bomlik tn ige 16abomol (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben: vál)

1. (átv is) ’〈vminek a fűzése, fonása, varrása, csomózása, szövése, ill. az így készített v. egybeillesztett dolog〉 kezd szétnyílni, foszlik, feslik’ ❖ Már tova hányatik Hajód, vitorlád már szakadoz, bomol (1817 Vörösmarty Mihály C4540, 53) | Kezd árva hazánk Rablánca bomolni (1840 Sárosi Gyula 8404003, 132) | [a mester] saját kezeivel kötözi össze a bomlott nádtetőt (1856 Jókai Mór C2257, 118) | ruháján a zöld máslik bomlanak (1936 Babits Mihály C0695, 455) | fejdíszek hullnak, szoknyák bomolnak (1958 Weöres Sándor ford.–Csü Jüan 9788283, 66) | Mivel a lábbeli az orr- és sarokvarrásoknál bomlik leghamarabb, az „egybeszabott” vagy „egybevarrott” bakancs tovább tartott és igen kedvelt volt (1977 NéprajziLex. CD47).

1a. ’〈vmely kötelék, kapcsolat stb.〉 megszűnik, felbomlik’ ❖ a frigy bomolva maradt (1853 Karacs Teréz 8219002, 192) | A koalíció bomlik, az általános választói jognak jönnie kell (1907 Ady Endre CD0801) | kemény alkuk szövődnek és bomlanak (2000 Figyelő CD2601).

2. (átv is) ’〈rügy, virág stb.〉 nyílik, feslik’ ❖ az eperfát lesem … bomlik a rügye (1857 Boross Mihály C1157, 143) | E korból oly mesés kor bomol, S jövő dalos regél! (1876 e. Tóth Ede 8486023, 122) | rózsa s tulipán bomlik (1918 Lesznai Anna 9398008, 141) | a hajógyári sziget füzein sárgásan bomlott a lomb a [víz]tükörben sodródó ágakon (1986 Nádas Péter 9466005, 523).

3. ’alkotórészeire, darabjaira esik, hullik vmi’ ❖ Recsegés, ropogás hallik mindenfelé, Bomlik, törik, szakad minden ezerfelé (1789 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | a bomló ablaktáblákon átvonult lég (1847 Kemény Zsigmond 8235020, 127) | [Péter] vesszővel rácsapott a pálinkás asztalra, amely rögtön darabokra bomlott (1936 Tamási Áron 9701012, 268) | a füstölt hús […] főzéskor szálaira bomlik (1994 Frank Júlia CD19).

3a. ’〈anyag, vegyület〉(folyamatosan) alkotóelemeire válik szét’ ❖ mikor a’ Szelek keveſet funak, melly miatt oſztán valamint az álló viz, ugy ſzintén az nem ingatott levegö ég meg-romlik, ’s bomlik, ’s az élö teſtnek belsö réſzeit-is eképpen meg-rontya, büzhitti (1791 Csapó József 7062012, 160) | Az erjedésnél a cukor borszeszre és szénsavra bomlik (1865 Iványi Andor 8666001, 268) | az atom magától is bomlik, s radioaktív sugárzást kelt (1982 Berend T. Iván 9049003, 55) | Az aroma- és az illatanyagok fényben és nedvességben hamar bomlanak (1989 Frank Júlia CD19) | Trágyában és bomló szerves anyagokban gazdag talajokban él a sötét barnásvörös színű trágyagiliszta (1995 Magyarország állatvilága CD14).

3b. ’〈holttest〉 oszlani kezd, bomlásnak indul’ ❖ bomlandó teste feloszlott A’ vékony levegőben (1851 Egyed Antal ford.–Ovidius C1554, 114) | Itt hajdan gyilkosság esett és a sötét faburkolat alatt nesz nélkül bomlik a hulla (1909 Babits Mihály 9014022, 64) | egy már erősen bomló, felismerhetetlen holttestet (2000 Magyar Hírlap CD09).

