borjú fn 9A2  borgyú (nyj) , bornyú (rég v. nyj)

1. ’fiatal szarvasmarha, ill. ritk. más nagy testű emlősállat’ ❖ ſok ezer Juh, Borjú és Szarvas Marha maradna-meg (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand 7332006, 105) | a szegényeknek a mi boruk, gabonájok borjújok […] akad, irgalmatlanul elharácsolja (1896 Széchy Károly CD55) | A bivaly hat hónapos koráig kis borgyú, egy évig választó, azután két évig rugott borjú (1911 Malonyay Dezső CD07) | A saját tenyésztésre szánt borjúkat, csikókat, malacokat, bárányokat minél előbb legelőre hajtották (2000 Baranyi Béla et al. CD36).

1a. (rendsz. birtokszóként) ’〈az anyaállathoz való viszonyában:〉 szarvasmarha v. más nagy testű emlősállat kicsinye’ ❖ minnyájan valakik az egéſséges Tehenek teſtébül idönek elötte, és eröſzakoſſan a’ borjut – vemhet ki-huzzák, életétül a’ Tehenet meg-foſztják (1784 Tolnay Sándor ford.–Wolstein 7351011, 56) | A’ nőláma csak egy bornyút ellik (1834 Garasos Tár 8625003, 85) | Udvaron fehérlik szőre egy tehénnek: A gazdasszony épen az imént fejé meg; Csendesen kérődzik, igen jámbor fajta, Pedig éhes borja nagyokat döf rajta (1851 Arany János CD01) | A borjúfóka esetében […] az anyaállat úszik az áramlat által elsodort, s még jórészt magatehetetlen borja nyomában (1969 Urania állatvilág ford. C6209, 303) | Még a szarvasünő is, ha megellik, otthagyja borját a mezőn, mert nem talál füvet (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201).

1b. ’fiatal szarvasmarha levágva (és fogyasztásra előkészítve)’ ❖ a’ borjúnak brit akár melly helyet meg-lyukaſztván tſév által belé fúnak és igy az egéſz borjú böri fel-fuódik (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 437) | És kiszolgáltatom az embereket, akik megszegték szövetségemet, […] mindazokat, akik átvonultak az áldozati borjú darabjai között (1939 Hertz-Biblia ford. CD1204) | A lakodalom előtti napokban az asszonyok, férfiak az ételek elkészítésével foglalatoskodtak: nyúzták a birkát, esetleg a borjút, kopasztották a tyúkokat (2000 Herczeg Mihály–Kruzslicz István Gábor CD36).

1c. ’borjúhús’ ❖ Rántott borju. Erre a czélra is jó a borjunak akármilyen része; vagdaljuk fel a hust csinos, lapos szeletekre (1892 Zilahy Ágnes C6079, 127) | [a vendéglő közönsége] a szárnyasok, a borjú és a tengeri ételek iránt érdeklődik (1997 Magyar Hírlap CD09).

2. (kissé pejor) ’〈az együgyűségig jámbor, élhetetlen, ill. ostoba, buta személy megnevezéseként v. megszólításaként〉’ ❖ igen gyakori jelentése a baromnak az ostoba, buta. „Te barom, te marha […], te tulok, te borjú” (1894 Magyar Nyelvőr C5239, 206) | – Majd persze! Ezeknek a bornyúknak fogok zongorát hangoltatni! (1911 Móricz Zsigmond C3220, 106) | – Ne légy hát olyan bornyú, – szólt az anyai megrovás (1920–1921 Gárdonyi Géza C1841, 305) | mért nem hoztál kenyeret?! – Nem mondtad – dünnyögte Bazsi. – Mindent mondani kell neked, te borjú?! (1982 Bólya Péter C6898, 1098).

3. (kissé rég, Kat) ’katonai menetfelszerelést tartalmazó, rendsz. borjúbőrből készült hátitáska, hátizsák’ ❖ [Görgey tábornok a következőket igényli]: 1699 fegyver 3606 mellény 10 532 fehérruha […] 6320 borjú (1848 Kossuth Lajos C2749, 473) | Káplár: Csinyáljon „jobbra át”; aztán „hátra arcz”-ot és nézze meg a borjut a hátán, milyen piszkos poros és rendetlen! (1890 Felvidéki Szemle 8619001, 5) | minden [kínai] katona bornyúján ott a tábla, rajta betűk, hogy abból tanuljon menetelés közben is a mögötte járó (1958 Magyar Nemzet szept. 25. C0354, 1).

Ö: arany~, bika~, bivaly~, üsző~, vízi~; a -borjú címszó alatt: bölény~, elefánt~, őz~, szarvas~.

ÖU: fóka~, tengeri~.

ÖE: ~boksz, ~címer, ~fej, ~gyomor, ~pásztor, ~szájas, ~szelet, ~szem.

Vö. CzF. borju · borjú, bornyú; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

borjú- (előtagként)

1. ’levágott fiatal szarvasmarhából való 〈vmilyen fajta hús v. szerv (mint étel)〉’ ❖ ‖ borjúcomb fn 3A1 | egész éjtszaka süttette a’ […] borjú tzombokat (1805 Báró de Manx történetei ford. C3026, 155) | fokhagymás borjuczombokat (1906–1907 Mikszáth Kálmán C3117, 231) | Töltött borjúszelet ínyenc módra […] hozzávalók: 4 vékony szelet (15 dkg) borjúcomb (1997 Magyar Hírlap CD09) ‖ borjúláb fn 2A8 | [vegyél] eggy vagy két Borjúlábat, két öreg Tyúkot, és ezt Tsontostól eggytt törd’ öſzve Mo’sárban, hogy a’ Nedve annál jobban kifhessen (1794 Uránia 7491012, 291) | A pincér ebben a pillanatban csúsztatta a magányos, fekete nő elé a rántott borjulábat (1962 Magyar Nemzet júl. 5. C4800, 7) ‖ borjúmáj fn 2A | [a vadhús] úgy láttzik, mint egy darab bornyú máj (1786 Domby Sámuel ford.–Rosenstein C1430, 682) | szép nagy borjú-májat küldtél nekem ma délelőtt a konyhára (1900 A magyar anekdotakincs C4254, 228) | [amikor] a hangulatos Spree-parton Zille kocsmájába […] beültünk, egy itt elhíresült borjúmájig azért elmerészkedtem (2000 Figyelő CD2601) ‖ borjúszegy fn 2B | Van e’ tzimer berbéts hús néha, […] vagy borjú szegy? (1796 Paap János C3380, 78) | Töltött paprika. Hozzávalók: 4 db óriás méretű, piros színű, kaliforniai paprika, 40 dkg kicsontozott borjúszegy (1990 Frank Júlia CD19).

2. ’borjúhúsból készült 〈étel〉’ ❖ ‖ borjúbecsinált fn 2A1 | [Angosturába, vagyis Ciudad Bolvarba] kerül: kész csizma, ruha, […] szárdina, nyulpecsenye, borju-becsinált (1861 Rosty Pál C3639, 94) | Diétás ételt, egy adag citrommal bolondított borjúbecsináltat fogyasztott [a főkönyvelő] (1962 Népszabadság okt. 11. C4814, 6) ‖ borjúpörkölt fn 2C3 | a dicső [színművész] nem ítélte magához és a hazához méltatlannak, hogy néha lebocsátkozzék az igazi magyar borjúpörköltnek ez ősforrásához [ti. a Kis Pipa vendéglőhöz] (1897 Tóth Béla¹ C4249, 306) | Borjúpörköltet ettek kovászos uborkával (1955 Irodalmi Újság szept. 29. C4606, 8) ‖ borjúsült fn 2C1 | Gyenge borjú sltet bor mellett harapjon (1825 Farkas András C1681, 22) | [Hildát] Tálas bácsi hideg borjusülttel kinálta (1925 Kosztolányi Dezső C2750, 57) | [a szállodában a vacsora] erőleves lesz, spárga vajban, borjúsült gombával (1989 Konrád György 9351005, 10).

-borjú (utótagként)

’〈nagytestű emlős-, kül. párosujjú patás állat〉 kicsinye’ ❖ ‖ bölényborjú fn 9A2 | Erdélyből származott […] Eugen herceg Belvedere melletti állatseregletének díszéül szolgáló európai bölénypár. Az utóbbiakból több bölényborjú származott (1929 Az állatok világa ford. CD46) | Akadt ott [ti. az erdőben] sündisznótól bölényborjúig mindenféle állat (1937 Szentiványi Jenő 1145001, 47) ‖ elefántborjú fn 9A2 | A két kis elefánt-borjú közől az egyik mintegy 10 hónapos lehetett (1877 Xantus János C4561, 118) | Egynéhány elefántborjú, melyet 1914-ben bennszülöttek az állatpiacon áruba bocsátottak (1929 Az állatok világa ford. CD46) | Remélhetőleg szülni fog az elefánt [a megtermékenyített petesejtjébe juttatott mamut-DNS-től] egy félig mamut-, félig elefántborjút (1996 Magyar Hírlap CD09) ‖ őzborjú fn 9A2 | hozok őzborjat vagy gyenge nyulacskát A vadon erdőből (1823–1824 Vörösmarty Mihály C4534, 18) | az őzborjúk életük kezdetén gyámoltalanok (1929 Az állatok világa ford. CD46) ‖ szarvasborjú fn 9A2 | annyok’ hasából vágatták-ki a’ szarvas-borjukat [a fejedelmek] (1787 Mátyus István C3069, 127) | [a havasi sas a sziklabércről] lebocsátkozván a’ ludakat, nyulakat, bárányokat, gidákat, őz és szarvas borjúkat ragadozza (1829 Pák Dienes 8346010, 186) | szarvastehénre és szarvasborjúra […] tilos vadászni (1942 Új Magyarság dec. 23. C5256, 7) | A gemenci erdőben […] a szokásosnál kevesebb gímszarvast lőnek ki a vadászok, mert az állomány hatalmas veszteséget szenvedett tavasszal, sok szarvasborjú elhullott (1994 Magyar Hírlap CD09).