bronz fn és mn 3A  bronc (rég) , bronsz (rég)

I. fn

1. (Ipar is) ’réznek és vmely más fémnek, kül. ónnak(, ill. egyéb ötvözőadalékoknak) sárgás v. barnás színű, szilárd ötvözete’ ❖ Brontz, Bronz. Aes, Metallum compositum. Ném. Fr. Bronze (1808 Sándor István C1536, 21) | [az esztergomi bazilika homlokzatán levő felirat] betüi 5 láb magasak, bronczból készültek és tűzben aranyozottak (1856 Vasárnapi Újság CD56) | Réz és ón ötvényéből [= ötvözetéből], tehát bronzból öntött ágyúkat Európában legelőször a XIV. században használtak (1893 PallasLex. CD02) | Több mangán növeli a bronz szilárdságát és keménységét, erre való tekintettel oly mangánbronzot is készítenek, melyben az ón nagy részét mangánnal helyettesítik (1896 PallasLex. CD02) | Még senki sem fejezett ki kővel és bronzzal annyit, mint Rodin (1910 Feleky Géza CD10) | Bronz: 1. a nagy (60% fölötti) réztartalmú ötvözetek ált. elnevezése (kivételek a réz–cink ötvözetek […]) (1989 AkadémiaiKisLex. C6315, 285).

2. ’ebből készült (mű)tárgy’ ❖ Antik bronszok vagy márványok’ gyüjteménye (1843 Athenaeum C0027, 441) | [Bizovacban] nagy raktári bronzleletre akadtak. Egyebek közt 149 különféle díszített sarlót, […] 8 lándzsahegyet, 3 pajzsot, stb., összesen 112 kilogramnyi bronzot találtak (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Úgy szedett össze mindent. Ócskásoktól, árverésen […] ezeket a kínai bronzokat (1979 Domahidy András 1036002, 110).

2a. (Sp, biz) ’(ez mint) vmely sportversenyen elért harmadik helyezés (jutalma), bronzérem’ ❖ 1953. EB: Ezüst: Juhász István (könnyűsúly), Bronz: Szakács Béla (kisváltósúly) (1987 Tények könyve CD37) | a szöuli olimpián csapatban bronzot szerzett tőröző Érsek Zsolt (1994 Magyar Hírlap CD09) | [az edző] egyik tanítványa világbajnoki bronzig jutott (2000 Magyar Hírlap CD09).

3. (ritk, Ipar) ’tárgyak bevonásához haszn. bronzpor, ill. ebből v. más fémporból lakkokkal, olajokkal stb. előállított festékanyag’ ❖ A réz és cink tárgyakat rézbronzzal ugy vonjuk be, ha előbb barna lakkal, vagy firnájszos festékkel bekenjük s a már félig száraz festékre rákenjük v. ráporozzuk a bronzot (1893 PallasLex. CD02) | Bronzok: fémporok apró pikkelyeiből lakkokkal v. olajokkal előállított, fedőképes, fény- és időálló festőanyagok (1989 AkadémiaiKisLex. C6315, 286).

4. (vál) ’bronzszín, ill. vmely dolog ilyen színe’ ❖ A lány hajának bronza csillog (1927 Juhász Gyula¹ 9284646, 41) | [Christie-ben] felfedezte a régi Inkét, vagy majdnem a régi Inkét a Jani szemével, bronzbajátszó, sötét hajával (1979 Domahidy András 1036002, 121).

II. mn

1. ’réznek és ónnak(, ill. egyéb ötvözőadalékoknak) sárgás v. barnás színű, szilárd ötvözetéből készült 〈(mű)tárgy〉’ ❖ [az iparmű-kiállításon] kiosztatni határoztatott 5 arany, 14 ezüst, 30 bronz emlékpénz, 31 dicsérő oklevél (1842 Pesti Hírlap CD61) | Rátonban is találtak az én fiatal koromban arany-, Krasznán pedig bronz ékszereket (1884 Szathmáry Károly 8428004, 21) | Bronz, fa, elefántcsont műtárgyak készitése és faragása (1911 Pásztor Árpád 9519009, 154) | bronz keresztelőkút (1980 Szombathy Viktor 1149004, 47).

1a. ’〈vmely kitüntetésnek, elismerésnek stb.〉(bronzéremmel járó,) az arany- és az ezüstfokozatnál alacsonyabb 〈fokozata〉’ ❖ A Honismereti pályázat helytörténeti csoportjában […] bronz fokozatra találták érdemesnek a soproni Roth Gyula Erdészeti Szakközépiskola II. B. osztályának csapatpályamunkáját (1977 Hárs József CD52) | a Munka Érdemrend […] bronz fokozatát [kapják] (1985 Lévai Béla 1094004, 152) | [a szponzorjelöltek] a gyémánt és a bronz fokozat közötti területeken megtalálni vélték a maguk pénzének a helyét (1997 Magyar Hírlap CD09) | [Az Agip Flotta kártyának] arany, ezüst és bronz fokozata van, attól függően, hogy milyen szolgáltatásokra jogosítja használóját (1998 Magyar Hírlap CD09).

