biztos¹ mn, módsz és fn 

I. mn 12A

1. ’ténynek, valóságnak vehető, kétségtelennek tartható v. hitelt érdemlő 〈dolog〉, ill. ilyen dolog által igazolt, megalapozott v. arra épülő, abból származó’ ❖ nem épen a romlatlanságnak egyik legbiztosb jelensége-e az [ti. az asszonyok tisztelete]? (1826–1827 Toldy Ferenc 8481035, 83) | Rég nincs felőled biztos híradat (1843 Vachott Sándor 8499029, 108) | ezt a legbiztosabb kutfőkből merem elmondani (1861 Férfidivatközlöny 8620001, 11) | mint biztos forrásból értesülünk (1881 Mikszáth Kálmán 8312032, 49) | további sorsáról nincsen biztos tudomásunk (1912 RévaiNagyLex. C5701, 263) | biztosra vettem, hogy [az ismeretlen] minket fenyeget (1948 Aczél Tamás 2052023, 73) | biztos diagnózis (1986 Losonczi Ágnes 1095001, 65) | [A Dávid-csillag] legrégebbi biztos előfordulása Jósua ben Aszajáhu egyik pecsétjén bizonyítható (1989 Berényi Gábor ford.–Scholem 2039015, 44).

1a. ’olyan 〈személy〉, aki meggyőződött vmiről, aki kétségtelennek, bizonyosnak v. nagyon valószínűnek tart vmit, ill. ilyen személyre jellemző 〈magatartás, érzés, meggyőződés stb.〉’ ❖ bíztosan reményleni (1790 Orpheus C1505, 158) | üdvösebb házasodáskor biztosan tudni előre mit várhatunk, jót-e vagy rosszat? (1832 Fáy András¹ 8139008, 243) | György, ha engemet elveszt, nem fog soha megházasodni. Arról biztos vagyok (1858 Kemény Zsigmond 8235013, 43) | oly biztos is vagy minden dolgaidban s hol az igazság, te mindenkor tudod (1931 Füst Milán 9161042, 17) | Abban a biztos hiszemben (1983 Cs. Szabó László 9093002, 183).

1b. ’egyértelmű(en meghatározott)’ ❖ a kereskedési munkában mind addig sikeres lépéseket tenni nem lehet, mig a szomszéd örökös tartományokkal részünkről […] biztos alaku kötések nem köttetnek (1833 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | A bizonytalan kontúrok helyébe biztos körvonal jő (1919 Hatvany Lajos 9229008, 90) | A zárka a lényegi hely, ott nincs hova bújni-dugni. […] Idekint annak, hogy mit lehet, mit nem, nincsen biztos határvonala (1989 Konrád György 9351007, 636).

2. ’olyan 〈dolog, kül. esemény, jelenség v. cselekedet, tevékenység〉, amely(nek várt hatása, eredménye) kétséget kizáróan v. nagy valószínűséggel bekövetkezik, ill. amelyre v. amelynek hatására, eredményére (feltétlenül) számítani lehet’ ❖ a Mágnes-tü, mely a Kompáſzt teſzi, megbetsülhetetlen Találmány, melynek ſegitségével a legmeſzſzebb Tengerjárás is biztoſan vitethetik véghez (1798 Sándor István 7287087, 121) | biztos kilátással (1848 Kossuth Lajos C2749, 484) | a biztos halállal, elveszéssel Szemközt tekintve (1860 Jókai Mór 8209017, 590) | rekedtség s elnyálkásodásnál melegen ajánljuk a t. közönség figyelmébe Egger dijjutalmazott, biztos hatásu mell-pastilláit (1896 Szatmár Megyei Közlöny 8662001, 4) | kényelmesebb, bár kevésbbé biztos eljárások (1925 RévaiNagyLex. C5714, 508) | biztos zsákmányt (1936 Illyés Gyula 9274143, 321) | biztos győzelem (1942 Függetlenség 2203002, 2) | biztos csőd (1997 Figyelő CD2601) | az e-mailen küldött levél meglehetősen sokszor elakad valahol, vagyis nem biztos az adatátvitel (2000 Magyar Hírlap CD09).

2a. ’olyan 〈hely, idő, eszköz, módszer stb.〉, amely vmilyen eredményt, vminek a bekövetkeztét kétségtelenné v. valószínűvé teszi’ ❖ [talál] a’ beteg biztos orvoſságot (1777 Fejér Antal 7103001, 5) | biztos terv (1847 Eötvös József 8126009, 22) | [az egyház] a földi boldogság legbíztosb ösvénye lőn (1863 Kazinczy Gábor C3171, 145) | a vizsla nem halad oly biztos nyomon, mint a vörösbőrű, ha zsákmányt oront (1894 Fésűs György ford.–Cooper 8143003, 23) | az összehasonlító nyelvtudomány biztos módszereinek alkalmazásával (1937 Zsirai Miklós C4981, 40) | biztos tipp (1979 Varga György 1160006, 133).