3c. (rég) ’〈építmény, fal〉 szétomlik, összedől’ ❖ És, mikor már minden mulandó idnek vége léſzen, a’ természetnek épülete omlik, bomlik, a’ végs itéletnek napján fel támadott tesſteddel egygyetemben a’ menynyei atyádnak orſzágában örök boldogſágra emeltetel (1776 Faludi Ferenc ford.–Dodsley C1662, 108) | Pénzzel épl ’s bomlik sok ers kerítés (1783 Pálóczi Horváth Ádám 7257001, 43) | Reszket Eger, mint nyárfalevél, valamennyi kövével. Tornyai bomlanak, őrfalait gyéríti az omlás (1827 Vörösmarty Mihály CD01) | ha a’ Dráva és feketevizi berek közt csak most hamarjában végmentesitésül készitett töltésünk […] bomolni kezd (1844 Pesti Hírlap CD61) | [A beomlott ócska ház] felheccelt egy éjszaka minden Bontás alatti házat: Inogjatok, bomoljatok, Dűljetek be legott (1911 Tóth Árpád CD01).

3d. ’〈társaság〉 feloszlik, szétszéled’ ❖ úgy hiszik, hogy Kiovból … bomlik a’ Kompánia (1787 Magyar Kurír C0312, 250) | zsibongó zajjal kezdett bomlani a társaság (1853 Jókai Mór CD18) | A téren éppen bomlott a piac. Egy kofalány, kilökve a fapeceket, éppen lecsukta óriás ernyőjét (1923 Babits Mihály 9014131, 207).

3e. (rég) ’〈folyóvíz〉 medréből kiáradva szétterül’ ❖ milyen szép parkok, paloták lesznek valamikor itt, ezen a helyen, hol most a víz bomlik (1879 Mikszáth Kálmán CD04) | Azt mondják, bomlik a Tisza, sok a viz benne (1880 e. Csepreghy Ferenc C1284, 263).

4. (két v. több részre, ill. részeire, elemeire) különül, szétválik vmi’ ❖ A varchonita nép megnagyobbodva, lassankint két részre kezde bomlani; az, mely Kínához közelebb volt, nevezte magát töröknek, amelyik Perzsiához esett, ogurnak (1851 Jókai Mór CD18) | [a dialektikus módszer] jellemző vonása, hogy minden fogalom ellentéteket foglal magában, minden fogalom fejlődésen megy keresztül; e fejlődés közben amaz ellentétekre bomlik, de csak azért hogy azután uj, magasabb egységbe összefoglalódjék (1893 PallasLex. CD02) | Nemzedékek élik le életüket a regényben, egy nagy család éli életét, mely részekre bomlik, s a részek külön növekednek (1937 Radnóti Miklós 9543014, 522) | [A táncos körjátékban] a kör közepén egy pár táncol, vagy a kör is párokra bomlik (1982 NéprajziLex. CD47) | a prizmán megtörve a fehér fény a szivárvány színeire bomlik (1995 Jubileumi kommentár CD1206) | A sok ágra bomló családban a XIX. század végétől a földes gazdák mellett kereskedő, hivatalnok, napszámos is akad (2000 Füvessy Anikó–Vadász István CD36).

5. ’〈vmely (egyensúlyi) állapot, vminek az egysége, ill. vmi egyensúlyi, működési állapotában〉 fenntartó erejét vesztve kezd megszűnni’ ❖ Has-fájás miatt-is bomlott egéssége (1777 Kónyi János C2731, 168) | a’ benne lakók’ erkölcse bomolván (1823–1824 Vörösmarty Mihály 8524378, 194) | Bomlik az összhang, kész a zürzavar (1870 Fejes István¹ ford.–Shakespeare CD11) | a gyomra s feje bomlik tőle [ti. a bortól] (1898 Budapesti Szemle C0061, 100) | Bomlik a drága tudat maga! (1973 Kiss Benedek 9336040, 69) | a régi zárt paraszttársadalom bomlik (1974 Béládi Miklós 9039001, 161) | az önként vállalt fegyelem bomlott (1997 Magyar Könyvszemle CD40).

5a. ’szertelenül viselkedik, bolondozik’ ❖ Ne bomolj, domine! mond … Békesi (1844 Jósika Miklós C2389, 67) | A zöldséges asszony … boldogan emlékezik vissza a maga édes fiatalságára mikor még ő vele bomlott egy hajdani mészáros-legény (1876 Ágai Adolf C0547, 143) | Odafent az emeleten a táncosnők rúgták a port, részeg nagyurak bomlottak, cigányok lábujjhegyre állva muzsikáltak (1920 Krúdy Gyula CD54) | – Ne kergülj, Kisjózsi! Ne bomolj! Hányszor mondjam még, ne okvetetlenkedj Rámosyval! (1966 Győry Dezső 9209015, 10) | Már pedig, ha merne, mind Szívesen bomolna! (1980 Mészöly Dezső ford. 9437007, 155).