2. (vál) ’ezen ötvözet színéhez hasonló (fényes) barnásvörös 〈szín〉, ill. ilyen színű’ ❖ egy magas termetű, bronz arcszínű úrnak (1880 Jókai Mór CD18) | Arca ragyogott a bronz fényben (1911 Kosztolányi Dezső 9359333, 79) | Az erdő bronz, a pázsit cinóberzöld (1931 Zsolt Béla 9807010, 192) | sorra zavartuk fel a vakítóan fehér, sárga tollbóbitájú, lármásan rikácsoló kakaducsapatokat […] és az óriási bronz, gyümölcsevő galambokat (1997 Természet Világa CD50).

Ö: harang~, kis~.

ÖU: alumínium~, foszfor~, gép~, ón~, szobor~.

ÖE: ~arcú, ~érme, ~eszköz, ~festék, ~hajú, ~kultúra, ~lelet, ~öntés, ~veret.

Sz: bronzíroz.

Vö. CzF. bronsz; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

bronz- (előtagként)

1. ’(részben) bronzból készült 〈tárgy〉’ ❖ ‖ bronzcsillár fn 4A2 | Bronzcsillárok … Feldhoffer gyárából (1857 Délibáb C1404, 281) | Egy 30 égőjű gyönyörű bronz csillár valódi kristály üvegekkel olcsón eladó (1941 Nemzeti Figyelő 2135001, 6) | A mennyezeten a súlyos bronzcsillár vészesen hintált felettünk (1981 Dénes Tibor 9812002, 66) ‖ bronzkapu fn 1A | a bronz kapuk, mik egykor a Sophia templomát ékesítik (1876 Jókai Mór CD18) | ünnepi menetben beléptek a nyitott bronzkapun (1931 Herczeg Ferenc 9241006, 100) | aranylemezekkel burkolt bronzkapu (1967 Örkény István 9500024, 130) ‖ bronzkard fn 3A1 | az aczélozás feltalálása előtt a keményebb bronzkardokat jobban szerették, mert […] a lágy vaskardokat majd minden vágás után ujra kellett visszaegyengetni (1865 Rómer Flóris C3239, 66) | Assyriában és Aegyptusban már másfél évezreddel Kr. e. használtak bronzkardokat és eszközöket (1904 ÓkoriLex. CD28) | az Árpád-korból származó szépen megmunkált bronzkard (1996 Magyar Hírlap CD09) ‖ bronzöntvény fn 4B | [Kínában] olly bronzöntvényeket láttam, mikhez mieink közel sem járnak tökélyben. Mibe mintázhatják ezeket? (1853 Andrássy Manó 8011002, 254) | [Dupré olasz szobrász] 1845. készített Kainjának bronzöntvénye (1893 PallasLex. CD02) | [egy régészcsoport] 92 bronzöntvényből álló leletcsoportot talált (1974 Benedek András 2049050, 101) ‖ bronzszobor fn 7A3 | Egy kis bronsz szobor tartja egy kezével a’ locomotivot, másikkal kis lámpát (1841 Honművész C5234, 68) | I. Nikolaj egyik kedves lovának a bronz-szobra (1911 Pásztor Árpád 9519003, 20) | A [komáromi] múzeum udvarán Jókai bronzszobrát Berecz Gyula készítette (1980 Szombathy Viktor 1149003, 36).

2. ’a bronzhoz hasonló(an fénylő) 〈szín(ű)〉’ ❖ ‖ bronzbarna fn 6A és mn 16A1 | [a konstantinápolyi bazárokban] látni még […] azon bronczbarna arczokat, melyeket a gyakori meleg fürdők használata mintegy meglágyított (1862 e. Szemere Bertalan 8437007, 123) | Néhány roppant málha jött a csendben, súlyosan, bronzbarna színekben, matrózoknak öltözött de gályaraboknak rémlő óriások vállán (1910 Szomory Dezső 9683007, 63) | bronzbarnára sült, vállas fiatalember (1963 Rónay György 9573001, 234) | [Az ún. rövidlábú pannongyík] alapszíne a bronzbarna, két hosszabb, sötétebb csíkkal a hátán (1996 Természet Világa CD50) ‖ bronzvörös fn 2C4 és mn 15C2 | [a leány] bronzszínű haja, az a vérforraló, átkozott dús bronzvörös haja (1915 Móricz Zsigmond C3225, 88) | [a Paraguayban honos ún. fémfürkészek] melle és feje pazar kékszínben ragyog, potroha azonban fekete farától eltekintve, bronzvörös (1933 Az állatok világa ford. CD46) | A kelme indigós színváltozatai a középkék vagy búzavirágkék, sötétkék, bronzvörös (1991 Magyar néprajz CD47).