bukolikus mn és fn
I. mn 15A2
1. (Irodt) ’〈az ókori görög és római irodalomban:〉 természeti környezetben, rendsz. az emberiség ősi, boldog aranykorát jelképező békés pásztori világban játszódó, párbeszédes formájú, hexameterben írt 〈költemény〉, ill. 〈a későbbi korokban, kül. a 16–18. században:〉 ilyen költemények tematikáját, hangvételét utánzó 〈alkotás〉’ ❖ bukolikus költemény (1780 Magyar írók élete CD27) | A rómaiaknál Vergilius írt bukolikus idilleket, de ő a pásztori élet álarcába politikai célzatot rejt (1914 RévaiNagyLex. C5706, 463) | [A rokokó korában] a természet s a vidéki életmód idillikusnak tűnt, – nem utolsósorban a stilizált pásztorjátékok és egyéb bukolikus művek irodalmi hatására (1964 Tarnai Andor CD53).
1a. (Irodt) ’ilyen költeményre jellemző 〈műfaj〉, ill. ilyen műveket magában foglaló 〈(költői) irányzat〉’ ❖ Tasso „Amintá”-ja, Guarini „Pastor Fido”-ja, Montemayor „Dianá”-ja akkoriban [ti. a 16. században] elbűvölték egész Európát. Csoda-e tehát, ha Angolország is meghódolt e népszerü bukolikus irány előtt? (1893 PallasLex. CD02) | Daphnis, a görög mitológiában Hermes isten és egy nimfa fia, szép pásztorfiú, akit maga Pan tanított zenére; a pásztori (bukolikus) költészet megteremtője (1926 TolnaiÚjLex. C5720, 267) | ahol Theokritos a bukolikus műfaj határait túllépi (1935 Hóman Bálint munkái CD42) | [az Énekek énekét néhány magyarázó] lírai érzelmeket kifejező idillnek tartja. A későbbi bukolikus g. költészet h. válfaját vélik felfedezni benne (1993 BibliaiLex. CD1207).
1b. ’ilyen költeményekre, művekre jellemző, ezekben szokásos, előforduló’ ❖ [költőink] a tipikus hexameterhez tartották magukat s nem mesterkedtek azon, hogy valamely fajtáját (pl. a bukolikust) különösen műveljék (1889 Négyesy László 8329005, 194) | [a költemény] bukolikusan üde hangulatát (1920 Tóth Árpád CD10) | [1945 után megszaporodnak] Kassák lírájában az ún. időtlen, szinte bukolikus témák. Uralkodó motívum lesz a természet, az évszakok körforgása (1972 Fülöp László 2018001, 259) | [Radnóti korai költészetében] természet és ember harmóniája, a bukolikus idill a kegyetlen időkből a vergiliusi korba visszavágyódó lélek ábrándja volt (1998 Új Könyvek CD29).
1c. ’ilyen műveket alkotó, az ún. pásztori költészetet művelő 〈költő, író〉, ill. rá jellemző 〈látásmód, hangvétel stb.〉’ ❖ a Pásztori versekbe többé gyönyörűségét nem találja, a mellyeknek kellemetességét az előtt annyira érezte. Talán a bucolicus Poétáknak gyakori olvasása is okozhatta a’ többek között ezen változást (1807 Kézy Mózes C2557, 513) | [Chénier kezdetben] szenzuális bukolikus és elegiakus költő volt, aki Tibullust, Propertiust és Theokritost utánozta (1893 PallasLex. CD02) | az olyan békét és magányt kedvelő, bukolikus hajlamú és szemlélődő ember számára, mint Tóth Árpád (1917 Nagy Zoltán CD10) | [az 1950-es években] az uralkodó líraszemlélet nem tudott mit kezdeni a bukolikus motívumokkal (1986 Rónay László CD53) | [Kerék Imre] sajátosan – már-már „korszerűtlenül” bukolikusan – egyéni hangon ír: a természetlátás ógörög egyöntetűségével, panteista rajongásával szinte a szerelem-vallás papjaként versel (1999 Új Könyvek CD29).
2. (vál) ’a természetközeli életre jellemző(en békés, idilli)’ ❖ pusztai tuskulanumaik fűz- vagy ákáczfái alatt egy pohár bor s egy pipa dohány mellett űzék el mezei magányosságuk bukolikus gondjait (1860 Vasárnapi Újság CD56) | a modern ember izgalma áhítozik valami bukolikus nyugalom után (1931 Németh László² CD10) | [az 1932-ben Nógrádverőcén] töltött első nyár bukolikus boldogságát (1971 e. Devecseri Gábor 9108015, 51) | [József nádor] sok időt töltött a kedves, bukolikus tájon [ti. alcsúti birtokán] (1997 Magyar Hírlap CD09).
II. fn 4A
’〈az ókori görög és római irodalomban, ill. a későbbi korokban, kül. a 16–18. században:〉 az ún. pásztori költészet körébe tartozó műveket alkotó költő’ ❖ Manoel da Veiga Tagarrónak, a legünnepeltebb két portugál bukolikus közé számított költőnek Laura de Amphiso (Evora 1627) c. alatt megjelent pásztori költeményeit (1897 PallasLex. CD02) | A görög bukolikusok (1917 e. ÓkoriLex. CD28) | [az antológiában igen gazdag] az ún. bukolikusok, Theokritosz, Mokhosz, Bion és mások fejezete is (2000 Új Könyvek CD29).
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.