buzog ige 7a3

1. tn ’〈folyadék〉 nagy erővel előtör (vhonnan), ill. bőven ömlik, árad’ ❖ [Isten,] te vagy egy apadhatatlan elégséges forrás, a’ Mellybl buzog a’ boldogság; ’s az élet’ áradása El-oſzlik ſok tsatornákon minden teremtésekre (1788 Pálóczi Horváth Ádám ford.–Young 7143034, 27) | [Csermely,] vedd buzogó könnyeimet Szapora vízeidhez, S vegyítsd bús nyögéseimet Lassú csörgéseidhez (1797–1799 Berzsenyi Dániel 8054007, 15) | a monda forrása […] gazdagon buzg a magyar népéletben (1849 Greguss Ágost C1907, 120) | Az ágy fölött olajnyomat: Petőfi félkarjára támaszkodik a segesvári csatamezőn, kávébarna honvéddolmánya felgombolva, melléből buzog a vér (1922 Zilahy Lajos 9799003, 59) | [a karsztvíz] helyenként karsztforrások formájában buzog a felszínre (1997 Magyar Hírlap CD09).

1a. tn ’〈(heves) megnyilvánulás〉 nagy erővel előtör, ill. folyamatosan dől, árad vkiből’ ❖ a sirva-riva buzgó édesbus oláh nótákat e sorok irója is gyakran gyönyörüséggel hallgatta (1860 Vasárnapi Újság CD56) | heves és bántó hangokban fel-felcsukló, de mélyről buzgó, megrázó zokogás (1917 Havas Gyula CD10) | Buzog belőle az ötlet, ezek egy részét meg is lehet valósítani – rendszerint nem ő valósítja meg (1957 Benedek István 9041013, 448) | hadarni kezdesz, ellentmondást nem tűrően buzog belőled a szó (1978 Kabdebó Tamás 9816002, 55).

1b. ts (irod) ’magából kibocsátva ont, áraszt vmit’ ❖ ez a’ két nagy Forrás [ti. a bányászat és a hajózás] buzogja kenyereket (1787–1792 Gáti István 7116013, 13) | míg elbocsátnátok, Szívem szeretetét hadd buzogja rátok (1794 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | Ifjodás vizét buzogja A legdrágább csodaforrás (1891 Bartók Lajos ford.–Heine C0873, 129) | Te voltál az Ér, mely titkon szivárog Mámort buzogva rossz szívünkön átal (1929 Oláh Gábor 9487014, 36) | Az igaz elméje tisztes dolgokon jár, a gonosz szája hitványságot buzog (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201).

1c. ts (rég, irod) ’mély érzéssel, lelkesedéssel mond vmit’ ❖ Méznél édesbb szókat buzog betses szája (1791 Mindenes Gyűjtemény C0370, XX) | nép megőszült vénei Imákat buzganak (1848 Életképek C0107, 818).

2. tn (irod) ’〈vki(nek az erei)ben vér (mint vmely tulajdonság v. örökség hordozója)(vmitől v. vmire ösztönözve a szokásosnál élénkebben, gyorsabban) folyik, kering’ ❖ Ne lankaſzd tüzemet apró hibáimért, Had’ buzogjon vérem de jó barátimért. El-jön úgy is hamar a’ ſzomorú vénſég, […] El aggott teſtemben nem léſz tsak betegſég (1772 Barcsay Ábrahám 7019037, 22) | [Péchy Sándorné] ereiben a’ Molnár Borbála forma Poetai vér buzog (1817 Kazinczy Dénes C2568, 146) | Nincs oly szentségtelen ösvény, Melyre, ha vére buzog, ne kivánjon menni hadastúl (1823–1824 Vörösmarty Mihály CD01) | [ereimben] legszebb anyám magas kegyeiből herczegi vér buzog (1847 Kuthy Lajos 8261006, 259) | az ő ereiben is magyar vér buzog (1892 Jókai Mór CD18) | Fiatal voltam, buzgott bennem a vér, minden leányba szerelmes voltam akkoriban (1950 Jankovich Ferenc ford.–Rolland 9275031, 80) | Tudom, benned is buzog a bányászvér, ha nem így lenne, akkor a honvédségnél maradtál volna (1974 Galgóczi Erzsébet 2025006, 551).

3. tn (/nyj) ’〈(forrásban levő) folyadék v. folyékony anyag〉 bugyborékolva kavarog’ ❖ egy még buzgó forróságában lév tál kását tennének eleikbe (1777 Németh Antal¹ ford.–Aiszóposz C3321, 230) | mellyek [ti. tulajdonságok] … mint a’ mostan forró és buzgó bor idvel meg-szállanak (1798 Nánásy Benjámin C3301, 511) | a kimustrált szalon-asztalra állított gyorsforralóban élénken buzgott a víz (1899 Szász Károly³ 8427002, 17) | lelke háborog, miként a tenger, mely forradalmasan buzog előtte (1908 Kosztolányi Dezső CD01) | Mikor fürösztöttél gyönge-meleg vízbe, Fürösztöttél volna buzgó-forró vízbe! (1979 NéprajziLex. CD47).

4. tn ’〈érzés, indulat, tulajdonság stb.〉 nagy erővel megnyilvánul, működik’ ❖ mikor orvoſság nem gyógyít, st meg-is árthat, A’ terméſzetnek mentire hagyni lehet. Némelly zürzavarok valamint hevenyébe buzognak, Úgy önként múlnak; ſorsod az Égnek ajánld! (1790 Nagy János¹ ford.–Gracián y Morales 7235008, 112) | Kebelemen, érzem, érzem Mint buzog a tetterő (1853–1864 Arany János CD01) | nagy cselekedetekre akarja váltani a benne buzgó erőt és tehetséget (1915 Ambrus Zoltán CD10) | A népi mesemondók nagy mesélő kedve s bősége buzog benne, nyelve zengő, szép költői nyelv (1951 Darvas József 9101002, 94) | [akiben] politikai ambíciók buzogtak, nem akart felkészületlenül állni, amikor üt a cselekvés órája (1985 Borbándi Gyula 9811003, 29).

5. tn (rég) ’nagy igyekezettel, odaadással, lelkesen tevékenykedik, serénykedik; buzgólkodik’ ❖ valahánszor valakit keresztyén hitibe más vallások kárhoztatása s szidalma nélkül buzogni látok, mindenkor eszembe jut, milyen nagy kár és hátra maradás légyen másoknak kárhoztatását áhitatosságaink közé terelni (1778 Bessenyei György¹ 7044054, 79) | Örvendj hazám! […] Nézd mint buzognak szép deli ifjaid: Mindannyi Hérót ’s Márst-mutató vitéz Tüzelg szemökből (1805 Berzsenyi Dániel 8054059, 71) | Kardjához buzogva nyúl (1823 Kölcsey Ferenc 8253014, 107) | nagy, szamár gyermek vagyok, Buzgok, vágyok, feledek, hiszek (1908 Ady Endre CD10).

5a. (rég) ’〈értékes, nemes dolog, ill. személy mellett v. javára,〉 annak lelkes híveként v. pártfogójaként megnyilvánul, tevékenykedik, ill. vmi mellett érvel’ ❖ a vallások mellett buzogván, közönséges és szent-edj-házakat égettek, rontottak (1780 Magyar Hírmondó C0268, 524) | anyai nyelvünkért buzgó Megyék (1816 Teleki József² 8471010, 80) | látod hová tud téged’ csak neve-is vinni Endrének! ládd mint buzogsz érette, még is a’ szívét akarnád kitépni! (1819 Katona József 8226026, 210) | jóra és nemesre buzgó hiveknek (1856 Vasárnapi Újság CD56) | Hőn buzgott a közügy javáért (1860 Tompa Mihály CD01) | [Vörösmarty] a régi nyelvemlékek és tájszavak összegyüjtése mellett buzgott (1866 Gyulai Pál C1993, 147).

