bolha fn 6Abalha (nyj)

1. (Áll is) ’emlősökön és madarakon élősködő, 1–8 milliméter nagyságú, oldalirányban lapított testű, nagyokat ugró szárnyatlan vérszívó rovar’ ❖ Balhákat el-üzi, ki párnája alá téſzi [az ún. baracklevelű keserűfű leveleit] (1775 Csapó József 7062001, 27) | gyakran tiszta vizbe is kell kutyánkat küldeni azért, hogy magábol részszerint az ártalmas port, részszerint pedig az őt felette nyugtalanító bolhákat és kutyalegyeket kimossa (1829 Pák Dienes 8346007, 89) | betegét agyoncsipték a balhák (1868 e. Vas Gereben C4383, 458) | akkorát ugrott mint egy bolha (1880 e. Papp Miklós C3428, 164) | a régi piroshuzatos dunyhák nagyon is tele voltak bolhával (1931 Sárközi György 9587011, 203) | Az emberi lakóhelyeket kedvelő fekete patkányok hordozták a pestisbaktériumokat terjesztő bolhákat (1995 Kálmán András CD17).

1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként) (ritk, Áll) ’〈ilyen rovarok fajainak elnevezésében nemi névi elemként〉’ ❖ Búvó Balha. P. [= Pulex] penetrans (1799 Főldi János C6339, 361) | Emberi bolha (Pulex irritans) (1895 PallasLex. CD02) | Dermatophilidae. Két nevezetes faj tartozik ebbe a családba: az egyik a papagájbolha (Hectopsylla psittaci), amely dél-amerikai faj a súlyos papagájkór (psittacosis) kórokozóját oltja az emberbe. A másik a homoki bolha (Dermatophilus penetrans) (1968 Dudich Endre–Loksa Imre C7040, 426).

1b. (tbsz-ban) (Áll) ’〈az ilyen rovarok fajait magában foglaló rend nevezéktani elnevezéseként〉’ ❖ [a kétszárnyúakat] a következő négy csoportra osztották fel: 1. Fonalcsápuak (Nematocera). 2. Rövidcsápuak (Brachycera), 3. Bábszülők (Pupipara) és 4. Bolhák (Aphaniptera) (1895 PallasLex. CD02) | Siphonaptera […] syn.: Aphaniptera […] bolhák (1978 Hétnyelvű névszótár C6711, 960).

2. (rég) ’földibolha mint állat’ ❖ a’ zabnak ártott a’ balha (1790 Kóré Zsigmond ford.–Kotzebue C2744, 42) | az olly veteményes ágyak, mellyeket a bolháktól féltünk, rezsukával [= kerti zsázsával] vettessenek körül; így ha megjelennek is a bolhák, a rézsukára veszik magokat, s tőlök a vetemények menten maradnak (1854 Galgóczi Károly 8153002, 36).

3. (rég v. nyj, Ját) ’kisebb méretű, egyik végén meghegyezett fapecket röptető csoportos ügyességi játék, ill. ennek eszköze’ ❖ egynéhány Déákok balhát kezdének játſzani […], de egyſzerre véletlenl ki-ütvén a balhát, annak hegyes vége úgy bele ugrék egygyikének ſzemébe, hogy benne-is marada (1783 Magyar Hírmondó C0271, 292) | [a játék során a deszka] végére egy 4-5 cm-nyi faragott fakúpocskát vagy felső végén meghegyezett kis fapecket (prücsök, pintyőke, bolha) helyeznek el (1981 NéprajziLex. CD47).

3a. (rég v. nyj, Ját) ’tollszárból készült, nyomásra magasra pattanó játékszer’ ❖ bolha […] a tolldarab mindkét végét többszörösen behasítják, visszahajtogatják, s így – ha ujjheggyel kemény felülethez nyomják – magasra pattan (1937 A magyarság néprajza C5220, 479) | Ugráltató prücsök vagy bolha tollszárból (1979 NéprajziLex. CD47).

4. (rég, ritk) ’ütés, csapás’ ❖ Laptával [= labdával] ott kemény „bolhákat” Oszt és kap egy sereg diák (1877 Arany János C0647, 224).

