biztat ts ige 5a8

1. (vmit mondva, ígérve, valószínűsítve) bizakodásra késztet, kitartásra ösztönöz, buzdít vki vkit’ ❖ Mennyivel inkább meg-alázta magát Péter Kriſtus-elött, […] annyival jobban magához Kaptsolta ötet Kriſtus, és nagyobb igéretekkel biztatta, és vigaſztalta az ö fel-háborodott lelkét (1772 Vajda Sámuel 7365001, 144) | nem is merem egész teljességgel az Urat eránta bíztatni, hogy akkor is, mikor a’ könyvet vissza küldöm, eztet [ti. írásomat] is hozzá tehessem (1786 Ráday Gedeon¹ C2554, 87) | Ki bíztatja Múzsám’ édes mosolygással? (1802 Csokonai Vitéz Mihály 7069064, 131) | [Bogács] csapatit biztatva előbbre nyomúla (1823–1824 Vörösmarty Mihály 8524376, 99) | A báró úgy biztatta magát, mint ahogy beteg gyermekeket szokás vigasztalni (1854 Jókai Mór CD18) | A lányok meg biztatták: „Jó lesz! Nagyszerű lesz! Rajta Ilona, rajta!” (1908 Balázs Béla CD10) | Megkezdődik a kőgörgetőverseny, a nép kiáltozva biztatja a fiúkat, akik a hatalmas, mozdíthatatlan szikláknak veselkednek (1978 Spiró György 1143002, 319).

1a. (tekintethatározói mellékmondattal) (rég) ’〈vmely tekintetben, vmire nézve〉 bizakodással tölt el vmi vkit’ ❖ a’ terméſzet ereje viſgáláſában annyira fel-derült értelmek [ti. a tisztelendő atyákéi], melly által e’ kis müvetskében foglaltt igaſſágokat könnyen által láthatják, biztat, hogy minden tehetſégekkel azon fognak iparkodni, miképen jobbithaſſák meg a’ tudatlan köz népnek orvosláſát (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 14) | Excellentziádnak kegyessége bíztat, hogy kérésem vakmerőségre magyaráztatni nem fog (1805 Kazinczy Ferenc C2556, 387) | Ez eddig jól megy; biztat a’ remény, Hogy vége is jó lesz (1830 Vörösmarty Mihály 8524400, 261) | Biztat a’ kilátás, hogy maholnap úgy is újabb levelét veszem (1853 Pákh Albert CD10).

1b. (rég) ’〈indulatot, magatartást stb.〉 támogat, ösztönöz’ ❖ nem tsak nem biztatom, hanem inkább hátráltatom barátimnak e’ részbéli buzgóságát (1812 Kis János¹ C2562, 401) | poharam melly jó, melly drága itallal biztattya félénk kedvemet (1820 Verseghy Ferenc CD01) | Egy pohár pezsgővel erősítette, biztatta a haragját (1913 Lengyel Géza CD10).

2. ’〈vmely cselekvésre, magatartásra〉 késztet, serkent, ösztönöz vkit’ ❖ [a hollandok] tsendesen fognak maradni ha tsak a Frantziák többre nem biztattyák (1785 Barcsay Ábrahám 7206001, 548) | Elmentem Fehér Györgyhöz tiz órakor, és biztatva biztattam a’ Nyelv történetét írásra (1805–1809 Horvát István 8186010, 397) | Hasztalanúl bíztatsz haza mennem (1823–1824 Vörösmarty Mihály 8524377, 157) | [Atyám] bíztat, legyek tied (1886 Dóczi Lajos 8108001, 78) | [az öreg] meleg szóval ismét arra biztatta, hogy üljön csak vissza a székbe (1948 Tamási Áron 9701015, 58) | [a zsidók] így biztatták egymást: „Válasszunk magunknak vezért és térjünk vissza Egyiptomba!” (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201).

2a. ’〈embert, állatot〉 vki ellen, vkivel szembeni ellenséges, támadó magatartásra ingerel, tüzel’ ❖ az ujszandeczi kerületi előljáróság […] a lengyel fejmetsző parasztságot ellenünk bíztattatja (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | ne biztasd azt a lányt Pista ellen (1883 Berczik Árpád C1027, 89) | Ezt a gazembert Anitta biztatta reám (1909 Ady Endre CD10) | hallotta, hogy a ház háta mögött valaki biztatja a kutyát – Fogd meg, fogd meg! […] – Minek uszítja? (1975 Balázs József 9020001, 14).

2b. ’〈állatot〉 nógat, ösztökél, (vmerre) indulni v. menni késztet’ ❖ [Toldi] Pirkó paripáját folyamnak biztatja (1849–1853 Arany János CD01) | elkezdték biztatni az ökröket: – Ne, te, hi, te, Kondor! – s azok csendesen megindultak a hulló esőben (1931 Szabó Dezső 9623013, 149) | füttyel biztatom a fürge vadászebeket (1938 e. Dsida Jenő CD01) | Orosz szóra ébredtek. Fogatolt trén vonult az utcán, a katonák a lovakat biztatták (1967 Gábor Áron 9813001, 56).

3. biztat vmivel (tárgy n. is) ’a jövőben vmely szükséges v. előnyös dolog nyújtásával, megszerzésével kecsegtet, azt ígéri, vmely (előnyös, jó) dolog, eredmény bekövetkezését valószínűsíti vmi, ritk. vki’ ❖ Sokkal biztat mosolgása (1779 e. Faludi Ferenc CD01) | a’ kik gonoſzúl élnek ſemmi-képen nem bíztathattyák magokat az idvesſéggel (1788 Őri Fülep Gábor ford.–Pictet 7252010, 119) | Sereggel biztat agg ipam, ha kell (1826 Vörösmarty Mihály 8524395, 165) | Balatonmelléki szőlőhegyeink kevés terméssel biztatnak (1858 Vasárnapi Újság CD56) | a kezdet minden jóval bíztat (1915 Bálint Aladár CD10) | Az előkészületek ugyan hosszúra nyúltak, de jó kilátásokkal biztatnak (1995 Magyar Hírlap CD09).

3a. (tárgy n. is, határozói bővítménnyel) (rég) ’vmilyen eredményt, kül. termést ígér, valószínűsít vmi’ ❖ a’ múlt ſzi vetés jól biztattya a’ gazdákat (1797 Magyar Kurír 7446140, 80) | Kaszálás és aratás itt véget értek; széna kevés; az őszi gabona silányul fizet; rosszul biztat a’ kukoricza is; de a’ szőlő bő szüretet igér (1841 Pesti Hírlap CD61) | szőlő-hegyeink szépen biztatnak, s ha az Isten megtartja, jó szüretet várhatunk (1857 Vasárnapi Újság CD56) | rögtön intézkedni tanácsos, mert ez a mi védgátunk nagyon rosszul biztat (1862 Jókai Mór CD18).

Ö: fel~, meg~.

ÖU: neki~.

Sz: biztatgat.