2b. ’olyan 〈személy〉, aki minden kétséget kizáróan v. nagy valószínűséggel elér, teljesít v. megtesz vmit’ ❖ A csendéletre nekem vannak biztos vevőim (1906 Ambrus Zoltán C0591, 170) | történhet bármi, a csatár biztos kezdő az olasz bajnokcsapatban (1994 Magyar Hírlap CD09) | A lisszaboni Európa-bajnokságon tíz versenyzőnk […] már bejutott az elődöntőbe, így biztos érmes (1994 Magyar Hírlap CD09) | A nevek többsége […] a magyar színházjáró számára teljességgel ismeretlen, a szakértők azonban jól tudják, hogy mindegyikük biztos „befutó” a saját hazájában, mindannyian „bizonyítottak” már (2000 Új Könyvek CD29).

3. ’〈vmely testrész v. eszköz mint a vmiben való〉 megbízható, szilárd, eredményt hozó 〈jártasság, készség jelképe〉, ill. ilyen jártassággal, készséggel rendelkező, vmit ilyen módon teljesítő 〈ember, ritk. állat〉’ ❖ Utat mutat Szily kétséges nyájának, Mely is viszont tartja biztos kormányának (1777 Faludi Ferenc CD01) | biztos íjjal (1840 Vörösmarty Mihály 8524410, 377) | Sobri oly biztos lövő, a ki a fecskét lelövi röptében golyóval (1874–1876 Jókai Mór C2300, 55) | [Pétert] biztos, jó orra hamar rávezette a jó nyomra (1883 Bodon József C1127, 136) | nem vagyok eléggé biztos az algebrában (1903 Molnár Ferenc² 9453010, 35) | ide biztos, erős lovak szükségesek (1947 Szabad Föld márc. 9. C1537, 2) | [Rédei] kifejeli a labdát … Kispéter biztos lábbal rombol (1948 Népsport dec. 9. C5349, 26) | Arany László olyan biztos kézzel, bíráló szemmel rajzolja az alföldi földbirtokosokat, mintha Móricz Zsigmondtól vett volna leckét (1990 Nagy Miklós 2001030, 61).

3a. ’vmiben való jártasságra, gyakorlottságra utaló, azt kifejező 〈cselekvés, megnyilvánulás, képesség stb.〉’ ❖ A pajkos paripát olly biztosan ülték! (1831 Pázmándi Horvát Endre 8358004, 130) | biztos szemmértékben (1838 Jósika Miklós 8212007, 140) | E tisztán történeti, s korlátolt következményű eseményt Zrínyi biztos műérzettel epopoeai tárgygyá magasítja (1864 Toldy Ferenc 8481006, 69) | Hogy [Morus Tamás] az anglikán egyházat nem ismerte el, az csak biztos ítélőképességének tudható be (1911 Bálint Aladár CD10) | biztos formakezelés mögötti sekély szellemi tartalom (1992 Bakács Tibor Settenkedő 2027045, 45).

4. (átv is) ’szilárd, masszív, stabil 〈felület, alapozás stb.〉, ill. így rögzített v. így álló 〈dolog〉’ ❖ lánczon biztos a’ koloncz (1825 Balla Károly C0753, 92) | a magyar sereg most az elveszés ellen biztos lábon áll Magyar ország határának megörzésére nézve (1848 Kossuth Lajos C2749, 178) | az állami theológiai fakultás biztos hídja lenne a protestáns egyházak teljes elállamosításának (1901 Ady Endre C0535, 99) | biztosak pályái az égnek (1938 Babits Mihály 9014108, 14) | a lábam alatt végre ismét biztos talaj volt (1997 Magyar Hírlap CD09).

4a. ’szilárd alapokon nyugvó, nehezen megingatható v. megzavarható, ill. állandó(ságot mutató) 〈dolog, jelenség〉’ ❖ az Orſzág Rendeinek biztos volta ſem vólna ment minden veſzedelemtl (1791 Országgyűlési jegyzések 7452009, 619) | évenkint háromszáz forint biztos fizetést (1845 Eötvös József 8126004, 73) | keressen Imre valami biztos állást magának (1868 Vértesi Arnold C4454, 18) | [ajánlja] biztos szinü piros, kék és szines fejtőit [= hímzőfonalait] (1872 Székely naptár 1873-ra C3916, 49) | biztos lakása senkinek sincs a városban (1922 Krúdy Gyula CD54) | [a Hiltonban] ugyanazt a biztos szolgáltatást megkapom a föld bármely pontján (1989 Konrád György 9351006, 366) | legbiztosabb megélhetési forrása (1990 Taar Ferenc 2001031, 65).

4b. ’határozott(ságról), magabiztos(ságról tanúskodó) 〈mozgás, megnyilvánulás stb.〉’ ❖ Biztos lépte előtt halál, Pusztúlás, ’s az után csend, nyugalom terűlt (1821 Vörösmarty Mihály 8524078, 170) | Szendereli is biztosabban énekelt azután másod magával (1855 Jókai Mór C2258, 40) | Biztos tekintet! Előre! Kemény tartás! (1881 Csiky Gergely ford.–Molière C3179, 19) | annyira biztos magában? (1947 Németh László² 9485004, 141) | biztos mozdulatokkal tenyérnyi széles csíkokra hasította [a lepedőt] (1988 Lengyel Péter 9397009, 449).

5. ’biztonságot nyújtó, veszélytől, bajtól védett 〈kül. hely〉, ill. olyan 〈helyzet, időszak, alkalom, tevékenység stb.〉, amellyel kapcsolatban veszélytől, bajtól v. zavartól, eredménytelenségtől nem kell félni’ ❖ [Zalán] magának bíztos lakásáúl, a’ Tiſza’ menttében ers Várat épített (1786 Dugonics András 7087010, 154) | biztos rév felé (1818 Szemere Pál ford.–Körner C3948, 185) | biztos időkben élünk (1841 Teleki László² 8473003, 146) | [a mormota] kibujik barlangja elébe, és kémlelődik, nincs-e valami veszély, biztos-e kimenni (1847 Peregriny Elek C3464, 90) | az intézet pénzei a legbiztosabb intézetben lesznek elhelyezve (1881 Boross Mihály C1152, 9) | [Ábel és Eszter] mindennap találkoztak ottan [ti. a ligetben]. Az a hely látszott a legbiztosabbnak (1907 Gárdonyi Géza C5323, 134) | a társadalombiztosítás kiegyensúlyozott és biztos működéséhez (1992 Országgyűlési Napló CD62).

5a. ’veszélyt, bajt, kárt kizáró, vminek a biztonságát szolgáló 〈dolog, tevékenység, állapot〉’ ❖ készitsenek számára […] lakatot, hogy jó bíztos rízetbenn légyen (1778 Faludi Ferenc ford. C1666, 222) | legbiztosb a vigyázat (1867 Arany János ford.–Shakespeare C3730, 22) | [a kutya] két hátsó lábára állva, szinte a karjaiba kéredzkedett végső s biztos oltalomként (1955 Déry Tibor 9107019, 71) | Ez a szenzációs berendezés biztos védelem mindenféle régi vagy új autó számára (2000 Magyar Hírlap CD09).

5b. (kissé rég)(vmitől) óvott, védett, biztonságban levő 〈személy v. dolog〉’ ❖ [a] Kereſztény Világnak Fejedelmei […] Ottomannuſok’ agyarkodó dühöſséginek ellent állhatnának, ’s bírodalmok, ’s ſaját vagyonnyokban biztoſſan meg-maradhatnának (1790 Laczkovics János ford.–Martinovics 7205006, 6) | a nemes báró nyakig ült egy kád jéghideg vízben s oly lubiczkolást vitt véghez, hogy Maszlaczky a szoba legszélső szegletében sem volt előle tökéletesen biztos (1854 Jókai Mór C2244, 482) | E szentélyben biztos vagy, meg ne mozdúlj (1863 Madách Imre 8284007, 557) | A találmányok korszakában […] arany, ezüst és gyémánt többé nem biztos az utánzástól (1885 Rózsaági Antal C3643, 82) | Magának a követnek se biztos az élete (1945 Szép Ernő 9665040, 34).

6. (rég) ’megbízható, vkinek a bizalmára érdemes, ill. vkihez bizalmas 〈személy〉, ill. ilyen személyekből álló 〈csoport〉’ ❖ a’ maga legbiztosabb emberei tsalták meg  Felségét (1787 Magyar Kurír C0312, 75) | Kérlek, levelemet csak igen biztos barátainkkal közöld! (1839 Vörösmarty Mihály C5311, 320) | Kisérd a kapuig biztos csapattal (1877 Csiky Gergely C1312, 94) | [a hajójegyet] biztos egyéneknek előleg nélkül is kiadom (1900 Budapesti Napló márc. 4. C5243, 7).

6a. (rég) ’ilyen személyek között szokásos(an meghitt, bensőséges)’ ❖ Bíztos: meg-hitt (1792 Kisded szótár C0816, 22) | Sienek [= önnek] szóllítjuk egymást; […] valamíg a’ nap a’ firmamentumon van; de ha onnan leszállott, a’ biztosabb Du [= te] áll elő (1805 Kazinczy Ferenc C2556, 246) | Az az igen nagy közelség, azok a’ csaknem fülbe sugdosások, igen biztos viszonyt jellemeznek (1843 Athenaeum C0026, 150) | Ketten voltunk a korcsmában, jóformán, tehát biztosan beszélgethettünk (1867 Tolnai Lajos C4216, 17).