Ö: ember~, földi~, káposzta~, kutya~, levél~, macska~, patkány~, vízi~.

ÖE: ~bál, ~vész.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

bolha főnév 6A
balha 6A (nyj)
1. (Áll is)
emlősökön és madarakon élősködő, 1–8 milliméter nagyságú, oldalirányban lapított testű, nagyokat ugró szárnyatlan vérszívó rovar
Balhákat el-üzi, ki párnája alá téſzi [az ún. baracklevelű keserűfű leveleit]
(1775 Csapó József)
gyakran tiszta vizbe is kell kutyánkat küldeni azért, hogy magábol részszerint az ártalmas port, részszerint pedig az őt felette nyugtalanító bolhákat és kutyalegyeket kimossa
(1829 Pák Dienes)
betegét agyoncsipték a balhák
(1868 e. Vas Gereben)
akkorát ugrott mint egy bolha
(1880 e. Papp Miklós)
a régi piroshuzatos dunyhák nagyon is tele voltak bolhával
(1931 Sárközi György)
Az emberi lakóhelyeket kedvelő fekete patkányok hordozták a pestisbaktériumokat terjesztő bolhákat
(1995 Kálmán András)
1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként) (ritk, Áll)
〈ilyen rovarok fajainak elnevezésében nemi névi elemként〉
Búvó Balha. P. [= Pulex] penetrans
(1799 Főldi János)
Emberi bolha (Pulex irritans)
(1895 PallasLex.)
Dermatophilidae. Két nevezetes faj tartozik ebbe a családba: az egyik a papagájbolha (Hectopsylla psittaci), amely dél-amerikai faj a súlyos papagájkór (psittacosis) kórokozóját oltja az emberbe. A másik a homoki bolha (Dermatophilus penetrans)
(1968 Dudich Endre–Loksa Imre)
1b. (tbsz-ban) (Áll)
〈az ilyen rovarok fajait magában foglaló rend nevezéktani elnevezéseként〉
[a kétszárnyúakat] a következő négy csoportra osztották fel: 1. Fonalcsápuak (Nematocera). 2. Rövidcsápuak (Brachycera), 3. Bábszülők (Pupipara) és 4. Bolhák (Aphaniptera)
(1895 PallasLex.)
Siphonaptera […] syn.synonymon ’szinonim név’: Aphaniptera […] bolhák
(1978 Hétnyelvű névszótár)
2. (rég)
földibolha mint állat
a’ zabnak ártott a’ balha
(1790 Kóré Zsigmond ford.Kotzebue)
az olly veteményes ágyak, mellyeket a bolháktól féltünk, rezsukával [= kerti zsázsával] vettessenek körül; így ha megjelennek is a bolhák, a rézsukára veszik magokat, s tőlök a vetemények menten maradnak
(1854 Galgóczi Károly)
3. (rég v. nyj, Ját)
kisebb méretű, egyik végén meghegyezett fapecket röptető csoportos ügyességi játék, ill. ennek eszköze
egynéhány Déákok balhát kezdének játſzani […], de egyſzerre véletlenl ki-ütvén a balhát, annak hegyes vége úgy bele ugrék egygyikének ſzemébe, hogy benne-is marada
(1783 Magyar Hírmondó)
[a játék során a deszka] végére egy 4-5 cmcentiméter-nyi faragott fakúpocskát vagy felső végén meghegyezett kis fapecket (prücsök, pintyőke, bolha) helyeznek el
(1981 NéprajziLex.)
3a. (rég v. nyj, Ját)
tollszárból készült, nyomásra magasra pattanó játékszer
bolha […] a tolldarab mindkét végét többszörösen behasítják, visszahajtogatják, s így – ha ujjheggyel kemény felülethez nyomják – magasra pattan
(1937 A magyarság néprajza)
Ugráltató prücsök vagy bolha tollszárból
(1979 NéprajziLex.)
4. (rég, ritk)
ütés, csapás
Laptával [= labdával] ott kemény „bolhákat” Oszt és kap egy sereg diák
(1877 Arany János)
ÖE: bolhabál, bolhavész
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások