bog fn 3Abög (rég v. nyj)

1. (átv is) ’〈kötélen, fonálon, szalagon stb.:〉 csomózás, hurkolás v. hurkolódás által létrejött csomó’ ❖ ? a’ hetes szám majd minden dolgoknak egyben-foglaló bogja (1781 Kovásznai Tóth Sándor ford.–Cicero C2774, 162) | a’ feltételek alá kötözött hüség’ bogját feloldoztatván (1787 Magyar Kurír C0312, 215) | A has’ idegei […] helyenként össze-bonyolódván bogokat formálnak (1839 Filozófiai antropológia C2802, 41) | Bököt kötöttem […] s nem csünghet nagyon le [a kantár] (1860 Ágai Adolf–Zilahy Károly ford.–Gerstäcker C0551, 129) | elegáns világfi, kinek kabátjának szabását és nyakkendőinek bogját utánozza a nagyvilág egész erősebb fele (1887 Wohl Stefánia 8530006, 87) | Ha bog akad a pamuton, azt Iluska nagyon ügyesen ki tudja bontogatni (1891 Kemechey Jenő C2585, 80) | Kiterített fagyos hálóm az ég, ragyog – jeges bogai szikrázón a csillagok (1932 József Attila CD01) | igyekszik cipőjétől megszabadulni, de a bog nem enged reszkető ujjainak, végtére befűzve rántja le és a sarokba hajítja (1974 Galgóczi Erzsébet 2025006, 549) | [volt] egy darab kötele, de nem volt ez elég hosszú ahhoz, hogy hurkot is csináljon, meg bogot, és különben se talált semmit, ahová fölerősíthette volna (1986 Nádas Péter 9466005, 529) | Einstein azt remélte, hogy a részecskéket úgy vehetjük, mint bizonyos lokális „bigyókat” – hurkokat, bogokat, csomókat, göböket, görcsöket stb. – az ominózus szövedéken (1998 Természet Világa CD50).

1a. (rég) ’ember, állat testében levő kidudorodás v. csomó(s megvastagodás)’ ❖ A térgy […] úgy jó, ha laposs, kopár, ha a természetes bogokon kívül nintsenek rajta semmi tsomózások (1805 Deáki Filep Sámuel ford.–Pilger C1370, 22) | Kezének üterei kiemelkedtek, s majdnem bogot formálának (1850 Kemény Zsigmond C1271, 511) | A szarvasborju élete első esztendejének végén a homlokcsont a bőr alatt sarjadzásnak indul, kidudorodik és bog, buga vagy gomb keletkezik rajta (1928 Rázsó Lajos–Nagy László¹ 1132002, 12).

1b. ’növény szárán, ágán rendsz. az elágazásoknál levő v. a szárat ízekre tagoló megvastagodás, bütyök, ill. fa, deszka stb. sima felületén levő görcs, csomó’ ❖ Göts [=] tsög, bög, bog (1784 Kisded szótár C0815, 30) | A’ t leg-alsó bogától fogva a’ törzsöknek leg-végs ágatskájáig bogarakkal van meg-rakva (1794 Nagy Sámuel¹ ford.–Sander C3289, 93) | Az oltás’ helyén vastag bök(1842 Mentor C3078, 28) | termőrügyek mutatkoznak a bogokon (1886 Jókai Mór CD18) | Az edények faragását vájásnak is mondják. […] Az anyagot feldarabolták, a kérgét lehéjalták, a bogokat lefaragták, majd a mélység függvényében hosszan vagy keresztméretben vágták (2000 Természet Világa CD50).

1c. (rég, Hajó) ’〈a tengerhajózásban haszn. mértékegységként:〉 annak a dolognak a sebessége, amely egy óra alatt egy tengeri mérföldet tesz meg, ill. ezzel a sebességgel egy óra alatt megtett távolság, vagyis egy tengeri mérföld; csomó’ ❖ kedvező északkeleti széllel 8-10 bogot haladva óránként, végre a „Washington” Caprerába érkezett (1881 Teleki Sándor C4110, 170).