II. módsz 0 (az egész szóval nyomatékosítva is) (biz)

’〈annak kif-ére, hogy a beszélő vmit kétségtelennek, bizonyosnak, ill. nagyon valószínűnek tart〉’ ❖ Eb bisztos nem jó; ab bisztos job lësz (1906 Bacsó Gyula C0706, 33) | – Ismeri Endovert? – Tegnap jöttem ott keresztül. Mért? – Ahá. Visszatalálna oda? – Azt hiszem… Biztos(1936 Karinthy Frigyes ford.–Milne 9309085, 107) | [Ennek a hárslevelűnek] van zamata. Ez biztos nem csuhéból van (1956 Molnár Géza 2005014, 56) | – Mit gondol, van élet a Marsban? – Egész biztos (1969 Mándy Iván 9420035, 509) | Az állam biztos hatékonyabban tudna fellépni a bűnözőkkel szemben, ha ebben a büntetőjog nem szabna határt (1992 Bossányi Katalin 2027034, 36).

III. fn 25A3

’megalapozott, szilárd, ténynek vehető dolog, ill. kétségtelenül, bizonyosan bekövetkező történés, jelenség’ ❖ nem tudok biztosat mondani (1847 Schöpf-Merei Ágoston 8305004, 262) | Biztost óhajt: lát s hinni még se tud (1881 Beöthy Zsolt C1019, 16) | Kozelka Rudi szerette a biztosat s ezért megbeszélte a felszólalókkal, hogy mi jusson eszükbe (1956 Huszty Tamás 2051052, 31) | csak biztosra szabad menni, ki kell dolgozni a legtökéletesebb elővigyázatosság módszereit (1988 Rátai János 1131001, 76).

J: bizonyos.

Ö: betörés~, bomba~, halál~, holt~, maga~, tűz~, üzem~.

ÖU: ágyú~, atom~, forma~, gránát~.

Vö. CzF. biztos [2] , biztosan; ÉrtSz. biztos¹; SzólKm.; TESz.; ÉKsz. biztos¹; SzT.

