hát szép-e az a bizonyos szép? – Ragyogó szépség, barátom, ragyogó, mint a téli csillag. – Szőke? barna? (1846 Petőfi Sándor C3509, 16) | vad rohamban száguld el két gatyás ember, egyik a bicsakló sánta pej lovon, a másik azon a bizonyos hires sárgán (1895 Tömörkény István 8493008, 120) | [a 20. század elején a] színdarabok és regények a harmincéves asszony problémáját feszegették. Mennyire rettegtek a nők attól a bizonyos három X-től! (1957 Esti Hírlap dec. 25. C0121, 5) | [Horváth Péter] 1988-ban elvállalta az utazási iroda berlini képviseletének vezetését (azon a bizonyos éjszakán ott volt a Falnál) (1998 Figyelő CD2601).

7a. (kissé rég, szépítő) ’〈(tabusítás miatt) ki nem mondott megnevezést helyettesítő fn jelzőjeként〉’ ❖ A vén hajóhíd […] olyan, mint bizonyos hölgyek, kik minél korhadtabbak, annál drágábbak (1880 Mikszáth Kálmán CD04) | a város fejlődött, az utca elmaradt, sötét maradt, bizonyos hölgyek is megtelepedtek benne (1915 Babits Mihály CD10) | a gróf, meg az emberei lesik a bizonyos helyiség előtt, ahova a király is gyalogjár, hogy mit szól a tábornagy a Gotterhaltéra (1937 Németh László² 9485005, 159).

8. (htl ne-vel v. ne n., kijelölő jelzőként) ’más hasonlóktól elkülönítendőnek gondolt, de egyedi sajátosságokkal nem meghatározott 〈élőlény v. (tárgyi) dolog〉’ ❖ Egy bizonyos ember, a’ ki-nyári nagy melegen egéſz nap útazot vála [!], halálos álomban eſvén az útán egynéhány óra múlva, bolond hagymáz ſzine alatt hala meg (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 159) | megeshetik, hogy a’ nevendék’ elméje egy bizonyos tárgyban csekély előmenetelt tegyen, más tárgyakra pedig igen alkalmatos legyen (1825 Szilasy János 8450005, 108) | még Debrecenben ma is élnek a kő- és csontkorszak bizonyos eszközeivel (1920 Móricz Zsigmond C6293, 143) | bizonyos főnevek változatlan alakban tulajdonságjelzőül alkalmazhatók (1937 Zsirai Miklós C4981, 88) | Volt nekem ott egy […] szőlőcsőszöm, bizonyos Kis bácsi (1957 Csathó Kálmán C1267, 203) | alkalmas-e a jelölt egy bizonyos állás betöltésére (2000 Magyar Hírlap CD09).

8a. ’〈kifejtés helyett〉 valóságbeli összefüggésekkel meghatározott 〈minőség, mérték, nagyság〉, ill. ilyen minőségű, mértékű, nagyságú 〈jelenség, sajátosság, helyzet stb.〉’ ❖ ha a’ hamis mammónából [= vagyonból, gazdagságból] a’ Szentegyházoknak valami kevés ajándékot adnak, ha egy kápolnát építtetnek, vagy ha bizonyos ſzámú Miſeket fondálnak [ti. misealapítványt tesznek, misedíjat fizetnek] (1774 Vajda Sámuel 7365003, 119) | Bizonyos távolságra egy csoport gyalogságot láta meg (1816–1824 Kazinczy Ferenc 8228111, 144) | Hogy pedig csak bizonyos foknyi értelmi müveltséggel birók gyakorolhatják az alkotmány-adta tevést magába foglaló, vagy tevésre meghivó jogokat: természetes (1843 Wesselényi Miklós 8528009, 287) | bizonyos koron túl a leányok […] hozzájuk nem méltó férfiakat is boldogítnak kezökkel (1868 Vértesi Arnold C4455, 33) | Modern ember bizonyos idegenkedéssel fogadja az ötfelvonásos tragédiákat, a tízméteres freskókat és a huszonnégyénekes époszokat (1905 Juhász Gyula¹ 9284810, 36) | bizonyos mértékben hálás is volt (1937 Babits Mihály 9014129, 54) | bizonyos ellenszolgáltatás fejében (1985 Krasznahorkai László 1084001, 64) | a magyar papíripar csak bizonyos minőségű hulladékot tud feldolgozni (1997 Magyar Hírlap CD09).

II. fn 25A3

1. ’megalapozott, szilárd, ténynek vehető dolog(ra épülő tudás, hit), ill. kétségtelenül, biztosan bekövetkező történés, jelenség’ ❖ mihelyest bizonyost szerzek a jövetelről és megtudom merre és mikor jön ő felsége, azonnal meg fogom irni szolgabirák és dominalis perceptor [= uradalmi adószedő] uraiméknak (1772 Történelmi Tár 7393001, 320) | A gazdálkodásban, nézetem szerint, az a legelső megkivántatóság, hogy legyen az embernek valami bizonyosa, s ne kelljen arról aggódnia, hogy valjon nem fárad e hiában (1858 Táncsics Mihály 8463002, 56) | az örvénylő bizonytalant immár bizonyosra cserélted (1942 Weöres Sándor 9788080, 40) | E folyamat végéről nehéz lenne valami bizonyosat s főként biztatót mondani (1998 Magyar Hírlap CD09).

2. (fn-i mut nm-sal) ’(köz)ismert, (a szövegkörnyezetből) tudott, de kifejtés nélkül, csak utalással megjelölt személy v. dolog’ ❖ adott annak a bizonyosnak olyan szert, melylyel a tehenet köröskörül kellett füstölni (1861 Eredeti népmesék C3086, 160) | az én jóistenem ma se bocsásson meg annak a bizonyosnak, a ki okozója, hogy nyomoruságból nyomoruságba jutottam! (1908 Ambrus Zoltán C0600, 54) | Ekkor egyszer tett a fejére kürtőkalapot, se azelőtt, se azóta, de ezt a bizonyosat őrzi útja emlékezetére (1926 Rákosi Jenő 8385006, 68) | Korát nem illik elárulni, de azt a bizonyost megcáfolva szervezte-rendezte az eseményeket reggeltől estig (1998 Magyar Hírlap CD09).

3. (htl ne-vel v. ne n.) ’más hasonlóktól elkülönítendőnek gondolt, de egyedi sajátosságokkal nem meghatározott élőlény v. (tárgyi) dolog’ ❖ a modern irodalomra nézve igen fontos szövegek közül bizonyosakhoz szinte lehetetlen egyebütt hozzáférni, mint a közkönyvtárakban (1908 Nyugat CD10) | Egyet, akárkit, vagy egy bizonyosat? (1972 Illyés Gyula 9274056, 38) | az operátoroknak az egyediesítő szerepe […] lehetővé teszi, hogy egy személyt, és egy bizonyosat jelöljünk meg, s megkülönböztessük (1990 Jancsó Júlia ford.–Ricoeur 2029024, 613).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. bizony; ÉKsz.; SzT. ~, bizonyosabban; ÚMTsz.