boros mn 15A3

1. ’bort tartalmazó, borral töltött, ill. borivásra való 〈ivóedény〉’ ❖ [Jókainé] színültig töltött tokaji boros pohárkáját magasra emelve, jó magyaros módon fel is köszöntötte sógorát (1900 Váli Mari 8506005, 344) | a poharakat persze ismerem, karcsú boros, széles sörös (1994 Szántó Piroska 1166004, 276).

1a. ’borospohárral, borospalackkal stb. megrakott’ ❖ Ürüljön boros asztalom, Némuljon meg a cimbalom (1793 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | [a katonák] mindnyája visszaemlékszik bizonyára azokra a csokoládés, boros, likőrös, kekszes, mortadellás ládákra, amiket a Karszt dolináiban közvetlen az olasz állások mögött leltünk (1948 Tersánszky Józsi Jenő 9706010, 110) | Az idősebb férfi vendégek a mellékszobákban a boros asztal mellett töltötték az időt, és csak az ún. mestertáncra léptek ki, amelyet a feleségükkel jártak el (1990 Magyar néprajz CD47).

2. ’borral szennyezett, borral átitatott, összekent, telefröcskölt’ ❖ [Ady Endre] itt írta a szemünk láttára a „Beszélgetés egy szegfűvel” cimű versét hajnal felé, a szivarhamus és boros abroszon (1919 Kosztolányi Dezső C2751, 19) | Aztán boros, cigarettás bajuszával hozzáhajolt, hogy megcsókolja, de az [ti. az asszony] szótlanul eltaszította magától (1955 Tatay Sándor 9704001, 10) | Mikszáth úr beleprüszkölt a pohárba. „A kirielejzomát!” – hunyorgott, mert a szeme is boros lett (1979 Esterházy Péter 9129002, 321).

3. ’borral készített v. ízesített’ ❖ Hogy a’ ſzülés után ereje nagyobb légyen [az anyának], kevés sáfrányos boros leveſt kalánonként egyék (1791 Szent-Mihályi Mihály 7322002, 167) | Czompó, boros mártalékban (1834 Pesti szakácskönyv C3483, 261) | Boros káposztával töltött liba (1990 Frank Júlia CD19).

3a. ’borral elegyített, kevert’ ❖ ezen sziv erösitö és boros orvosságok annyi vizzel, vagy savoval voltak meg elegyitve (1775 Szeli Károly ford.–Haen C3932, 127) | évtizedek óta ágyban feküdt, és boros teán élt (1929 Krúdy Gyula CD54) | a bort a vízzel lehet egymástól elválaszthatatlanul összevegyíteni, aminek révén az adagolás mennyiségéhez képest vízes bort vagy boros vizet kapunk (1941 Bánlaky József CD16) | Néhány korty után rájöttünk, hogy a boros kóla nem a mi műfajunk (1997 Magyar Hírlap CD09).

4. ’bortól ittas, részeg’ ❖ Láttam egy paraſztot, de vólt már ez boros, Tolódván meg döfni: ſzántam, mert vólt koros (1790 Gvadányi József 7125004, 211) | Ha majszter uram borosan jőt haza, mindig volt csetepaté (1851–1854 Táncsics Mihály 8463015, 58) | [Hintáss], aki borosnak látszott sokszor józanon is, most borosan józan volt, akár egy komoly úr, aki játékos leereszkedésből, és mindent megértve s megbocsátva, elegyedik fölényes nézőnek egy mulatókompánia közé (1926 Babits Mihály 9014127, 88) | Boros volt az úr s minél borosabb, annál ingerlékenyebb szokott lenni (1951 Jankovich Ferenc 9275029, 141) | ez a mi egyébként hallgatag emberünk, kicsit már borosan […] megállás nélkül szidta az önállósodott hordót és valamennyi felmenőjét, a kádárral együtt, aki készítette (1998 Magyar Hírlap CD09).