2. (irod) ’fa v. más növény (levágott, lehullott) ágainak sűrű, kusza szövedéke’ ❖ ha a’ sok bogok le nyesetnek, A’ fák tsinyosabbak, jobban is nylhetnek (1796 Péteri Takáts József C3496, 29) | Száraz fák bogait viszi hátán a nyomorúlt (1847 Vachott Sándor C4177, 130) | a fák sötét bogán (1885 Ábrányi Emil 8002006, 169) | Átintve vadszőlők bogán S indázó vadrózsák sokán (1920 Tóth Árpád ford.–Milton CD10) | Lomb mögött, bog között, odu felett kakukkolok (1938 Weöres Sándor 9788052, 33).

2a. (Növ) ’bogas virágzat’ ❖ Bogvirágzat (bog, bogas virágzat […]), olyan virágzat, melynek főtengelét magános virág zárja be, alatta pedig a főtengelnek ugyanazon magasságából egy, két v. ritkán több ág nő ki, mely megint virággal záródik s többnyire még tovább ismétlődve hasonló módon ágazik el (1893 PallasLex. CD02) | A bog ágai is sokszor igen rövidek, és a bogvirágzatok a két átellenes levél hónaljában úgy helyezkednek el, hogy örveknek látszanak (árvacsalán) (1902 Wagner János CD35).

2b. (rég) ’szarvasfélék (hímjének) többágú agancsa, ill. annak egyik ága’ ❖ Bog […], az állatoknál sokágú türök [= tülök] (1815 Kazinczy Ferenc 7163070, 350) | a vastagon ezüstözött kengyelek […] óriási szarvas-szarvak bogaira valának aggatva (1861 Fáy András¹ C1720, 253) | Nagyságodnak olyan szarvasokat s őzeket hajtatok, […] hogy deákot kell állítani, szarvának bogát számba-szerbe venni! (1922 Móricz Zsigmond 9462003, 133) | [az ún. pampaszarvas] agancsa emlékeztet a mi őzünkre, hatágú, de vékonyabb, finomabb és a bogaik is hosszabbak, az alsó bog mélyebben beillesztett (1929 Az állatok világa ford. CD46).

3. (vál) ’bonyolult, szövevényes helyzet, probléma, es. ellentmondás’ ❖ meg-válik, mellyik Frantzia Minister fogja most meg-óldani ezen bogot (1787 Magyar Kurír C0312, 601) | Ezen dolognak mindég lesznek jobbról-is, balról-is óldozni való bogai (1803 Baróti Szabó Dávid C0813, 369) | az okoskodás bogait hamarabb fejti meg életrevaló tapintattal (1858 Erdélyi János² 8131105, 200) | egy tragikusnak tetsző logikai bog támad (1931 Kardos László CD10) | a kérdés boga bizony politikai. Kár, hogy ilyen össznemzeti ügy [ti. a határon túli magyar televíziózásé] is beleroskad a pártpitiánerségbe (1996 Magyar Hírlap CD09).

3a. (kissé rég, vál) ’vmely bonyolult, szerteágazó jelenség, ismeretanyag, feladat részlete(inek összessége)’ ❖ mélyen elmélázott, mint a ki valami hálózatos terv bogait szedegeti össze (1860 Jókai Mór C2253, 224) | Ki kell derítned e bog szálait (1881 Kemény Károly ford.–Molière C3178, 202) | Vér és szokás unt szálait, Ezer bogát elszaggatom (1892 Komjáthy Jenő C2724, 289) | [A hegedűművész] előbb megmutatta, hogy mennyit tud, most azt kell megmondania, hogy kicsoda. Előbb a technika bogait kellett széjjeloldania, most érzéseinek súlyáról és arról, amit átélt, megértett, kell számot adni (1910 Bálint Aladár CD10).

3b. (kissé rég, vál) ’〈irodalmi műben, történetben:〉 a cselekmény szálainak szövevénye, ill. a bonyodalom, a cselekmény fordulata, ill. csomópontja’ ❖ Szóljunk most, mint épen a compositiora vonatkozó tárgyról a csomóról – Knoten – vagy bogról [a regény cselekményében] (1858 Jósika Miklós C2423, 100) | a mese bogát nem feloldani, csak szét kell fujni (1873 Athenaeum C0028, 86) | nem hallgathatom el a darab egy fontos fordulójának, úgyszólván a bonyolítás utolsó bogjának erőszakolt voltát (1881 Beöthy Zsolt C1021, 102) | lássuk tovább, hogy mi fejlődik ebből a bogból; talán megleshetünk valamit a szerző titkából (1914 Ambrus Zoltán 9006007, 119) | [a történetben] a részletek mind egy bogba futnak (1940 Németh László² 9485072, 37).

J: ág-bog.

Ö: ág-~.

Fr: gordiuszi.

ÖU: csög-~.

Vö. CzF. ~, bög¹; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT. bog, bög; ÚMTsz. bog¹

bog főnév 3A
bög 3C (rég v. nyj)
1. (átv is)
〈kötélen, fonálon, szalagon stb.:〉 csomózás, hurkolás v. hurkolódás által létrejött csomó
?
a’ hetes szám majd minden dolgoknak egyben-foglaló bogja
(1781 Kovásznai Tóth Sándor ford.Cicero)
a’ feltételek alá kötözött hüség’ bogját feloldoztatván
(1787 Magyar Kurír)
A has’ idegei […] helyenként össze-bonyolódván bogokat formálnak
(1839 Filozófiai antropológia)
Bököt kötöttem […] s nem csünghet nagyon le [a kantár]
(1860 Ágai Adolf–Zilahy Károly ford.Gerstäcker)
elegáns világfi, kinek kabátjának szabását és nyakkendőinek bogját utánozza a nagyvilág egész erősebb fele
(1887 Wohl Stefánia)
Ha bog akad a pamuton, azt Iluska nagyon ügyesen ki tudja bontogatni
(1891 Kemechey Jenő)
Kiterített fagyos hálóm az ég, ragyog – jeges bogai szikrázón a csillagok
(1932 József Attila)
igyekszik cipőjétől megszabadulni, de a bog nem enged reszkető ujjainak, végtére befűzve rántja le és a sarokba hajítja
(1974 Galgóczi Erzsébet)
[volt] egy darab kötele, de nem volt ez elég hosszú ahhoz, hogy hurkot is csináljon, meg bogot, és különben se talált semmit, ahová fölerősíthette volna
(1986 Nádas Péter)
Einstein azt remélte, hogy a részecskéket úgy vehetjük, mint bizonyos lokális „bigyókat” – hurkokat, bogokat, csomókat, göböket, görcsöket stb. – az ominózus szövedéken
(1998 Természet Világa)
1a. (rég)
ember, állat testében levő kidudorodás v. csomó(s megvastagodás)
A térgy […] úgy jó, ha laposs, kopár, ha a természetes bogokon kívül nintsenek rajta semmi tsomózások
(1805 Deáki Filep Sámuel ford.Pilger)
Kezének üterei kiemelkedtek, s majdnem bogot formálának
(1850 Kemény Zsigmond)
A szarvasborju élete első esztendejének végén a homlokcsont a bőr alatt sarjadzásnak indul, kidudorodik és bog, buga vagy gomb keletkezik rajta
(1928 Rázsó Lajos–Nagy László¹)
1b.
növény szárán, ágán rendsz. az elágazásoknál levő v. a szárat ízekre tagoló megvastagodás, bütyök, ill. fa, deszka stb. sima felületén levő görcs, csomó
Göts [=] tsög, bög, bog
(1784 Kisded szótár)
A’ t leg-alsó bogától fogva a’ törzsöknek leg-végs ágatskájáig bogarakkal van meg-rakva
(1794 Nagy Sámuel¹ ford.Sander)
Az oltás’ helyén vastag bök
(1842 Mentor)
termőrügyek mutatkoznak a bogokon
(1886 Jókai Mór)
Az edények faragását vájásnak is mondják. […] Az anyagot feldarabolták, a kérgét lehéjalták, a bogokat lefaragták, majd a mélység függvényében hosszan vagy keresztméretben vágták
(2000 Természet Világa)
1c. (rég, Hajó)
〈a tengerhajózásban haszn. mértékegységként:〉 annak a dolognak a sebessége, amely egy óra alatt egy tengeri mérföldet tesz meg, ill. ezzel a sebességgel egy óra alatt megtett távolság, vagyis egy tengeri mérföld; csomó
kedvező északkeleti széllel 8-10 bogot haladva óránként, végre a „Washington” Caprerába érkezett
(1881 Teleki Sándor)
2. (irod)
fa v. más növény (levágott, lehullott) ágainak sűrű, kusza szövedéke
ha a’ sok bogok le nyesetnek, A’ fák tsinyosabbak, jobban is nylhetnek
(1796 Péteri Takáts József)
Száraz fák bogait viszi hátán a nyomorúlt
(1847 Vachott Sándor)
a fák sötét bogán
(1885 Ábrányi Emil)
Átintve vadszőlők bogán S indázó vadrózsák sokán
(1920 Tóth Árpád ford.Milton)
Lomb mögött, bog között, odu felett kakukkolok
(1938 Weöres Sándor)
2a. (Növ)
bogas virágzat
Bogvirágzat (bog, bogas virágzat […]), olyan virágzat, melynek főtengelét magános virág zárja be, alatta pedig a főtengelnek ugyanazon magasságából egy, két v.vagy ritkán több ág nő ki, mely megint virággal záródik s többnyire még tovább ismétlődve hasonló módon ágazik el
(1893 PallasLex.)
A bog ágai is sokszor igen rövidek, és a bogvirágzatok a két átellenes levél hónaljában úgy helyezkednek el, hogy örveknek látszanak (árvacsalán)
(1902 Wagner János)
2b. (rég)
szarvasfélék (hímjének) többágú agancsa, ill. annak egyik ága
Bog […], az állatoknál sokágú türök [= tülök]
(1815 Kazinczy Ferenc)
a vastagon ezüstözött kengyelek […] óriási szarvas-szarvak bogaira valának aggatva
(1861 Fáy András¹)
Nagyságodnak olyan szarvasokat s őzeket hajtatok, […] hogy deákot kell állítani, szarvának bogát számba-szerbe venni!
(1922 Móricz Zsigmond)
[az ún. pampaszarvas] agancsa emlékeztet a mi őzünkre, hatágú, de vékonyabb, finomabb és a bogaik is hosszabbak, az alsó bog mélyebben beillesztett
(1929 Az állatok világa ford.)
3. (vál)
bonyolult, szövevényes helyzet, probléma, es. ellentmondás
meg-válik, mellyik Frantzia Minister fogja most meg-óldani ezen bogot
(1787 Magyar Kurír)
Ezen dolognak mindég lesznek jobbról-is, balról-is óldozni való bogai
(1803 Baróti Szabó Dávid)
az okoskodás bogait hamarabb fejti meg életrevaló tapintattal
(1858 Erdélyi János²)
egy tragikusnak tetsző logikai bog támad
(1931 Kardos László)
a kérdés boga bizony politikai. Kár, hogy ilyen össznemzeti ügy [ti. a határon túli magyar televíziózásé] is beleroskad a pártpitiánerségbe
(1996 Magyar Hírlap)
3a. (kissé rég, vál)
vmely bonyolult, szerteágazó jelenség, ismeretanyag, feladat részlete(inek összessége)
mélyen elmélázott, mint a ki valami hálózatos terv bogait szedegeti össze
(1860 Jókai Mór)
Ki kell derítned e bog szálait
(1881 Kemény Károly ford.Molière)
Vér és szokás unt szálait, Ezer bogát elszaggatom
(1892 Komjáthy Jenő)
[A hegedűművész] előbb megmutatta, hogy mennyit tud, most azt kell megmondania, hogy kicsoda. Előbb a technika bogait kellett széjjeloldania, most érzéseinek súlyáról és arról, amit átélt, megértett, kell számot adni
(1910 Bálint Aladár)
3b. (kissé rég, vál)
〈irodalmi műben, történetben:〉 a cselekmény szálainak szövevénye, ill. a bonyodalom, a cselekmény fordulata, ill. csomópontja
Szóljunk most, mint épen a compositiora vonatkozó tárgyról a csomóról – Knoten – vagy bogról [a regény cselekményében]
(1858 Jósika Miklós)
a mese bogát nem feloldani, csak szét kell fujni
(1873 Athenaeum)
nem hallgathatom el a darab egy fontos fordulójának, úgyszólván a bonyolítás utolsó bogjának erőszakolt voltát
(1881 Beöthy Zsolt)
lássuk tovább, hogy mi fejlődik ebből a bogból; talán megleshetünk valamit a szerző titkából
(1914 Ambrus Zoltán)
[a történetben] a részletek mind egy bogba futnak
(1940 Németh László²)
J: ág-bog
Ö: ág-bog
Fr: gordiuszi
ÖU: csög-bog
Vö. CzF. ~, bög¹; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT. bog, bög; ÚMTsz. bog¹

Beállítások