bonyolodik tn ige 12a (rég)
1. ’egyre összetettebbé, bonyolultabbá, szövevényesebbé, áttekinthetetlenebbé válik, ill. 〈esemény(ek sora), folyamat stb.〉(ilyen módon) alakul, zajlik’ ❖ eszmelánczolata következetes és egymásból bonyolodó (1844 Bajza József C0714, 165) | százféleképen bonyolodott sorsunkat (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | Ezalatt mindinkább bonyolodtak az ügyek (1857 Vasárnapi Újság CD56) | kettős cselekvény: Petur összeesküvése, s a Bánk családi szerencsétlensége, melyek egymásba játszanak ugyan, de a nélkül, hogy egyik szükségképen támogatná a másikat, mindenik függetlenűl magára [= magában] bonyolodván s fejlődvén ki (1864 Toldy Ferenc 8481011, 225) | Az a Herzegovinai bonyolódás alattomban nagyon is bonyolodik (1875 Ihász Dániel CD52).
1a. ’〈út〉 irányát gyakran változtatva kanyarog’ ❖ igen tágas, gyepes udvara tele volt a legczifrább karakallákban bonyolodó ösvényekkel (1865 e. Jósika Miklós 8212024, 38).
2. ’mozgás közben vmibe(, vminek a szövedékébe) beleakad, és nem v. csak nehezen tud szabadulni belőle, belegabalyodik vmibe’ ❖ [a holló] körmeivel is úgy a gyapjúba bonyolodott, hogy a bárány hátáról el sem repülhetett (1848 Peregriny Elek 8360023, 23) | Bizonyosan az ágak közé bonyolodott, de ne aggódjék nagysád, kiszabadul mindjárt (1872 Salamon Ferenc ford.–Feuillet 8402021, 92) | [Máli] Kötelébe bonyolodott És egy mély árokba bukott (1892 Lévay József ford.–Burns C2914, 502).
3. ’〈vmely (szövevényes) helyzetbe, viszonyba, ill. folyamatba, tevékenységbe〉 kerül, keveredik’ ❖ Mindgyár a’ Tronusra való ülésemkor, egy Státussaimat veszteget [= veszélyeztető] háboruba bonyolodva lenni találtam magamat (1795 Bécsi Magyar Merkurius C0344, 685) | társaságunk csak ugy jár el valódi szerepében, ’s hivatásának csak ugy felel meg magasb szellemileg, ha a’ magyarnak nyelvkincse körül annál anyaibb gonddal virraszt, […] minél nagyobb ’s nagyobb sülyedési veszélyekbe bonyolodik a’ hon (1842 Széchenyi István CD1501) | A tudományos ember belátja a létező dolgok szükségességét s okszerüségét […]. S épen ez által különbözik a nem tudományos embertől, ki az élet minden jelenségét, minden tüneményt elkülönözve szemléli, s az összekötő kapocs hiányában éppen azért mindig ellentmondásokba s következetlenségbe bonyolodik (1858 Vasárnapi Újság CD56) | [Balázs] szoros és kiható viszonyokba bonyolodott, a már akkor e vidéken roppant befolyással bíró gazdag Justh családdal is (1875 Nagy Iván CD57) | a vígjátéki csomót sem mindig elég könnyed természetességgel oldja föl […]; de sok benne a komikai őserő, jól lépteti föl és élesen jellemzi alakjait, jellemei következetesen fejlődnek és nem egy igazán mulattató helyzetbe bonyolodnak (1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | beszélgetésbe bonyolodhattunk velük (1898 Mikszáth Kálmán C3158, 83).
4. (rég, átv is) ’vmibe takarózik, burkolódzik’ ❖ ti éjre kárhozottak, Mély homályba bónyolodttak (1834 Parthenon C3430, 160).
J: bonyolul.
ÖU: be~, bele~, ki~, össze~.
Sz: bonyolodat.
Vö. CzF. bonyolodik · bonyolódik, bonyolodott · bonyolódott; TESz. bonyolít; ÚMTsz.