4a. (/biz) ’bort (rendszeresen, ill. nagy mennyiségben) fogyasztó, borivó 〈személy〉’ ❖ Nem vagyok én boros ember – bor nekem a bánat! Megkövetem, ha szabadabb szóra nyitom számat! (1856 Arany János 8014085, 267) | kétféle az ember: az egyik sörös, boros a másik (2000 Népszabadság szept. 21. C5833, 27).

4b. ’bortól ittas személyre jellemző, rá valló, ill. részegség okozta, részeg állapotból adódó, következő’ ❖ Egykor Filep Király boros fvel itéletet tévén egy pere veſztett aſſzony ügyében, midn ez eſzre-vette vólna, hogy nem a’ Király hanem a’ bor hibázott, igy kiálta fel: Apellálok, ugymond, Filipre, de józon korában (1790 Andrád Sámuel ford. 7008014, 48) | a boros nyelv gáncsol, okol, tódít (1879 Arany János C0657, 352) | Jött boros kedvvel, paripásan, […] És mellém ült le ős Kaján (1907 Ady Endre C0536, 98) | a boros felejtés (1928 Juhász Gyula¹ 9284666, 55) | gyerekkorom tovatűnt figurái hová lettetek s hová lettem magam is tanúja boros nyerítésnek kerge bukásnak vicsorgó igyekezetnek gyásznak vihogásnak (1986 Szepesi Attila 9666006, 30).

5. (rég, irod) ’bortermő, borban bővelkedő 〈terület, vidék〉’ ❖ Gránáda, Andalusia … Spanyol Országnak leg-borosabb tartományai (1791 Mátyus István C3071, 192) | Adj kontzertet az Ekhónak Hazám’ boros halmain (1801 Csokonai Vitéz Mihály C1320, 229) | Nem ad már hőt boros Falernum és fűzfa-nóta dalom (1908 Ady Endre CD0802).

5a. () bortermést hozó, bortermő 〈időszak〉’ ❖ Igy neveztethetnék … októbert Bor havának … vagy pedig röviden … Borosnak (1795 Sándor István C1527, 136) | 1811-ben, azon hires üstökös csillagú ’s boros esztendőben (1837 Athenaeum C0015, 48) | egyre-másra ütik fel a fejüket a borhamisítók, készülve a következő boros szezonra (1998 Magyar Hírlap CD09).

6. ’boroz(gat)ással töltött 〈idő(szak)〉, ill. azzal egybekötött 〈étkezés, mulatozás〉’ ❖ lehet, hogy kissé fölhevült is volt a jó boros ebéd után, melyet csak elébb élvezett a vendéglőben (1884 Szathmáry Károly 8428007, 104) | Régtűnt boros esték meghitt csendessége ragyog vagy száz éved foltos derűjébe (1947 Takáts Gyula 9695007, 27) | hallottak már a rómaiak híresen-hírhedt boros tivornyáiról?! (1997 Magyar Hírlap CD09).

ÖE: ~hajó, ~rekesz, ~tömlő.

Sz: borosság.

Vö. CzF. ~, borosan; ÉrtSz.; TESz. bor; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

boros melléknév 15A3
1.
bort tartalmazó, borral töltött, ill. borivásra való 〈ivóedény〉
[Jókainé] színültig töltött tokaji boros pohárkáját magasra emelve, jó magyaros módon fel is köszöntötte sógorát
(1900 Váli Mari)
a poharakat persze ismerem, karcsú boros, széles sörös
(1994 Szántó Piroska)
1a.
borospohárral, borospalackkal stb. megrakott
Ürüljön boros asztalom, Némuljon meg a cimbalom
(1793 Csokonai Vitéz Mihály)
[a katonák] mindnyája visszaemlékszik bizonyára azokra a csokoládés, boros, likőrös, kekszes, mortadellás ládákra, amiket a Karszt dolináiban közvetlen az olasz állások mögött leltünk
(1948 Tersánszky Józsi Jenő)
Az idősebb férfi vendégek a mellékszobákban a boros asztal mellett töltötték az időt, és csak az ún.úgynevezett mestertáncra léptek ki, amelyet a feleségükkel jártak el
(1990 Magyar néprajz)
2.
borral szennyezett, borral átitatott, összekent, telefröcskölt
[Ady Endre] itt írta a szemünk láttára a „Beszélgetés egy szegfűvel” cimű versét hajnal felé, a szivarhamus és boros abroszon
(1919 Kosztolányi Dezső)
Aztán boros, cigarettás bajuszával hozzáhajolt, hogy megcsókolja, de az [ti. az asszony] szótlanul eltaszította magától
(1955 Tatay Sándor)
Mikszáth úr beleprüszkölt a pohárba. „A kirielejzomát!” – hunyorgott, mert a szeme is boros lett
(1979 Esterházy Péter)
3.
borral készített v. ízesített
Hogy a’ ſzülés után ereje nagyobb légyen [az anyának], kevés sáfrányos boros leveſt kalánonként egyék
(1791 Szent-Mihályi Mihály)
Czompó, boros mártalékban
(1834 Pesti szakácskönyv)
Boros káposztával töltött liba
(1990 Frank Júlia)
3a.
borral elegyített, kevert
ezen sziv erösitö és boros orvosságok annyi vizzel, vagy savoval voltak meg elegyitve
(1775 Szeli Károly ford.Haen)
évtizedek óta ágyban feküdt, és boros teán élt
(1929 Krúdy Gyula)
a bort a vízzel lehet egymástól elválaszthatatlanul összevegyíteni, aminek révén az adagolás mennyiségéhez képest vízes bort vagy boros vizet kapunk
(1941 Bánlaky József)
Néhány korty után rájöttünk, hogy a boros kóla nem a mi műfajunk
(1997 Magyar Hírlap)
4.
bortól ittas, részeg
Láttam egy paraſztot, de vólt már ez boros, Tolódván meg döfni: ſzántam, mert vólt koros
(1790 Gvadányi József)
Ha majszter uram borosan jőt haza, mindig volt csetepaté
(1851–1854 Táncsics Mihály)
[Hintáss], aki borosnak látszott sokszor józanon is, most borosan józan volt, akár egy komoly úr, aki játékos leereszkedésből, és mindent megértve s megbocsátva, elegyedik fölényes nézőnek egy mulatókompánia közé
(1926 Babits Mihály)
Boros volt az úr s minél borosabb, annál ingerlékenyebb szokott lenni
(1951 Jankovich Ferenc)
ez a mi egyébként hallgatag emberünk, kicsit már borosan […] megállás nélkül szidta az önállósodott hordót és valamennyi felmenőjét, a kádárral együtt, aki készítette
(1998 Magyar Hírlap)
4a. (/biz)
bort (rendszeresen, ill. nagy mennyiségben) fogyasztó, borivó 〈személy〉
Nem vagyok én boros ember – bor nekem a bánat! Megkövetem, ha szabadabb szóra nyitom számat!
(1856 Arany János)
kétféle az ember: az egyik sörös, boros a másik
(2000 Népszabadság szept. 21.)
4b.
bortól ittas személyre jellemző, rá valló, ill. részegség okozta, részeg állapotból adódó, következő
Egykor Filep Király boros fvel itéletet tévén egy pere veſztett aſſzony ügyében, midn ez eſzre-vette vólna, hogy nem a’ Király hanem a’ bor hibázott, igy kiálta fel: Apellálok, ugymond, Filipre, de józon korában
(1790 Andrád Sámuel ford.)
a boros nyelv gáncsol, okol, tódít
(1879 Arany János)
Jött boros kedvvel, paripásan, […] És mellém ült le ős Kaján
(1907 Ady Endre)
a boros felejtés
(1928 Juhász Gyula¹)
gyerekkorom tovatűnt figurái hová lettetek s hová lettem magam is tanúja boros nyerítésnek kerge bukásnak vicsorgó igyekezetnek gyásznak vihogásnak
(1986 Szepesi Attila)
5. (rég, irod)
bortermő, borban bővelkedő 〈terület, vidék〉
Gránáda, Andalusia … Spanyol Országnak leg-borosabb tartományai
(1791 Mátyus István)
Adj kontzertet az Ekhónak Hazám’ boros halmain
(1801 Csokonai Vitéz Mihály)
Nem ad már hőt boros Falernum és fűzfa-nóta dalom
(1908 Ady Endre)
5a.
() bortermést hozó, bortermő 〈időszak〉
Igy neveztethetnék … októbert Bor havának … vagy pedig röviden … Borosnak
(1795 Sándor István)
1811-ben, azon hires üstökös csillagú ’s boros esztendőben
(1837 Athenaeum)
egyre-másra ütik fel a fejüket a borhamisítók, készülve a következő boros szezonra
(1998 Magyar Hírlap)
6.
boroz(gat)ással töltött 〈idő(szak), ill. azzal egybekötött 〈étkezés, mulatozás〉
lehet, hogy kissé fölhevült is volt a jó boros ebéd után, melyet csak elébb élvezett a vendéglőben
(1884 Szathmáry Károly)
Régtűnt boros esték meghitt csendessége ragyog vagy száz éved foltos derűjébe
(1947 Takáts Gyula)
hallottak már a rómaiak híresen-hírhedt boros tivornyáiról?!
(1997 Magyar Hírlap)
ÖE: boroshajó, borosrekesz, borostömlő
Sz: borosság
Vö. CzF. ~, borosan; ÉrtSz.; TESz. bor; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

boros- (előtagként)

’bor tárolására, ill. felszolgálására való 〈edény〉’ ❖ borosedény fn 4B | a’ boros és pálinkás edényeket el-ragadozták (1797 Bécsi Magyar Merkurius C0346, 15) | minden hordók és boros edények (1820 Hasznos Mulatságok C0181, 269) | [a vacsora után] az asszony lerakott, csak a boros edényeket hagyta bent (1921 Földi Mihály CD10) | a falra aggatott cifra tálak, a színes, mázas boros- és pálinkásedények (1993 A magyarság kézikönyve CD06)  borosflaska fn 6A (nyj v. biz) | kezükben a mindig telt boros flaska (1896 PallasLex. CD02) | Persze, a borosflaskó! Vissza kell vigyem a kocsmába (1914 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | [Párizsban] vidám fickók a clochard-ok [= csavargók], újságpapír a fekhelyük, borosflaska a vagyonuk (1995 Magyar Hírlap CD09)  boroskorsó fn 1A | a’ gazda a’ tsapon […] tombol, röhög a’ boros korsók között (1775 Molnár János 7232025, 53) | teli boroskorsók (1855 Vasárnapi Újság CD56) | Hajtogatom részeg korsómat, S lassan gőggel magasra lépek. A csucson majd talán megállok, Földhöz vágom a boros-korsót S vídám jóéjszakát kivánok (1907 Ady Endre C0536, 69) | A domborműves mázas boroskorsó a mázas kályhásmunka hatására alakult ki (1991 Magyar néprajz CD47)  boroskupa fn 6A | Csöppig itta víg boros kupánkat (1881 e. Szemere Miklós 8438020, 135) | Engedd meg nekem, Attila király, hogy mint meghívott vendégeid legérdemesebbje, ezt a boros kupát én köszöntsem reád (1912 e. Fáy András² 8139006, 216) | A látogató a belépőjegy ellenében 80 féle bort kóstolhat meg, kap egy kis boroskupát (1997 Magyar Hírlap CD09)  borospalack fn 3A1 | a’ boros palatzkokot a’ földbe [beássák] (1791 Mátyus István C3071, 129) | A csárdás bekiáltá a vén cselédet, s rővid idő mulva három boros palack állott előttünk, mellyek egyikéhez Móric azonnal derekasan hozzá látott (1844 Nagy Ignác 8324010, 37) | Csak az asztalok maradtak a régiek, a fekete márványasztalok, melyeken nyurga borospalackok, büdösvizes üvegek ütegei meredeztek (1923 Kosztolányi Dezső 9359001, 99) | Január 1-től a boros palackokat is zárjeggyel kell ellátni (2000 Magyar Hírlap CD09)  borosüveg fn 3B2 | Ha némán hallgat kedvesem, Ollyan mint a borosüveg (1847 Samarjay Károly C3662, 24) | [a fénykép] a fürdőszobában ábrázolta, amint jobb kezével a szájához illeszt egy Kadarka feliratú borosüveget, keményen meghúzva azt (1979 Hajnóczy Péter 9215002, 97).

boros- (előtagként)
bor tárolására, ill. felszolgálására való 〈edény〉
borosedény főnév 4B
a’ boros és pálinkás edényeket el-ragadozták
(1797 Bécsi Magyar Merkurius)
minden hordók és boros edények
(1820 Hasznos Mulatságok)
[a vacsora után] az asszony lerakott, csak a boros edényeket hagyta bent
(1921 Földi Mihály)
a falra aggatott cifra tálak, a színes, mázas boros- és pálinkásedények
(1993 A magyarság kézikönyve)
borosflaska főnév 6A (nyj v. biz)
kezükben a mindig telt boros flaska
(1896 PallasLex.)
Persze, a borosflaskó! Vissza kell vigyem a kocsmába
(1914 Tersánszky Józsi Jenő)
[Párizsban] vidám fickók a clochard-ok [= csavargók], újságpapír a fekhelyük, borosflaska a vagyonuk
(1995 Magyar Hírlap)
boroskorsó főnév 1A
a’ gazda a’ tsapon […] tombol, röhög a’ boros korsók között
(1775 Molnár János)
teli boroskorsók
(1855 Vasárnapi Újság)
Hajtogatom részeg korsómat, S lassan gőggel magasra lépek. A csucson majd talán megállok, Földhöz vágom a boros-korsót S vídám jóéjszakát kivánok
(1907 Ady Endre)
A domborműves mázas boroskorsó a mázas kályhásmunka hatására alakult ki
(1991 Magyar néprajz)
boroskupa főnév 6A
Csöppig itta víg boros kupánkat
(1881 e. Szemere Miklós)
Engedd meg nekem, Attila király, hogy mint meghívott vendégeid legérdemesebbje, ezt a boros kupát én köszöntsem reád
(1912 e. Fáy András²)
A látogató a belépőjegy ellenében 80 féle bort kóstolhat meg, kap egy kis boroskupát
(1997 Magyar Hírlap)
borospalack főnév 3A1
a’ boros palatzkokot a’ földbe [beássák]
(1791 Mátyus István)
A csárdás bekiáltá a vén cselédet, s rővid idő mulva három boros palack állott előttünk, mellyek egyikéhez Móric azonnal derekasan hozzá látott
(1844 Nagy Ignác)
Csak az asztalok maradtak a régiek, a fekete márványasztalok, melyeken nyurga borospalackok, büdösvizes üvegek ütegei meredeztek
(1923 Kosztolányi Dezső)
Január 1-től a boros palackokat is zárjeggyel kell ellátni
(2000 Magyar Hírlap)
borosüveg főnév 3B2
Ha némán hallgat kedvesem, Ollyan mint a borosüveg
(1847 Samarjay Károly)
[a fénykép] a fürdőszobában ábrázolta, amint jobb kezével a szájához illeszt egy Kadarka feliratú borosüveget, keményen meghúzva azt
(1979 Hajnóczy Péter)

Beállítások