5b. ’sóvárogva vágyódik vmi v. vki után, rajongva lelkesedik vkiért, vmiért’ ❖ Ha a pedánsokért ugy bomlanám, mint Te, hozzám illő férjnek tartanám (1869 Arany László ford.–Molière C3173, 184) | [a huszonnyolc éves fiatalember] asszonyok után bomol, a helyett hogy becsületes életpálya után nézne? (1883 Wohl Stefánia 8530002, 40) | A fehérnép bomlik a selyem után (1909 Malonyay Dezső CD07) | Mivé lett az a síma homlok, A szem fölött a karcsu ívek, S amiért annyi férfi bomlott, A tágra nyílt, bűvös tekintet (1942–1966 Mészöly Dezső ford.–Villon 9437023, 238) | Több minden orvosnál és ügyvédnél. A nők bomlanak érte (1947 Gáspár Endre ford.–Joyce 9175005, 64).

5c. ’szerelmes lesz, belebolondul vkibe’ ❖ Fülig a lányba bomlott Az ifjú Ali bég (1895 Makai Emil 8290011, 38) | Egymásba bomlottak (1898 Csulak Lajos C1344, 50).

6. ’〈vmely nagyobb egység〉 kisebb egységekre tagolódik, ill. kisebb részekből áll’ ❖ Minden, ami van, végelemzésben szám, kiterjedés, alak vagy ez elemek kombinációja s a világ anyaga mekánikai elemekre bomlik. A tudomány haladása abban van, hogy az összetettet elemeire bontjuk, a különöst az egyetemesbe oldjuk, a minőségeket mennyiségekbe (1893 PallasLex. CD02) | [a mongol] számos nyelvjárásra bomlik (1937 Zsirai Miklós 9805001, 19) | a régi [finn] runók formája a nyolcszótagos verssor – az „ősi nyolcas” – mely két, vagy három hangsúlyos ütemre bomlik (1956 Rácz István 2051067, 60) | a több kistájra bomló Tiszántúl (1991 Magyar néprajz CD47).

Ö: el~, fel~, ki~, le~, meg~, szét~.

ÖU: bele~, össze~, széjjel~, szerte~.

Vö. CzF. ~, bomló, bomlott, bomol; ÉrtSz.; TESz. bont; ÉKsz.; SzT.

bomlik tárgyatlan ige 16a
bomol (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben: vál)
1. (átv is)
〈vminek a fűzése, fonása, varrása, csomózása, szövése, ill. az így készített v. egybeillesztett dolog〉 kezd szétnyílni, foszlik, feslik
Már tova hányatik Hajód, vitorlád már szakadoz, bomol
(1817 Vörösmarty Mihály)
Kezd árva hazánk Rablánca bomolni
(1840 Sárosi Gyula)
[a mester] saját kezeivel kötözi össze a bomlott nádtetőt
(1856 Jókai Mór)
ruháján a zöld máslik bomlanak
(1936 Babits Mihály)
fejdíszek hullnak, szoknyák bomolnak
(1958 Weöres Sándor ford.Csü Jüan)
Mivel a lábbeli az orr- és sarokvarrásoknál bomlik leghamarabb, az „egybeszabott” vagy „egybevarrott” bakancs tovább tartott és igen kedvelt volt
(1977 NéprajziLex.)
1a.
〈vmely kötelék, kapcsolat stb.〉 megszűnik, felbomlik
a frigy bomolva maradt
(1853 Karacs Teréz)
A koalíció bomlik, az általános választói jognak jönnie kell
(1907 Ady Endre)
kemény alkuk szövődnek és bomlanak
(2000 Figyelő)
2. (átv is)
〈rügy, virág stb.〉 nyílik, feslik
az eperfát lesem … bomlik a rügye
(1857 Boross Mihály)
E korból oly mesés kor bomol, S jövő dalos regél!
(1876 e. Tóth Ede)
rózsa s tulipán bomlik
(1918 Lesznai Anna)
a hajógyári sziget füzein sárgásan bomlott a lomb a [víz]tükörben sodródó ágakon
(1986 Nádas Péter)
3.
alkotórészeire, darabjaira esik, hullik vmi
Recsegés, ropogás hallik mindenfelé, Bomlik, törik, szakad minden ezerfelé
(1789 Csokonai Vitéz Mihály)
a bomló ablaktáblákon átvonult lég
(1847 Kemény Zsigmond)
[Péter] vesszővel rácsapott a pálinkás asztalra, amely rögtön darabokra bomlott
(1936 Tamási Áron)
a füstölt hús […] főzéskor szálaira bomlik
(1994 Frank Júlia)
3a.
〈anyag, vegyület〉 (folyamatosan) alkotóelemeire válik szét
mikor a’ Szelek keveſet funak, melly miatt oſztán valamint az álló viz, ugy ſzintén az nem ingatott levegö ég meg-romlik, ’s bomlik, ’s az élö teſtnek belsö réſzeit-is eképpen meg-rontya, büzhitti
(1791 Csapó József)
Az erjedésnél a cukor borszeszre és szénsavra bomlik
(1865 Iványi Andor)
az atom magától is bomlik, s radioaktív sugárzást kelt
(1982 Berend T. Iván)
Az aroma- és az illatanyagok fényben és nedvességben hamar bomlanak
(1989 Frank Júlia)
Trágyában és bomló szerves anyagokban gazdag talajokban él a sötét barnásvörös színű trágyagiliszta
(1995 Magyarország állatvilága)
3b.
〈holttest〉 oszlani kezd, bomlásnak indul
bomlandó teste feloszlott A’ vékony levegőben
(1851 Egyed Antal ford.Ovidius)
Itt hajdan gyilkosság esett és a sötét faburkolat alatt nesz nélkül bomlik a hulla
(1909 Babits Mihály)
egy már erősen bomló, felismerhetetlen holttestet
(2000 Magyar Hírlap)
3c. (rég)
〈építmény, fal〉 szétomlik, összedől
És, mikor már minden mulandó idnek vége léſzen, a’ természetnek épülete omlik, bomlik, a’ végs itéletnek napján fel támadott tesſteddel egygyetemben a’ menynyei atyádnak orſzágában örök boldogſágra emeltetel
(1776 Faludi Ferenc ford.Dodsley)
Pénzzel épl ’s bomlik sok ers kerítés
(1783 Pálóczi Horváth Ádám)
Reszket Eger, mint nyárfalevél, valamennyi kövével. Tornyai bomlanak, őrfalait gyéríti az omlás
(1827 Vörösmarty Mihály)
ha a’ Dráva és feketevizi berek közt csak most hamarjában végmentesitésül készitett töltésünk […] bomolni kezd
(1844 Pesti Hírlap)
[A beomlott ócska ház] felheccelt egy éjszaka minden Bontás alatti házat: Inogjatok, bomoljatok, Dűljetek be legott
(1911 Tóth Árpád)
3d.
〈társaság〉 feloszlik, szétszéled
úgy hiszik, hogy Kiovból … bomlik a’ Kompánia
(1787 Magyar Kurír)
zsibongó zajjal kezdett bomlani a társaság
(1853 Jókai Mór)
A téren éppen bomlott a piac. Egy kofalány, kilökve a fapeceket, éppen lecsukta óriás ernyőjét
(1923 Babits Mihály)
3e. (rég)
〈folyóvíz〉 medréből kiáradva szétterül
milyen szép parkok, paloták lesznek valamikor itt, ezen a helyen, hol most a víz bomlik
(1879 Mikszáth Kálmán)
Azt mondják, bomlik a Tisza, sok a viz benne
(1880 e. Csepreghy Ferenc)
4.
(két v. több részre, ill. részeire, elemeire) különül, szétválik vmi
A varchonita nép megnagyobbodva, lassankint két részre kezde bomlani; az, mely Kínához közelebb volt, nevezte magát töröknek, amelyik Perzsiához esett, ogurnak
(1851 Jókai Mór)
[a dialektikus módszer] jellemző vonása, hogy minden fogalom ellentéteket foglal magában, minden fogalom fejlődésen megy keresztül; e fejlődés közben amaz ellentétekre bomlik, de csak azért hogy azután uj, magasabb egységbe összefoglalódjék
(1893 PallasLex.)
Nemzedékek élik le életüket a regényben, egy nagy család éli életét, mely részekre bomlik, s a részek külön növekednek
(1937 Radnóti Miklós)
[A táncos körjátékban] a kör közepén egy pár táncol, vagy a kör is párokra bomlik
(1982 NéprajziLex.)
a prizmán megtörve a fehér fény a szivárvány színeire bomlik
(1995 Jubileumi kommentár)
A sok ágra bomló családban a XIX. század végétől a földes gazdák mellett kereskedő, hivatalnok, napszámos is akad
(2000 Füvessy Anikó–Vadász István)
5.
〈vmely (egyensúlyi) állapot, vminek az egysége, ill. vmi egyensúlyi, működési állapotában〉 fenntartó erejét vesztve kezd megszűnni
Has-fájás miatt-is bomlott egéssége
(1777 Kónyi János)
a’ benne lakók’ erkölcse bomolván
(1823–1824 Vörösmarty Mihály)
Bomlik az összhang, kész a zürzavar
(1870 Fejes István¹ ford.Shakespeare)
a gyomra s feje bomlik tőle [ti. a bortól]
(1898 Budapesti Szemle)
Bomlik a drága tudat maga!
(1973 Kiss Benedek)
a régi zárt paraszttársadalom bomlik
(1974 Béládi Miklós)
az önként vállalt fegyelem bomlott
(1997 Magyar Könyvszemle)
5a.
szertelenül viselkedik, bolondozik
Ne bomolj, domine! mond … Békesi
(1844 Jósika Miklós)
A zöldséges asszony … boldogan emlékezik vissza a maga édes fiatalságára mikor még ő vele bomlott egy hajdani mészáros-legény
(1876 Ágai Adolf)
Odafent az emeleten a táncosnők rúgták a port, részeg nagyurak bomlottak, cigányok lábujjhegyre állva muzsikáltak
(1920 Krúdy Gyula)
– Ne kergülj, Kisjózsi! Ne bomolj! Hányszor mondjam még, ne okvetetlenkedj Rámosyval!
(1966 Győry Dezső)
Már pedig, ha merne, mind Szívesen bomolna!
(1980 Mészöly Dezső ford.)
5b.
sóvárogva vágyódik vmi v. vki után, rajongva lelkesedik vkiért, vmiért
Ha a pedánsokért ugy bomlanám, mint Te, hozzám illő férjnek tartanám
(1869 Arany László ford.Molière)
[a huszonnyolc éves fiatalember] asszonyok után bomol, a helyett hogy becsületes életpálya után nézne?
(1883 Wohl Stefánia)
A fehérnép bomlik a selyem után
(1909 Malonyay Dezső)
Mivé lett az a síma homlok, A szem fölött a karcsu ívek, S amiért annyi férfi bomlott, A tágra nyílt, bűvös tekintet
(1942–1966 Mészöly Dezső ford.Villon)
Több minden orvosnál és ügyvédnél. A nők bomlanak érte
(1947 Gáspár Endre ford.Joyce)
5c.
szerelmes lesz, belebolondul vkibe
Fülig a lányba bomlott Az ifjú Ali bég
(1895 Makai Emil)
Egymásba bomlottak
(1898 Csulak Lajos)
6.
〈vmely nagyobb egység〉 kisebb egységekre tagolódik, ill. kisebb részekből áll
Minden, ami van, végelemzésben szám, kiterjedés, alak vagy ez elemek kombinációja s a világ anyaga mekánikai elemekre bomlik. A tudomány haladása abban van, hogy az összetettet elemeire bontjuk, a különöst az egyetemesbe oldjuk, a minőségeket mennyiségekbe
(1893 PallasLex.)
[a mongol] számos nyelvjárásra bomlik
(1937 Zsirai Miklós)
a régi [finn] runók formája a nyolcszótagos verssor – az „ősi nyolcas” – mely két, vagy három hangsúlyos ütemre bomlik
(1956 Rácz István)
a több kistájra bomló Tiszántúl
(1991 Magyar néprajz)
ÖU: belebomlik, összebomlik, széjjelbomlik, szertebomlik
Vö. CzF. ~, bomló, bomlott, bomol; ÉrtSz.; TESz. bont; ÉKsz.; SzT.

Beállítások