bizseg tn ige 2b (nyj v. irod)

1. (átv is) ’〈nagy tömeg(ben vmi)〉 zajt kelt(ve), zsibong(va ide-oda mozog, nyüzsög, hemzseg)’ ❖ Bizsegni: pizsegni, bozsogni, bezsegni, hemzsegni. Az öszve torlódott sakaságról mondatik (1792 Kisded szótár C0816, 22) | [a] száraz árkolatban […] tyúkok, lúdak, ’s több illyen házi majorság bizseg (1808 Farkas Ferenc ford. C1696, 225) | Látok a városban sok szegény bolondot […] Hangyaként bizsegni (1873 Aliquis első ciklusa C0579, 47) | Apró hangyák mászkálnak feketén a könyvben. Jaj… nézd… lecsusznak a világos lapról! s fejembe bizsegnek… hosszu sor… tömötten (1903 Babits Mihály CD01) | Nő voltam s uramat kényes testemre fogadtam […] hangyasereg bizsegett kagylóim kék-erü mélyén, comb köze, nyak, fülcimpa, tenyér, mind mézet adott-vett (1963 Weöres Sándor 9788096, 65).

2. ’〈test(rész)〉 apró tűszúrásokra emlékeztető bizsergést érez’ ❖ bizsegés, bi’segö viszketés; das Jucken auf der Haut, als wenn Ameisen herumliefen (1818 Lexicon trilingve C3043, 1198. hasáb) | [Az arcod] mint a tűz … te szegény … fáj?! – Csak bizseg (1882 Vidor Pál C4490, 32).

3. (átv is) ’〈folyadék〉 pezseg, bugyborékol’ ❖ pezsgett, bizsgett, bugyborékolt a botrány forrásnak indult árja (1889 Reviczky Gyula C3627, 73) | Má bizsög a viz (1951–1955 Kiskanizsai szótár C5830, 37).

3a. ’〈vér〉 a szokásosnál gyorsabban áramlik vmitől’ ❖ bizsegő érverés (1823 Német–magyar–deák lexikon C3047, 84) | Bizsegett a vére s izzadtság kezdte elönteni foltos eres homlokát az érdeklődéstől (1882–1883 Mikszáth Kálmán C3148, 249) | Bizsegett a vére, egy lánglavina önté el testét (1885 Mikszáth Kálmán C3116, 84).

3b. ’〈gondolat, érzés stb.〉 izgatottságot, nyugtalanságot okozva munkál vkiben, vkinek a tudatában határozatlanul, de folyamatosan fel-felbukkan’ ❖ Valami bizseg a fejemben (1881 Balogh Tihamér ford.–Molière C3178, 11) | A vén asszonyban már megint erő bizsgett, rip-rap végezte a dolgot (1931 Bohuniczky Szefi CD10).

J: bizsereg.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. bizsereg; ÉKsz.; ÚMTsz.

bizseg tárgyatlan ige 2b (nyj v. irod)
1. (átv is)
〈nagy tömeg(ben vmi) zajt kelt(ve), zsibong(va ide-oda mozog, nyüzsög, hemzseg)
Bizsegni: pizsegni, bozsogni, bezsegni, hemzsegni. Az öszve torlódott sakaságról mondatik
(1792 Kisded szótár)
[a] száraz árkolatban […] tyúkok, lúdak, ’s több illyen házi majorság bizseg
(1808 Farkas Ferenc ford.)
Látok a városban sok szegény bolondot […] Hangyaként bizsegni
(1873 Aliquis első ciklusa)
Apró hangyák mászkálnak feketén a könyvben. Jaj… nézd… lecsusznak a világos lapról! s fejembe bizsegnek… hosszu sor… tömötten
(1903 Babits Mihály)
Nő voltam s uramat kényes testemre fogadtam […] hangyasereg bizsegett kagylóim kék-erü mélyén, comb köze, nyak, fülcimpa, tenyér, mind mézet adott-vett
(1963 Weöres Sándor)
2.
〈test(rész) apró tűszúrásokra emlékeztető bizsergést érez
bizsegés, bi’segö viszketés; das Jucken auf der Haut, als wenn Ameisen herumliefen
(1818 Lexicon trilingve)
[Az arcod] mint a tűz … te szegény … fáj?! – Csak bizseg
(1882 Vidor Pál)
3. (átv is)
〈folyadék〉 pezseg, bugyborékol
pezsgett, bizsgett, bugyborékolt a botrány forrásnak indult árja
(1889 Reviczky Gyula)
bizsög a viz
(1951–1955 Kiskanizsai szótár)
3a.
〈vér〉 a szokásosnál gyorsabban áramlik vmitől
bizsegő érverés
(1823 Német–magyar–deák lexikon)
Bizsegett a vére s izzadtság kezdte elönteni foltos eres homlokát az érdeklődéstől
(1882–1883 Mikszáth Kálmán)
Bizsegett a vére, egy lánglavina önté el testét
(1885 Mikszáth Kálmán)
3b.
〈gondolat, érzés stb.〉 izgatottságot, nyugtalanságot okozva munkál vkiben, vkinek a tudatában határozatlanul, de folyamatosan fel-felbukkan
Valami bizseg a fejemben
(1881 Balogh Tihamér ford.Molière)
A vén asszonyban már megint erő bizsgett, rip-rap végezte a dolgot
(1931 Bohuniczky Szefi)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. bizsereg; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások