bunda fn 6A

1. (Áll is) ’emlősállat testét borító (sűrű) szőrzet’ ❖ Jaj szomszéd [mondja a vakondok a sündisznónak] be nagy helyet fog kend el, hiszen én már alig mozdúlhatok meg; osztán mihelyt csak mozdúlok is, úgy szúr az a kend tüskés bundája, mintha tővel szurkálnának (1819 Fazekas Mihály C1701, 152) | az ürge és vakand Gondos kis állat, nem bolond, – Jól ásva a tanyája; Szélvész, vihar nem éri őt, – Csak nevetgéli az esőt, – Nem ázik a bundája (1855 Ney Ferenc 8335005, 7) | [Az ún. közönséges hiúz] testét sűrű és lágy bunda takarja (1929 Az állatok világa ford. CD46) | számos vakondfaj a mérsékelt égöv alatt él, és így szüksége van a bundára, amely melegen tartja (1988 Szilágyi Tibor ford.–Attenborough 1146005, 232).

1a. (rég) ’prémes állatbőrből (szűcsmunkával ki)készített puha szőrme’ ❖ Atyámnak ſzavain, kevéſsé nevetett Az Anyám, ’s engemet, ágyába fektetett. Ezek után Atyám egy bundára le-dlt, De el nem alhatott, oly felette örlt (1793 Gvadányi József 7125013, 6) | Grönland, Lapland, Kamcsatka lakosi az állatok szőrös bundáival védik magokat a fagylaló hideg ellen (1844 Zimmermann Jakab 8560002, 13) | bundával béllett ruha (1847 Malatides Dániel 8291002, 37).

2. ’〈főként juhászok, pásztorok viseleteként:〉 juh gyapjas bőréből készült, szőrével befelé és kifelé egyaránt hordható(, ujjatlan), hosszú, kabátszerű felsőruhadarab; suba’ ❖ Valahányſzor Iuháſz gyapja bundájábann, Ballagván fris tejet viſzen sajtárjábann: ’S meg támaſztván magát nagy tsög botjábann Unalmas ſzerelmét fújja dudájábann (1789 Barcsay Ábrahám 7019009, 115) | A juhászt bunda takarja; nyáron kifordítva (1889 Jókai Mór CD18) | A suba – vagy más néven bunda – problematikus eredetű, a cifra bunda pedig véleményünk szerint korántsem olyan régi keletű, mint a cifra ködmön, sőt valószínűleg éppen a ködmön hatására vált díszessé (1991 Magyar néprajz CD47).

2a. ’női ködmön’ ❖ az asszonyok prémes ős szabásu bundákban járnak (1869 Orbán Balázs CD22) | Télen a nők rövid bundát viselnek, mely barna színű és fekete virágokkal van hímezve (1900 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Visszanyúlik ezekbe a korai századokba [ti. a 16–17. századba] a nők bőr felsőruháinak, a ködmönnek, bundának múltja is (1977 NéprajziLex. CD47).

3. ’prémes bőrből szabott (hosszú) téli felsőkabát, ill. prémmel bélelt télikabát’ ❖ Ez mindenütt termö füvet [ti. a bojtorjánt] a’ gyermekek-is esmérik […], bundájokhoz ’s gubájokhoz, hamar hozzá ragad (1775 Csapó József 7062001, 151) | Némelly tájjékokon a’ kikészített juhbőröket a’ közönséges emberek téli-felőltő ruhának, bundának ’s a’ t. szokták használni (1818 Mokry Benjámin ford.–Möller² 8315022, 405) | egy illy fekete rókabőr bunda húszezer aranyra becsültetik (1829 Pák Dienes 8346010, 156) | Képzelhetni a szegény vérhányós misst [= kisasszonyt] abban a hóban, könnyű czipőben, nehéz bundával a fonnyadt vállain (1906–1907 Mikszáth Kálmán C3118, 222) | Jegyezze meg, ha egy asszony bundát akar, egy sem hagyja élni addig a férjét, amíg a bundát meg nem veszi (1942 Németh Andor 9480001, 60) | Fehér báránybőrrel bélelték a kabátot, s kigombolva hordta, két kezét mélyen a zsebébe süllyesztette – így, a vastag bundájában ő volt a legtavasziasabb hármunk között (1980 Lengyel Péter 9397010, 91).

4. (kissé rég, tréf) ’sűrű, kócos, hosszúra megnőtt haj, bozont’ ❖ A hajam is igen nagy. Egész bunda (1883 Bodon József C1127, 202).

5. (Konyha) ’híg(, ízesített) tésztában, ill. lisztben és tojásban, zsemlemorzsában stb. megforgatott, majd (zsiradékban) kisütött zöldség- v. húsétel külső burka, bevonata, es. panírja’ ❖ A „meztelenül”, azaz bunda, panír nélkül sütött élelmiszer nagyon kiszárad, rágós, élvezhetetlen lesz, ezért a sütnivalót mindig „öltöztessük föl” valamilyen bundába (1990 Frank Júlia CD19) | Farsangi vesepecsenye következett: bélszínbe tekert brokkoli–paprika–gyöngyhagyma töltelék, ezt a göngyöleget bundában kisütik, sült hagymakarika ágyban, velesült burgonyával tálalják (2000 Figyelő CD2601).

6. (irod) ’várost, földeket stb. beborító hóréteg, hótakaró’ ❖ A tél betakarta fehér bundájával a várost (1905 Petelei István 8361002, 33) | vakító fehér bunda alatt aludott a föld (1906–1907 Mikszáth Kálmán C3118, 190) | A förgeteg északról, a Jeges-tenger felől jött. Átszáguldott Leningrád fölött, gubancos bundákba burkolta a paloták oszlopait, elfújta az utcákról a megszokott, szürke fényt, és kibírhatatlan fehérséget hagyott ott helyette (1965 Makai Imre ford.–Pausztovszkij 9418005, 43).

7. (rég, Isk) ’a leggyengébb osztályzat, elégtelen, szekunda’ ❖ bunda: szekunda (1898 A magyar diáknyelv C1419, 34) | A diáknyelvben a bunda a rossz osztályzat jelentésében ismeretes, s a belőle képzett bebundáz = beszekundáz (1906 Magyar Nyelvőr C5964, 388).

8. (Sp, biz) ’csalással, megvesztegetéssel elért sporteredmény, ill. az eredmény megvesztegetéssel történő befolyásolása, bundázás’ ❖ Voltak-e megrendezett találkozók? A bunda nem mai találmány (1967 Népsport okt. 22. C6823, 3) | A labdarugás, a totó iránt érdeklődők körében beláthatatlan ideje közhely, hogy vannak megegyezéses meccs-eredmények, „bundák(1985 Jakab Zoltán 1070003, 97) | [a] találkozó két mérkőző fele helyenként szánalmasan gyenge futballt produkált, de erejét megfeszítve küzdött kilencven percen át úgy, hogy a bunda gyanúja sem merülhet fel (1994 Magyar Hírlap CD09).

8a. (biz)(megvesztegetéssel történő) félrevezetés, megtévesztés, csalás’ ❖ Jó, volt ebbe egy kis bunda is, mer azér nem voltam én annyira beteg, mint ahogy mutattam (1989 Fel a kezekkel! 1024023, 357) | [a vállalat] üzleti alapon, pályázat útján nyerte el ezt a lehetőséget […]. A különféle állításokkal ellentétben semmi „bunda” nem volt a dolgok mögött (1998 Figyelő CD2601).

Ö: asztrahán-, bárány-, bőr-, farkas~, irha~, juhász~, nutria~, perzsa~, pézsma~, szőrme~.

ÖU: férfi~, gyapjú~, medve~, nyúl~, prém~, tigris~.

ÖE: ~kabát, ~prém, ~szag, ~szőr.

Sz: bundácska, bundázat.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

bunda főnév 6A
1. (Áll is)
emlősállat testét borító (sűrű) szőrzet
Jaj szomszéd [mondja a vakondok a sündisznónak] be nagy helyet fog kend el, hiszen én már alig mozdúlhatok meg; osztán mihelyt csak mozdúlok is, úgy szúr az a kend tüskés bundája, mintha tővel szurkálnának
(1819 Fazekas Mihály)
az ürge és vakand Gondos kis állat, nem bolond, – Jól ásva a tanyája; Szélvész, vihar nem éri őt, – Csak nevetgéli az esőt, – Nem ázik a bundája
(1855 Ney Ferenc)
[Az ún. közönséges hiúz] testét sűrű és lágy bunda takarja
(1929 Az állatok világa ford.)
számos vakondfaj a mérsékelt égöv alatt él, és így szüksége van a bundára, amely melegen tartja
(1988 Szilágyi Tibor ford.Attenborough)
1a. (rég)
prémes állatbőrből (szűcsmunkával ki)készített puha szőrme
Atyámnak ſzavain, kevéſsé nevetett Az Anyám, ’s engemet, ágyába fektetett. Ezek után Atyám egy bundára le-dlt, De el nem alhatott, oly felette örlt
(1793 Gvadányi József)
Grönland, Lapland, Kamcsatka lakosi az állatok szőrös bundáival védik magokat a fagylaló hideg ellen
(1844 Zimmermann Jakab)
bundával béllett ruha
(1847 Malatides Dániel)
2.
〈főként juhászok, pásztorok viseleteként:〉 juh gyapjas bőréből készült, szőrével befelé és kifelé egyaránt hordható(, ujjatlan), hosszú, kabátszerű felsőruhadarab; suba
Valahányſzor Iuháſz gyapja bundájábann, Ballagván fris tejet viſzen sajtárjábann: ’S meg támaſztván magát nagy tsög botjábann Unalmas ſzerelmét fújja dudájábann
(1789 Barcsay Ábrahám)
A juhászt bunda takarja; nyáron kifordítva
(1889 Jókai Mór)
A suba – vagy más néven bunda – problematikus eredetű, a cifra bunda pedig véleményünk szerint korántsem olyan régi keletű, mint a cifra ködmön, sőt valószínűleg éppen a ködmön hatására vált díszessé
(1991 Magyar néprajz)
2a.
női ködmön
az asszonyok prémes ős szabásu bundákban járnak
(1869 Orbán Balázs)
Télen a nők rövid bundát viselnek, mely barna színű és fekete virágokkal van hímezve
(1900 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
Visszanyúlik ezekbe a korai századokba [ti. a 16–17. századba] a nők bőr felsőruháinak, a ködmönnek, bundának múltja is
(1977 NéprajziLex.)
3.
prémes bőrből szabott (hosszú) téli felsőkabát, ill. prémmel bélelt télikabát
Ez mindenütt termö füvet [ti. a bojtorjánt] a’ gyermekek-is esmérik […], bundájokhoz ’s gubájokhoz, hamar hozzá ragad
(1775 Csapó József)
Némelly tájjékokon a’ kikészített juhbőröket a’ közönséges emberek téli-felőltő ruhának, bundának ’s a’ t.s a többi szokták használni
(1818 Mokry Benjámin ford.Möller²)
egy illy fekete rókabőr bunda húszezer aranyra becsültetik
(1829 Pák Dienes)
Képzelhetni a szegény vérhányós misst [= kisasszonyt] abban a hóban, könnyű czipőben, nehéz bundával a fonnyadt vállain
(1906–1907 Mikszáth Kálmán)
Jegyezze meg, ha egy asszony bundát akar, egy sem hagyja élni addig a férjét, amíg a bundát meg nem veszi
(1942 Németh Andor)
Fehér báránybőrrel bélelték a kabátot, s kigombolva hordta, két kezét mélyen a zsebébe süllyesztette – így, a vastag bundájában ő volt a legtavasziasabb hármunk között
(1980 Lengyel Péter)
4. (kissé rég, tréf)
sűrű, kócos, hosszúra megnőtt haj, bozont
A hajam is igen nagy. Egész bunda
(1883 Bodon József)
5. (Konyha)
híg(, ízesített) tésztában, ill. lisztben és tojásban, zsemlemorzsában stb. megforgatott, majd (zsiradékban) kisütött zöldség- v. húsétel külső burka, bevonata, es. panírja
A „meztelenül”, azaz bunda, panír nélkül sütött élelmiszer nagyon kiszárad, rágós, élvezhetetlen lesz, ezért a sütnivalót mindig „öltöztessük föl” valamilyen bundába
(1990 Frank Júlia)
Farsangi vesepecsenye következett: bélszínbe tekert brokkoli–paprika–gyöngyhagyma töltelék, ezt a göngyöleget bundában kisütik, sült hagymakarika ágyban, velesült burgonyával tálalják
(2000 Figyelő)
6. (irod)
várost, földeket stb. beborító hóréteg, hótakaró
A tél betakarta fehér bundájával a várost
(1905 Petelei István)
vakító fehér bunda alatt aludott a föld
(1906–1907 Mikszáth Kálmán)
A förgeteg északról, a Jeges-tenger felől jött. Átszáguldott Leningrád fölött, gubancos bundákba burkolta a paloták oszlopait, elfújta az utcákról a megszokott, szürke fényt, és kibírhatatlan fehérséget hagyott ott helyette
(1965 Makai Imre ford.Pausztovszkij)
7. (rég, Isk)
a leggyengébb osztályzat, elégtelen, szekunda
bunda: szekunda
(1898 A magyar diáknyelv)
A diáknyelvben a bunda a rossz osztályzat jelentésében ismeretes, s a belőle képzett bebundáz = beszekundáz
(1906 Magyar Nyelvőr)
8. (Sp, biz)
csalással, megvesztegetéssel elért sporteredmény, ill. az eredmény megvesztegetéssel történő befolyásolása, bundázás
Voltak-e megrendezett találkozók? A bunda nem mai találmány
(1967 Népsport okt. 22.)
A labdarugás, a totó iránt érdeklődők körében beláthatatlan ideje közhely, hogy vannak megegyezéses meccs-eredmények, „bundák
(1985 Jakab Zoltán)
[a] találkozó két mérkőző fele helyenként szánalmasan gyenge futballt produkált, de erejét megfeszítve küzdött kilencven percen át úgy, hogy a bunda gyanúja sem merülhet fel
(1994 Magyar Hírlap)
8a. (biz)
(megvesztegetéssel történő) félrevezetés, megtévesztés, csalás
Jó, volt ebbe egy kis bunda is, mer azér nem voltam én annyira beteg, mint ahogy mutattam
(1989 Fel a kezekkel!)
[a vállalat] üzleti alapon, pályázat útján nyerte el ezt a lehetőséget […]. A különféle állításokkal ellentétben semmi „bunda” nem volt a dolgok mögött
(1998 Figyelő)
ÖU: férfibunda, gyapjúbunda, medvebunda, nyúlbunda, prémbunda, tigrisbunda
ÖE: bundakabát, bundaprém, bundaszag, bundaszőr
Sz: bundácska, bundázat
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások