bukta¹ fn 6A 

1. ’kelt (kalács)tésztából készült, feldarabolva, rendsz. (lekvár v. túró) töltelékkel ízesítve, hasáb formára hajtva sütőben sütött tésztaféle’ ❖ Béllelt nagy formás bukta (1834 Pesti szakácskönyv C3483, 531) | [behozatott] a számomra egy nagy tál Kívül mákos, belül szilvás buktát (1898 Jókai Mór C2332, 166) | egy kis lekvárosbuktát tudok adni (1937 Déry Tibor 2045004, 25) | Édességnek kelt tésztákat ettünk. Liszt volt elég, sose fogytunk ki a buktákból (1980 Magyar Konyha 2206009, 29) | A buktákat olvasztott zsírral bekenjük, és zsírozott tepsibe tesszük, nem nagyon szorosan egymás mellé (1993 Frank Júlia CD19).

1a. (rég) ’ennek nyers tésztája, az ún. kelt tészta’ ❖ Bukta; tészta neme (1795 k. Toldalék a Páriz-Pápai-szótárhoz C4082, b7[r]) | Közönséges élesztős tészta, vagy bukta (1834 Pesti szakácskönyv C3483, 523) | Trézsi a buktát dagaszsza be; mert már eleget kelt a kovász (1857 Szegfi Mór 8430005, 13) | Egy váratlan paraszttehetség is akadt, a kövér Kertész Kata, akit csupa heccből vettek fel, mert olyan volt, mint a túlkelesztett bukta (1928 Németh László² 9485038, 204).

2. (/nyj) ’kelt v. gyúrt tésztából készült, rúddá formálva megsütött, majd apróbb darabokra vágott, vízzel v. tejjel leforrázott, rendsz. mákkal v. túróval ízesített, ún. öntött tésztaétel; guba²’ ❖ a buktát […] megapritva, mint a perecet szokás, szintén leöntve, szárazon ettük túróval behintve (1851–1854 Táncsics Mihály 8463015, 51) | Sopronynak aszalt szilvája Pozsonynak mákos buktája [híres] (1872 Jókai Mór C1965, 128) | A kelt tésztából öntött tésztaétel elsősorban az É-i magyaroknál kedvelt. Elnevezései itt Ny-ról K felé haladva bukta (ez ismétlődik D-Dunántúlon), pupa (ismétlődik a déli magyar Duna-szakasz mentén), guba (a központi palóc vidéken gubó alakváltozatban) (1981 NéprajziLex. CD47).

3. (/nyj) ’főtt burgonyából (kukorica)liszt hozzáadásával készült, galuskának v. gombócnak kiszaggatva (megfőzött, majd) zsiradékban megsütött tésztaféle, amelyet tejföllel, túróval, hagymás zsírral, es. mákkal ízesítve (önálló ételként) fogyasztanak; dödölle’ ❖ Bukta: (dödlle) Maſsa pastillata (1809 Végtagokra szedett szótár C3747, 17) | Másutt a sűrűbbre főtt lisztes krumplipép, amelyet kis darabokra szaggatva, tejfeles vagy hagymás zsírral, pirított káposztával, morzsával, túróval vagy mákkal tálalnak, teljesen önálló ételként jelenik meg […]. Ez a kiszaggatott változat általánosan elterjedt étel dödölle néven a Ny-Dunántúlon, […] helyenként bukta néven a nyugati Felföldön és alföldi szomszédságában ismert (1977 NéprajziLex. CD47) | [az] elsősorban kukoricából készített ételt övezetenként váltakozva ganca, bukta, szuszogó, gánica és olykor dödöllének nevezik (1997 Magyar néprajz CD47).

Vö. CzF.; ÉrtSz. bukta¹; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

bukta² fn 6A (minden sz-ben) (kissé rég) 

1. ’vkinek megbotlás következtében történő elesése, felbukása’ ❖ Piaczot, útzákot, a’ nép még is fudta, Orrára nem egynek láttam leve bukta (1790 Gvadányi József 7125004, 206) | egyet keringve elbukott, arczczal a föld felé, buktában lecsapatva a pisztoly sárkányát (1864 Ágai Adolf ford.–Montépin C0554, 60) | [megbotlott] s buktában magával rántá az asztalt (1872 Berczik Árpád ford.–Laboulaye C1032, 208).

1a. ’vkinek, vminek vmely magas helyről való lezuhanása, mélybe esése’ ❖ Áh Artemisz! miért engedéd ide buktomat? (1816 Ungvárnémeti Tóth László C4477, 125) | maga alatt vágja a’ fát, ’s csak vizbe buktában bánhatja meg veszélyes tettét (1844 Pesti Hírlap CD61) | Óh, hattyúraj, […] buktodban is csak lánggal tudsz kiáltni (1928 Berde Mária 9047006, 18).

2. (vál) ’vkinek v. vminek vmely küzdelemben, versenyben stb. való elbukása, veresége, kudarca’ ❖ a’ szabadságért utólszor harczolt Róma’ fijainak porait még most is népek’ áldása lengi körül, de nemzetem’ buktát nem kisérendné népek’ részvéte (1844 Pesti Hírlap CD61) | ezen gőzhajózás […] a’ vukovár-fiumei vasuttal diadalmasan, ’s ennek egyenes buktára fog versenyezhetni (1844 Pesti Hírlap CD61).

2a. ’vkinek v. vminek erkölcsi, anyagi v. szerepében, funkciójában, hatalmában stb. való megrendülése, hanyatlása, ill. pusztulása, megsemmisülése’ ❖  nem kívánnya Wallmórnak buktát. Nem javallya ugyan tetteit, de a’ Heltartó ſzemélye eránt tiſztelettel van (1792 Kazinczy Miklós ford.–Gebler C2990, 54) | A’ ki az inditvány buktát meg nem érti, annak hiába magyarázunk (1843 Pesti Hírlap CD61) | [Bánffy III. György] a fejedelmi kor buktával az ausztriai ház alatt Erdélynek első főkormányzója 16 évig (1857 Nagy Iván CD31) | buktomra nem tör, hogy a trónra juss, Sem nyilt erőszak, sem csel, árulás (1870 Lőrinczi Lehr Zsigmond ford.–Shakespeare CD11) | Minden reménye buktával összeszedte vagyona romjait és […] elhagyta hazáját (1899 Magyar írók élete CD27) | Mobutu buktával ma már Fidel Castro után ő [ti. Szuharto, indonéz elnök] a világon a második legrégebben hatalmon lévő vezető (1997 Magyar Hírlap CD09).

J: bukás.

Vö. ÉrtSz. bukta²; ÉKsz.

bukta³ fn 6A (biz) 

1. ’〈műre, előadásra, rendezvényre stb. vonatkoztatva:〉 kudarc, bukás, csőd, ill. vmely mű, előadás, rendezvény stb. bukása, kudarca, sikertelensége’ ❖ a film igazából azért bukta, mert a […] főszereplőknek nem áll jól az erőltetett vagányság (1995 Magyar Hírlap CD09) | Egy nagy stúdió jelentősebb összeget bízott rá [ti. Danny Boyle filmrendezőre] – de azért elég keveset ahhoz, hogy bukta esetén se kelljen bánkódnia (1998 Magyar Hírlap CD09) | [Feleki] Kamillka már mondta, hogy nagy bukta lesz [az előadás] (1998 Magyar Hírlap CD09) | Az idei expó nagyobb bukta, mint Torgyán […] marokkói sertésbiznisze (2000 Magyar Hírlap CD09).

2. ’vizsgán történő (meg)bukás, ill. elégtelen osztályzat’ ❖ egyes (elégtelen) […] bot, bukfenc, bukta, bunkó (1996 Mini-tini-szótár C6720, 48) | A negyedik bukta után egy öreg BM-es felajánlotta, fölkészít, ami annyit jelentett, hogy a vizsgán súgott (1998 Magyar Hírlap CD09).

3. ’pénz elvesztése vmilyen üzleten’ ❖ már 8500 áldozata van az úgynevezett tőkebefektetői csalásoknak. A rendőrség 150 millió márkás „buktát” emleget (1994 Magyar Hírlap CD09) | Meg kellett volna egyezned a vámossal – oktatja ki Doktor Agy. – A vonaton letagadom, hogy enyém a táska, aztán egy tízesért „megveszem” tőlük. Vagy simán felezzük az árut. Ha már bukta, legyen fele (1998 Magyar Hírlap CD09).