bonapartista mn és fn 6A
I. mn
1. (Tört) ’a Bonaparte-dinasztia hívei által képviselt diktatórikus és monarchikus jellegű nacionalista 〈politikai ideológia, felfogás〉, amely szerint válsághelyzetben az államot a többpárti demokrácia működését korlátozó, teljhatalommal felruházott, erős kezű személyiségnek kell irányítania’ ❖ [Baraguay d’Hilliers-t] sem Lajos Napoleon mellett, sem az ellentábort képező tábornokok sorában nem lehetett látni […]. Csak miután az uj föhatalom megszilárdult, tünteté elő ujra bonapartista érzelmeit (1859 Vasárnapi Újság CD56) | [II. Napóleon] meghalt tüdővészben, így legalább egy ideig a bonapartista eszme nem zavarta az új király nyugalmát (1904 Nagy képes világtörténet CD03) | bonapartista szellemben szerkesztett [könyvek] (1911 RévaiNagyLex. C5699, 296).
1a. (Tört is) ’ezt az ideológiát képviselő, ill. a Bonaparte-dinasztia hatalmi és restaurációs törekvéseit támogató 〈közösség, személy〉, ill. ezzel az ideológiával kapcs., ezt tükröző, ehhez tartozó’ ❖ bonapartista párt (1859 Vasárnapi Újság CD56) | bonapartista lapok (1877 Mikszáth Kálmán CD04) | Az új választások a köztársasági párt fényes győzelmével végződtek. […] Úgy látszik, a bonapartista remények – kezdenek halaványodni Franciaországban (1879 Mikszáth Kálmán 8312068, 81) | [Pierre Charles Chesnelong] 1869 óta a bonapartista többség szabadelvü frakciójához tartozott (1893 PallasLex. CD02) | a fiatal harmadik [francia] köztársaság […] iparkodik a legitimista, orleanista, bonapartista, republikánus elemeket összeforrasztani (1939 Halász Gábor¹ CD10) | Franciaországban a sedani vereség 1870-ben véglegesen felszámolta a bonapartista mozgalmat, de nem semmisítette meg a „rendkívüli ember” erőskezű kormányzata […] utáni vágyat (2000 Hahner Péter CD17).
1b. (Tört) ’〈Franciaországban:〉 e politikai ideológián alapuló, ennek elveit megvalósító 〈politikai rendszer〉’ ❖ Jules Grévy elnöksége óta a köztársaságpárti bonapartizmus bonapartista köztársasággá higgadt le (1937 Cs. Szabó László CD10) | [Napóleon] Nietzsche szemében a cezarizmus, az akkori – bonapartista – diktatúra képviselője (1947 Lukács György² 2005112, 52) | A bonapartista rendszer nem nyugodhatott bele a Rajnán túli gyökeres átrendezésbe, mert a bekövetkezett változások Franciaország hatalmi állását veszélyeztették (1997 Diószegi István CD17).
2. (Pol) ’ennek az ideológiának az elve szerint egyszemélyi diktatúrát képviselő v. megvalósító 〈személy, irányzat, ill. rendszer〉, ill. azzal kapcs., azt tükröző’ ❖ diktátor szerepére pályázik bonapartista pózban (1947 Szabad Nép okt. 22. C1539, [1]) | a különféle jellegű diktatúrákban mindennél egyszerűbb felismerni „az önállósult végrehajtó hatalom” bonapartista képletét (1982 Berend T. Iván 9049005, 332) | helyesnek tartanák, ha [Magyarországon] a köztársaság elnökét […] közvetlenül a nép választaná. Két héttel ezelőtt ebben a metódusban még egy bonapartista puccs veszélyét látták (1989 Csengey Dénes 2038001, 6) | a bonapartista Lebegy (1998 Magyar Hírlap CD09) | A sztálini fordulat érdekessége abban áll, hogy […] a főtitkár lényegében egy antithermidoriánus bonapartista fordulatot hajtott végre, amennyiben személyi diktatúrájának kiépítése a magántulajdonhoz kapcsolódó osztályok, társadalmi csoportok felszámolásával járt együtt (1999 Kolontári Attila CD58).
II. fn (Tört is)
’ezt az ideológiát képviselő, ill. a Bonaparte-dinasztia hatalmi és restaurációs törekvéseit támogató személy’ ❖ egynéhány Bonapartistáknak az ablakaik beverettek (1815 Hazai és Külföldi Tudósítások C0205, 125) | Megjelenik azon [ti. a Napóleon születésének évfordulóján rendezett megemlékezésen] a democrata, republicanus, proletar, communista, royalista, legitimista stb. épen ugy, mint a legbuzgóbb bonapartista; mert e nap Napoleon napja (1858 Vasárnapi Újság CD56) | A republicánus kész a világszabadságért harczolni […]. A bonapartistát a nemzeti dicsőség cultusa vezeti hasonló tervek felé (1904 Nagy képes világtörténet CD03) | egy magányos bonapartista, Étienne Louvel 1820 februárjában meggyilkolta a király unokaöccsét (2000 Hahner Péter CD17).
a. (hat ne-vel, tbsz-ban) ’ilyen irányzat, csoport, kül. párt’ ❖ [Párizs] kebelében éltek, és élnek nagy részint ma is, a’ legitimisták, 93i republicánusok, bonapartisták, philippisták (1845 Irinyi József 8200002, 113) | [Taine] kemény kritikája a forradalomról nagyon nem tetszett a köztársaság fanatikusainak s a nagy Napoleon jellemzése még kevésbbé a bonapartistáknak (1913 Ambrus Zoltán C0606, 187) | [Franciaországban] a fennálló rendszer létét állandóan kérdésessé tették különböző politikai erők, így a royalisták és bonapartisták (2000 Vadász Sándor CD17).
Vö. IdSz.