bocskoros mn és fn 

I. mn 15A8

1. ’(vmely nemzetiségre v. csoportra jellemző viseletként) bocskort viselő 〈személy〉, ill. olyan 〈láb〉, amelyen bocskor van’ ❖ botskoros lábával (1789 Barcsay Ábrahám 7019009, 115) | [látni lehet Belgrádban] oláh es szerb szolgákat hosszú, báránybőr süveggel, térdig érő ingben, gatyában széles bőr tüszőkkel derekukon, bocskorosan (1873 Hamary Dániel 8179005, 36) | Somogyban még találkozik egy-két bocskoros pásztor, a földművesek azonban Somogy egyes falvaiban még javában bocskort viselnek ma is (1911 Malonyay Dezső CD07) | furulyázó, bocskoros parasztfiúra (1981 Knopp András CD52).

2. (rég) ’közönséges, faragatlan v. elmaradott személyekből álló 〈csoport, réteg〉, ill. ilyen közösségre, csoportra jellemző 〈gondolkodás, megnyilvánulás stb.〉’ ❖ az Uri házaknál az ollyan példás, velös mondások borzassak, és botskorossak ne legyenek (1776 Molnár János C3199, 191) | Három rőfnyi titulushoz Maroknyi jövedelem Annyi mint a’ bölcsességhez A’ bocskoros értelem (1825 Balla Károly C0753, 29) | kik eddig minden körülménytől, minden utasitástól függetleneknek olly fennen hirdeték magokat, most a’ bocskoros és bunkós közvéleményre támaszkodnak (1844 Pesti Hírlap CD61) | legbocskorosabb kortesnép (1845 Életképek C0103, 482) | Bocskoros elmésség (1882 Tóth Lőrinc C4299, 74).

3. (Tört v. gúny is) ’elszegényedett, kisbirtokkal rendelkező v. birtok nélküli 〈nemesember〉, ill. ilyen emberek alkotta 〈társadalmi csoport, réteg〉’ ❖ ? A nemes egy nevezet [ti. a „birtokos” szó] nélkűl csak bocskoros ember (1826 Fazekas Mihály C1701, 141) | hol áll a néhány szilvafája mellett tengődő nyomorult bocskoros nemesség anyagi tekintetben a pesti sok házak urához (1847 Hetilap CD61) | bocskoros famíliából származott (1898 Mikszáth Kálmán C3158, 48) | Dózsa György unokája vagyok én, Népért síró, bús, bocskoros nemes (1907 Ady Endre 9003215, 96) | [a pórnéptől] életmódban alig különböző, bocskorosnak csúfolt kisnemesség (1941 Magyar művelődéstörténet CD43) | a bocskoros nemesség jobbágysorba süllyedt a 19. század első felében (1995 Erős Vilmos CD58).

4. (Gomba) ’tönkjének tövénél hüvelyszerű burokmaradvánnyal, bocskorral rendelkező 〈gomba〉’ ❖ A piruló galóca tönkjének alapja […] gumós, de nem bocskoros (1975 Urania növényvilág ford. C6206, 375) | Gyilkos galóca: fehér vagy zöldessárgás kalapú, fehér lemezű, galléros, bocskoros gombafajta (1995 Magyar Hírlap CD09).

II. fn 4A

1. ’(vmely nemzetiségre v. csoportra jellemzően) bocskort viselő személy’ ❖ Által ellenben-is lakik egy el-adó, Ámbár Annyányi-is még nem igen koros; Érdemel illy Dámát nem minden botskoros (1810 Farkas András 7041008, 63) | Fogadtunk vagy negyven hajtót, […] meg egy pár tapasztalt bocskorost, hogy legyen köztök „irányadó egyéniség” is (1896 Bársony István C0844, 120) | – Bécsúsztál, paraszt? – fogott nyakon egy besurranó piszkos bocskorost a kapus (1913 Laczkó Géza CD10) | Romániában, ahonnan jövök, jobb a kávé. Az ördög vigye el a bocskorosait. Még a bőröm alatt is pénzt kutattak, mikor elaludtam. De a kávéjuk jó volt (1919 Krúdy Gyula CD54).

2. (gúny/Tört) ’elszegényedett, kisbirtokkal rendelkező v. birtok nélküli nemes’ ❖ Miként gazdálkodik a’ kis birtokos? a’ bocskoros? (1841 Nagy Károly¹ C3285, 90) | Privilégiumokról álmodoznak a bocskorosok (1882 Mikszáth Kálmán 8312033, 182) | [Vörös Károly rámutatott] a bocskorosok – végső soron – politikai közömbösségére, önálló politikai elképzeléseinek hiányára (1994 Kósa László CD17).

3. (rég) ’bocskor készítésével és eladásával foglalkozó iparos’ ❖ Zomborban a következő iparágak vannak: ácsok, 3 mesterrel, […] bocskoros 22 [mesterrel] (1846 Hetilap CD61) | Toldi Miklós budai házának kapusa varga, a [szerb] fordításban azonban következetesen bocskoros (opančar), bizonyára azért, mert a szerb népéletnek a bocskoros inkább ismert alakja (1917 Szegedy Rezső C7047, 400) | [A bocskort] a századfordulóra már csak néhol használták a Duna–Tisza és a Tisza–Szamos közén […]. Készítőik, a bocskorosok feleslegessé váltak (1997 Magyar néprajz CD47).

Vö. CzF. bocskoros¹, bocskoros², bocskorosan; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. bocskor; ÉKsz.; SzT. ~, bocskorosan; ÚMTsz.