Vö. CzF. bíztat, bíztató; ÉrtSz.; TESz. bízik; ÉKsz.; SzT. ~, biztathat

biztat tárgyas ige 5a8
1.
(vmit mondva, ígérve, valószínűsítve) bizakodásra késztet, kitartásra ösztönöz, buzdít vki vkit
Mennyivel inkább meg-alázta magát Péter Kriſtus-elött, […] annyival jobban magához Kaptsolta ötet Kriſtus, és nagyobb igéretekkel biztatta, és vigaſztalta az ö fel-háborodott lelkét
(1772 Vajda Sámuel)
nem is merem egész teljességgel az Urat eránta bíztatni, hogy akkor is, mikor a’ könyvet vissza küldöm, eztet [ti. írásomat] is hozzá tehessem
(1786 Ráday Gedeon¹)
Ki bíztatja Múzsám’ édes mosolygással?
(1802 Csokonai Vitéz Mihály)
[Bogács] csapatit biztatva előbbre nyomúla
(1823–1824 Vörösmarty Mihály)
A báró úgy biztatta magát, mint ahogy beteg gyermekeket szokás vigasztalni
(1854 Jókai Mór)
A lányok meg biztatták: „Jó lesz! Nagyszerű lesz! Rajta Ilona, rajta!”
(1908 Balázs Béla)
Megkezdődik a kőgörgetőverseny, a nép kiáltozva biztatja a fiúkat, akik a hatalmas, mozdíthatatlan szikláknak veselkednek
(1978 Spiró György)
1a. (tekintethatározói mellékmondattal) (rég)
〈vmely tekintetben, vmire nézve〉 bizakodással tölt el vmi vkit
a’ terméſzet ereje viſgáláſában annyira fel-derült értelmek [ti. a tisztelendő atyákéi], melly által e’ kis müvetskében foglaltt igaſſágokat könnyen által láthatják, biztat, hogy minden tehetſégekkel azon fognak iparkodni, miképen jobbithaſſák meg a’ tudatlan köz népnek orvosláſát
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
Excellentziádnak kegyessége bíztat, hogy kérésem vakmerőségre magyaráztatni nem fog
(1805 Kazinczy Ferenc)
Ez eddig jól megy; biztat a’ remény, Hogy vége is jó lesz
(1830 Vörösmarty Mihály)
Biztat a’ kilátás, hogy maholnap úgy is újabb levelét veszem
(1853 Pákh Albert)
1b. (rég)
〈indulatot, magatartást stb.〉 támogat, ösztönöz
nem tsak nem biztatom, hanem inkább hátráltatom barátimnak e’ részbéli buzgóságát
(1812 Kis János¹)
poharam melly jó, melly drága itallal biztattya félénk kedvemet
(1820 Verseghy Ferenc)
Egy pohár pezsgővel erősítette, biztatta a haragját
(1913 Lengyel Géza)
2.
〈vmely cselekvésre, magatartásra〉 késztet, serkent, ösztönöz vkit
[a hollandok] tsendesen fognak maradni ha tsak a Frantziák többre nem biztattyák
(1785 Barcsay Ábrahám)
Elmentem Fehér Györgyhöz tiz órakor, és biztatva biztattam a’ Nyelv történetét írásra
(1805–1809 Horvát István)
Hasztalanúl bíztatsz haza mennem
(1823–1824 Vörösmarty Mihály)
[Atyám] bíztat, legyek tied
(1886 Dóczi Lajos)
[az öreg] meleg szóval ismét arra biztatta, hogy üljön csak vissza a székbe
(1948 Tamási Áron)
[a zsidók] így biztatták egymást: „Válasszunk magunknak vezért és térjünk vissza Egyiptomba!”
(1996 Katolikus Biblia ford.)
2a.
〈embert, állatot〉 vki ellen, vkivel szembeni ellenséges, támadó magatartásra ingerel, tüzel
az ujszandeczi kerületi előljáróság […] a lengyel fejmetsző parasztságot ellenünk bíztattatja
(1848 Kossuth Hírlapja)
ne biztasd azt a lányt Pista ellen
(1883 Berczik Árpád)
Ezt a gazembert Anitta biztatta reám
(1909 Ady Endre)
hallotta, hogy a ház háta mögött valaki biztatja a kutyát – Fogd meg, fogd meg! […] – Minek uszítja?
(1975 Balázs József)
2b.
〈állatot〉 nógat, ösztökél, (vmerre) indulni v. menni késztet
[Toldi] Pirkó paripáját folyamnak biztatja
(1849–1853 Arany János)
elkezdték biztatni az ökröket: – Ne, te, hi, te, Kondor! – s azok csendesen megindultak a hulló esőben
(1931 Szabó Dezső)
füttyel biztatom a fürge vadászebeket
(1938 e. Dsida Jenő)
Orosz szóra ébredtek. Fogatolt trén vonult az utcán, a katonák a lovakat biztatták
(1967 Gábor Áron)
3. biztat vmivel (tárgy n. is)
a jövőben vmely szükséges v. előnyös dolog nyújtásával, megszerzésével kecsegtet, azt ígéri, vmely (előnyös, jó) dolog, eredmény bekövetkezését valószínűsíti vmi, ritk. vki
Sokkal biztat mosolgása
(1779 e. Faludi Ferenc)
a’ kik gonoſzúl élnek ſemmi-képen nem bíztathattyák magokat az idvesſéggel
(1788 Őri Fülep Gábor ford.Pictet)
Sereggel biztat agg ipam, ha kell
(1826 Vörösmarty Mihály)
Balatonmelléki szőlőhegyeink kevés terméssel biztatnak
(1858 Vasárnapi Újság)
a kezdet minden jóval bíztat
(1915 Bálint Aladár)
Az előkészületek ugyan hosszúra nyúltak, de jó kilátásokkal biztatnak
(1995 Magyar Hírlap)
3a. (tárgy n. is, határozói bővítménnyel) (rég)
vmilyen eredményt, kül. termést ígér, valószínűsít vmi
a’ múlt ſzi vetés jól biztattya a’ gazdákat
(1797 Magyar Kurír)
Kaszálás és aratás itt véget értek; széna kevés; az őszi gabona silányul fizet; rosszul biztat a’ kukoricza is; de a’ szőlő bő szüretet igér
(1841 Pesti Hírlap)
szőlő-hegyeink szépen biztatnak, s ha az Isten megtartja, jó szüretet várhatunk
(1857 Vasárnapi Újság)
rögtön intézkedni tanácsos, mert ez a mi védgátunk nagyon rosszul biztat
(1862 Jókai Mór)
ÖU: nekibiztat
Sz: biztatgat
Vö. CzF. bíztat, bíztató; ÉrtSz.; TESz. bízik; ÉKsz.; SzT. ~, biztathat

Beállítások