biztos¹ melléknév, módosítószó és főnév
I. melléknév 12A
1.
ténynek, valóságnak vehető, kétségtelennek tartható v. hitelt érdemlő 〈dolog〉, ill. ilyen dolog által igazolt, megalapozott v. arra épülő, abból származó
nem épen a romlatlanságnak egyik legbiztosb jelensége-e az [ti. az asszonyok tisztelete]?
(1826–1827 Toldy Ferenc)
Rég nincs felőled biztos híradat
(1843 Vachott Sándor)
ezt a legbiztosabb kutfőkből merem elmondani
(1861 Férfidivatközlöny)
mint biztos forrásból értesülünk
(1881 Mikszáth Kálmán)
további sorsáról nincsen biztos tudomásunk
(1912 RévaiNagyLex.)
biztosra vettem, hogy [az ismeretlen] minket fenyeget
(1948 Aczél Tamás)
biztos diagnózis
(1986 Losonczi Ágnes)
[A Dávid-csillag] legrégebbi biztos előfordulása Jósua ben Aszajáhu egyik pecsétjén bizonyítható
(1989 Berényi Gábor ford.Scholem)
1a.
olyan 〈személy〉, aki meggyőződött vmiről, aki kétségtelennek, bizonyosnak v. nagyon valószínűnek tart vmit, ill. ilyen személyre jellemző 〈magatartás, érzés, meggyőződés stb.〉
bíztosan reményleni
(1790 Orpheus)
üdvösebb házasodáskor biztosan tudni előre mit várhatunk, jót-e vagy rosszat?
(1832 Fáy András¹)
György, ha engemet elveszt, nem fog soha megházasodni. Arról biztos vagyok
(1858 Kemény Zsigmond)
oly biztos is vagy minden dolgaidban s hol az igazság, te mindenkor tudod
(1931 Füst Milán)
Abban a biztos hiszemben
(1983 Cs. Szabó László)
1b.
egyértelmű(en meghatározott)
a kereskedési munkában mind addig sikeres lépéseket tenni nem lehet, mig a szomszéd örökös tartományokkal részünkről […] biztos alaku kötések nem köttetnek
(1833 Kossuth Lajos összes munkái)
A bizonytalan kontúrok helyébe biztos körvonal jő
(1919 Hatvany Lajos)
A zárka a lényegi hely, ott nincs hova bújni-dugni. […] Idekint annak, hogy mit lehet, mit nem, nincsen biztos határvonala
(1989 Konrád György)
2.
olyan 〈dolog, kül. esemény, jelenség v. cselekedet, tevékenység〉, amely(nek várt hatása, eredménye) kétséget kizáróan v. nagy valószínűséggel bekövetkezik, ill. amelyre v. amelynek hatására, eredményére (feltétlenül) számítani lehet
a Mágnes-tü, mely a Kompáſzt teſzi, megbetsülhetetlen Találmány, melynek ſegitségével a legmeſzſzebb Tengerjárás is biztoſan vitethetik véghez
(1798 Sándor István)
biztos kilátással
(1848 Kossuth Lajos)
a biztos halállal, elveszéssel Szemközt tekintve
(1860 Jókai Mór)
rekedtség s elnyálkásodásnál melegen ajánljuk a t.tisztelt közönség figyelmébe Egger dijjutalmazott, biztos hatásu mell-pastilláit
(1896 Szatmár Megyei Közlöny)
kényelmesebb, bár kevésbbé biztos eljárások
(1925 RévaiNagyLex.)
biztos zsákmányt
(1936 Illyés Gyula)
biztos győzelem
(1942 Függetlenség)
biztos csőd
(1997 Figyelő)
az e-mailen küldött levél meglehetősen sokszor elakad valahol, vagyis nem biztos az adatátvitel
(2000 Magyar Hírlap)
2a.
olyan 〈hely, idő, eszköz, módszer stb.〉, amely vmilyen eredményt, vminek a bekövetkeztét kétségtelenné v. valószínűvé teszi
[talál] a’ beteg biztos orvoſságot
(1777 Fejér Antal)
biztos terv
(1847 Eötvös József)
[az egyház] a földi boldogság legbíztosb ösvénye lőn
(1863 Kazinczy Gábor)
a vizsla nem halad oly biztos nyomon, mint a vörösbőrű, ha zsákmányt oront
(1894 Fésűs György ford.Cooper)
az összehasonlító nyelvtudomány biztos módszereinek alkalmazásával
(1937 Zsirai Miklós)
biztos tipp
(1979 Varga György)
2b.
olyan 〈személy〉, aki minden kétséget kizáróan v. nagy valószínűséggel elér, teljesít v. megtesz vmit
A csendéletre nekem vannak biztos vevőim
(1906 Ambrus Zoltán)
történhet bármi, a csatár biztos kezdő az olasz bajnokcsapatban
(1994 Magyar Hírlap)
A lisszaboni Európa-bajnokságon tíz versenyzőnk […] már bejutott az elődöntőbe, így biztos érmes
(1994 Magyar Hírlap)
A nevek többsége […] a magyar színházjáró számára teljességgel ismeretlen, a szakértők azonban jól tudják, hogy mindegyikük biztos „befutó” a saját hazájában, mindannyian „bizonyítottak” már
(2000 Új Könyvek)
3.
〈vmely testrész v. eszköz mint a vmiben való〉 megbízható, szilárd, eredményt hozó 〈jártasság, készség jelképe〉, ill. ilyen jártassággal, készséggel rendelkező, vmit ilyen módon teljesítő 〈ember, ritk. állat〉
Utat mutat Szily kétséges nyájának, Mely is viszont tartja biztos kormányának
(1777 Faludi Ferenc)
biztos íjjal
(1840 Vörösmarty Mihály)
Sobri oly biztos lövő, a ki a fecskét lelövi röptében golyóval
(1874–1876 Jókai Mór)
[Pétert] biztos, jó orra hamar rávezette a jó nyomra
(1883 Bodon József)
nem vagyok eléggé biztos az algebrában
(1903 Molnár Ferenc²)
ide biztos, erős lovak szükségesek
(1947 Szabad Föld márc. 9.)
[Rédei] kifejeli a labdát … Kispéter biztos lábbal rombol
(1948 Népsport dec. 9.)
Arany László olyan biztos kézzel, bíráló szemmel rajzolja az alföldi földbirtokosokat, mintha Móricz Zsigmondtól vett volna leckét
(1990 Nagy Miklós)
3a.
vmiben való jártasságra, gyakorlottságra utaló, azt kifejező 〈cselekvés, megnyilvánulás, képesség stb.〉
A pajkos paripát olly biztosan ülték!
(1831 Pázmándi Horvát Endre)
biztos szemmértékben
(1838 Jósika Miklós)
E tisztán történeti, s korlátolt következményű eseményt Zrínyi biztos műérzettel epopoeai tárgygyá magasítja
(1864 Toldy Ferenc)
Hogy [Morus Tamás] az anglikán egyházat nem ismerte el, az csak biztos ítélőképességének tudható be
(1911 Bálint Aladár)
biztos formakezelés mögötti sekély szellemi tartalom
(1992 Bakács Tibor Settenkedő)
4. (átv is)
szilárd, masszív, stabil 〈felület, alapozás stb.〉, ill. így rögzített v. így álló 〈dolog〉
lánczon biztos a’ koloncz
(1825 Balla Károly)
a magyar sereg most az elveszés ellen biztos lábon áll Magyar ország határának megörzésére nézve
(1848 Kossuth Lajos)
az állami theológiai fakultás biztos hídja lenne a protestáns egyházak teljes elállamosításának
(1901 Ady Endre)
biztosak pályái az égnek
(1938 Babits Mihály)
a lábam alatt végre ismét biztos talaj volt
(1997 Magyar Hírlap)
4a.
szilárd alapokon nyugvó, nehezen megingatható v. megzavarható, ill. állandó(ságot mutató) 〈dolog, jelenség〉
az Orſzág Rendeinek biztos volta ſem vólna ment minden veſzedelemtl
(1791 Országgyűlési jegyzések)
évenkint háromszáz forint biztos fizetést
(1845 Eötvös József)
keressen Imre valami biztos állást magának
(1868 Vértesi Arnold)
[ajánlja] biztos szinü piros, kék és szines fejtőit [= hímzőfonalait]
(1872 Székely naptár 1873-ra)
biztos lakása senkinek sincs a városban
(1922 Krúdy Gyula)
[a Hiltonban] ugyanazt a biztos szolgáltatást megkapom a föld bármely pontján
(1989 Konrád György)
legbiztosabb megélhetési forrása
(1990 Taar Ferenc)
4b.
határozott(ságról), magabiztos(ságról tanúskodó) 〈mozgás, megnyilvánulás stb.〉
Biztos lépte előtt halál, Pusztúlás, ’s az után csend, nyugalom terűlt
(1821 Vörösmarty Mihály)
Szendereli is biztosabban énekelt azután másod magával
(1855 Jókai Mór)
Biztos tekintet! Előre! Kemény tartás!
(1881 Csiky Gergely ford.Molière)
annyira biztos magában?
(1947 Németh László²)
biztos mozdulatokkal tenyérnyi széles csíkokra hasította [a lepedőt]
(1988 Lengyel Péter)
5.
biztonságot nyújtó, veszélytől, bajtól védett 〈kül. hely〉, ill. olyan 〈helyzet, időszak, alkalom, tevékenység stb.〉, amellyel kapcsolatban veszélytől, bajtól v. zavartól, eredménytelenségtől nem kell félni
[Zalán] magának bíztos lakásáúl, a’ Tiſza’ menttében ers Várat épített
(1786 Dugonics András)
biztos rév felé
(1818 Szemere Pál ford.Körner)
biztos időkben élünk
(1841 Teleki László²)
[a mormota] kibujik barlangja elébe, és kémlelődik, nincs-e valami veszély, biztos-e kimenni
(1847 Peregriny Elek)
az intézet pénzei a legbiztosabb intézetben lesznek elhelyezve
(1881 Boross Mihály)
[Ábel és Eszter] mindennap találkoztak ottan [ti. a ligetben]. Az a hely látszott a legbiztosabbnak
(1907 Gárdonyi Géza)
a társadalombiztosítás kiegyensúlyozott és biztos működéséhez
(1992 Országgyűlési Napló)
5a.
veszélyt, bajt, kárt kizáró, vminek a biztonságát szolgáló 〈dolog, tevékenység, állapot〉
készitsenek számára […] lakatot, hogy jó bíztos rízetbenn légyen
(1778 Faludi Ferenc ford.)
legbiztosb a vigyázat
(1867 Arany János ford.Shakespeare)
[a kutya] két hátsó lábára állva, szinte a karjaiba kéredzkedett végső s biztos oltalomként
(1955 Déry Tibor)
Ez a szenzációs berendezés biztos védelem mindenféle régi vagy új autó számára
(2000 Magyar Hírlap)
5b. (kissé rég)
(vmitől) óvott, védett, biztonságban levő 〈személy v. dolog〉
[a] Kereſztény Világnak Fejedelmei […] Ottomannuſok’ agyarkodó dühöſséginek ellent állhatnának, ’s bírodalmok, ’s ſaját vagyonnyokban biztoſſan meg-maradhatnának
(1790 Laczkovics János ford.Martinovics)
a nemes báró nyakig ült egy kád jéghideg vízben s oly lubiczkolást vitt véghez, hogy Maszlaczky a szoba legszélső szegletében sem volt előle tökéletesen biztos
(1854 Jókai Mór)
E szentélyben biztos vagy, meg ne mozdúlj
(1863 Madách Imre)
A találmányok korszakában […] arany, ezüst és gyémánt többé nem biztos az utánzástól
(1885 Rózsaági Antal)
Magának a követnek se biztos az élete
(1945 Szép Ernő)
6. (rég)
megbízható, vkinek a bizalmára érdemes, ill. vkihez bizalmas 〈személy〉, ill. ilyen személyekből álló 〈csoport〉
a’ maga legbiztosabb emberei tsalták meg  Felségét
(1787 Magyar Kurír)
Kérlek, levelemet csak igen biztos barátainkkal közöld!
(1839 Vörösmarty Mihály)
Kisérd a kapuig biztos csapattal
(1877 Csiky Gergely)
[a hajójegyet] biztos egyéneknek előleg nélkül is kiadom
(1900 Budapesti Napló márc. 4.)
6a. (rég)
ilyen személyek között szokásos(an meghitt, bensőséges)
Bíztos: meg-hitt
(1792 Kisded szótár)
Sienek [= önnek] szóllítjuk egymást; […] valamíg a’ nap a’ firmamentumon van; de ha onnan leszállott, a’ biztosabb Du [= te] áll elő
(1805 Kazinczy Ferenc)
Az az igen nagy közelség, azok a’ csaknem fülbe sugdosások, igen biztos viszonyt jellemeznek
(1843 Athenaeum)
Ketten voltunk a korcsmában, jóformán, tehát biztosan beszélgethettünk
(1867 Tolnai Lajos)
II. módosítószó 0 (az egész szóval nyomatékosítva is) (biz)
〈annak kif-ére, hogy a beszélő vmit kétségtelennek, bizonyosnak, ill. nagyon valószínűnek tart〉
Eb bisztos nem jó; ab bisztos job lësz
(1906 Bacsó Gyula)
– Ismeri Endovert? – Tegnap jöttem ott keresztül. Mért? – Ahá. Visszatalálna oda? – Azt hiszem… Biztos
(1936 Karinthy Frigyes ford.Milne)
[Ennek a hárslevelűnek] van zamata. Ez biztos nem csuhéból van
(1956 Molnár Géza)
– Mit gondol, van élet a Marsban? – Egész biztos
(1969 Mándy Iván)
Az állam biztos hatékonyabban tudna fellépni a bűnözőkkel szemben, ha ebben a büntetőjog nem szabna határt
(1992 Bossányi Katalin)
III. főnév 25A3
megalapozott, szilárd, ténynek vehető dolog, ill. kétségtelenül, bizonyosan bekövetkező történés, jelenség
nem tudok biztosat mondani
(1847 Schöpf-Merei Ágoston)
Biztost óhajt: lát s hinni még se tud
(1881 Beöthy Zsolt)
Kozelka Rudi szerette a biztosat s ezért megbeszélte a felszólalókkal, hogy mi jusson eszükbe
(1956 Huszty Tamás)
csak biztosra szabad menni, ki kell dolgozni a legtökéletesebb elővigyázatosság módszereit
(1988 Rátai János)
ÖU: ágyúbiztos, atombiztos, formabiztos, gránátbiztos
Vö. CzF. biztos [2] , biztosan; ÉrtSz. biztos¹; SzólKm.; TESz.; ÉKsz. biztos¹; SzT.

biztos² fn 4A

1. ’vmely feladat elvégzésére rendsz. a végrehajtó hatalom (vmely szerve) által meghatározott jog- és hatáskörrel kiküldött hivatalos személy’ ❖ Királyi Biztosnak (1784 Magyar Hírmondó C0272, 266) | Útazó Katonaságra Ügyel Biztos (1807 Ottlik Dániel C3374, 194) | az ellátási biztos, ki az élelmezésről gondoskodik (1848 Kossuth Lajos C2749, 61) | A nyilvános alkudozáson kivül titkos is folyt Tököli s a császári biztosok között (1861 Szalay László 8419013, 194) | érettségi biztosként (1898 Beöthy László² C1006, 151) | népszámlálási biztos (1901 Ady Endre C0534, 420) | árvizvédelmi biztos (1947 Szabad Föld márc. 30. C1537, 2) | Kormánybiztost, miniszteri biztost kell kinevezni ahhoz, hogy egy híd javítása idejében készüljön el (1986 Bodor Pál 1019014, 81) | az előző parlament nem döntött sem az állampolgári jogok, sem a nemzeti és etnikai kisebbség-jogok országgyűlési biztosairól, s nem választotta meg az adatvédelmi biztost sem (1994 Magyar Hírlap CD09).

2. (jelzőként is) (/tréf is) ’a közrend, a közbiztonság fenntartására kirendelt önkormányzati tisztviselő, ill. 〈az állami rendőri hatóság megalakulása után:〉 legénységi állományú rendőr v. csendőr’ ❖ a’ biztos bezáratá az ajtót, ’s a’ benvoltakat kettecskén kieresztvén, nyolczat közülök bevitetett (1833 Jelenkor C0225, 5) | Hátul két lovas hajdu ’s két biztos őrködött a’ vig népecske fölött (1844 Életképek C0100, 50) | Klemm Jusztin a csendőrség szervezése előtt tekintetes Csongrádmegyének volt a biztosa a kisteleki részen. Tipikus alakja a régi csendbiztosi világnak (1892 Tömörkény István 8493007, 70) | a városi rendőrség biztosa (1917 Krúdy Gyula C2845, 14) | A rendőrök miért nem tiltakoznak, hogy ők nem zsaruk, hanem biztos urak! (1997 Magyar Hírlap CD09).

3. (rég) ’vkinek a megbízásából tevékenykedő, eljáró személy’ ❖ Albina Fulviának biztosa (1779 Bessenyei György¹ ford.–Voltaire C1098, 2) | egy állandó biztost rendellyen, nevének maga helyett való alá-irására (1792 Szomor Máté ford. C2990, 25) | Prŏcūrātor […] tellyes hatalmú biztos, ki más távollévőnek dolgaira ügyel (1818 Lexicon trilingve C3044, 806. hasáb) | a’ le tévő akár mikor szabadon viszsza veheti a’ le tettet, vagy személyesen, vagy hiteles biztosa által (1833 Értesítő C0120, 1) | hijába küldözgette szét körleveleit és biztosait (1846 Szalay László C3803, 324).

3a. (birtokszóként) (rég, vál) ’vmely (szellemi, eszmei) ügy, érték stb. képviselője, ill. letéteményese’ ❖ tí egyetlen biztosi az  szeretetöknek (1779 e. Faludi Ferenc C1663, 217) | Akkor a’ birtokosok úgy tekintetvén mint a’ köz jónak biztosi (1794 Szentmarjay Ferenc ford.–Rousseau 7033009, 989).

Ö: al-, csend~, érettségi-, had~, kormány~, nép~, rendőr~, számláló~, út~, vizsga~, vizsgáló~.

ÖU: fő~, fürdő~, kérdező~, megye~, rend~, szemle~, vad~.

Sz: biztosi.

Vö. CzF. biztos [1] ; ÉrtSz. biztos²; TESz.; ÉKsz. biztos²; SzT.; ÚMTsz. ~, biztosúr

biztos² főnév 4A
1.
vmely feladat elvégzésére rendsz. a végrehajtó hatalom (vmely szerve) által meghatározott jog- és hatáskörrel kiküldött hivatalos személy
Királyi Biztosnak
(1784 Magyar Hírmondó)
Útazó Katonaságra Ügyel Biztos
(1807 Ottlik Dániel)
az ellátási biztos, ki az élelmezésről gondoskodik
(1848 Kossuth Lajos)
A nyilvános alkudozáson kivül titkos is folyt Tököli s a császári biztosok között
(1861 Szalay László)
érettségi biztosként
(1898 Beöthy László²)
népszámlálási biztos
(1901 Ady Endre)
árvizvédelmi biztos
(1947 Szabad Föld márc. 30.)
Kormánybiztost, miniszteri biztost kell kinevezni ahhoz, hogy egy híd javítása idejében készüljön el
(1986 Bodor Pál)
az előző parlament nem döntött sem az állampolgári jogok, sem a nemzeti és etnikai kisebbség-jogok országgyűlési biztosairól, s nem választotta meg az adatvédelmi biztost sem
(1994 Magyar Hírlap)
2. (jelzőként is) (/tréf is)
a közrend, a közbiztonság fenntartására kirendelt önkormányzati tisztviselő, ill. 〈az állami rendőri hatóság megalakulása után:〉 legénységi állományú rendőr v. csendőr
a’ biztos bezáratá az ajtót, ’s a’ benvoltakat kettecskén kieresztvén, nyolczat közülök bevitetett
(1833 Jelenkor)
Hátul két lovas hajdu ’s két biztos őrködött a’ vig népecske fölött
(1844 Életképek)
Klemm Jusztin a csendőrség szervezése előtt tekintetes Csongrádmegyének volt a biztosa a kisteleki részen. Tipikus alakja a régi csendbiztosi világnak
(1892 Tömörkény István)
a városi rendőrség biztosa
(1917 Krúdy Gyula)
A rendőrök miért nem tiltakoznak, hogy ők nem zsaruk, hanem biztos urak!
(1997 Magyar Hírlap)
3. (rég)
vkinek a megbízásából tevékenykedő, eljáró személy
Albina Fulviának biztosa
(1779 Bessenyei György¹ ford.Voltaire)
egy állandó biztost rendellyen, nevének maga helyett való alá-irására
(1792 Szomor Máté ford.)
Prŏcūrātor […] tellyes hatalmú biztos, ki más távollévőnek dolgaira ügyel
(1818 Lexicon trilingve)
a’ le tévő akár mikor szabadon viszsza veheti a’ le tettet, vagy személyesen, vagy hiteles biztosa által
(1833 Értesítő)
hijába küldözgette szét körleveleit és biztosait
(1846 Szalay László)
3a. (birtokszóként) (rég, vál)
vmely (szellemi, eszmei) ügy, érték stb. képviselője, ill. letéteményese
tí egyetlen biztosi az  szeretetöknek
(1779 e. Faludi Ferenc)
Akkor a’ birtokosok úgy tekintetvén mint a’ köz jónak biztosi
(1794 Szentmarjay Ferenc ford.Rousseau)
ÖU: főbiztos, fürdőbiztos, kérdezőbiztos, megyebiztos, rendbiztos, szemlebiztos, vadbiztos
Sz: biztosi
Vö. CzF. biztos [1] ; ÉrtSz. biztos²; TESz.; ÉKsz. biztos²; SzT.; ÚMTsz. ~, biztosúr

Beállítások