5b. (rég) ’heves indulattal elégedetlenkedik, tiltakozik, ill. így érvelve küzd vmi ellen’ ❖ Okosan buzognak az erköltsöknek veszetségek ellen (1789 Péczeli József ford.–Tournemine C3449, 3) | Panaszolkodunk, haragszunk, buzgunk sokszor ez vagy amaz ellenünk esett dologért (1796 Takács Ádám ford.–Scriver C4081, 629) | Még keserűbben buzog a’ Times szinte azon tárgy miatt (1832 Jelenkor C0223, 275) | figyelmet érdemel e’ könyv, mert e’ visszaélés ellen buzog (1840 Figyelmező C0154, 75) | A szigoru erkölcsü puritánok buzogtak […] egyházi népünnepek és lakomák ellen (1871 Lévay József ford.–Shakespeare C3733, 268).

5c. (rég) ’vmivel buzgón, nagy odaadással foglalkozik, ill. ilyen tevékenységgel igyekszik vmire, törekszik vmit elérni; buzgólkodik’ ❖ Most a’ Tar készűl leteríteni szörnyü csapással A’ Magyar hőst, majd e’ buzog a’ Törököt letiporni (1832 Baksay Dániel 8359019, 103) | a köztársaság helyreállításában buzogtak (1862 Fábián Gábor ford.–Cicero C1647, 396) | Az iskolák, a szinházak és társas körök mind Vörösmarty dicsőítésén buzognak (1900 Vörösmarty-emlékkönyv C5311, CIII).

6. tn (rég) ’buzgón imádkozik, ill. buzgalommal vesz részt vallási cselekmény(ek)ben; buzgólkodik’ ❖ A kiáltva buzgó papoknak palástján (1774 Bessenyei György¹ CD01) | Ne nézd büneinket, Hanem hozzád buzgó s hiv őseinket (1782–1784 Ányos Pál CD01) | Tébojodás vólna szretkor aratni, Farsangkor buzogni (1798 Mátyási József C3064, 385) | Gyermeki gyenge kezét, hogy az égre buzogva emelje (1815 Kis János¹ C2652, 35).

ÖU: elő~, fel~, ki~.

Sz: buzgadalom, buzgadoz.

Vö. CzF. buzgó, ~; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

buzog ige 7a3
1. tárgyatlan
〈folyadék〉 nagy erővel előtör (vhonnan), ill. bőven ömlik, árad
[Isten,] te vagy egy apadhatatlan elégséges forrás, a’ Mellybl buzog a’ boldogság; ’s az élet’ áradása El-oſzlik ſok tsatornákon minden teremtésekre
(1788 Pálóczi Horváth Ádám ford.Young)
[Csermely,] vedd buzogó könnyeimet Szapora vízeidhez, S vegyítsd bús nyögéseimet Lassú csörgéseidhez
(1797–1799 Berzsenyi Dániel)
a monda forrása […] gazdagon buzg a magyar népéletben
(1849 Greguss Ágost)
Az ágy fölött olajnyomat: Petőfi félkarjára támaszkodik a segesvári csatamezőn, kávébarna honvéddolmánya felgombolva, melléből buzog a vér
(1922 Zilahy Lajos)
[a karsztvíz] helyenként karsztforrások formájában buzog a felszínre
(1997 Magyar Hírlap)
1a. tárgyatlan
(heves) megnyilvánulás〉 nagy erővel előtör, ill. folyamatosan dől, árad vkiből
a sirva-riva buzgó édesbus oláh nótákat e sorok irója is gyakran gyönyörüséggel hallgatta
(1860 Vasárnapi Újság)
heves és bántó hangokban fel-felcsukló, de mélyről buzgó, megrázó zokogás
(1917 Havas Gyula)
Buzog belőle az ötlet, ezek egy részét meg is lehet valósítani – rendszerint nem ő valósítja meg
(1957 Benedek István)
hadarni kezdesz, ellentmondást nem tűrően buzog belőled a szó
(1978 Kabdebó Tamás)
1b. tárgyas (irod)
magából kibocsátva ont, áraszt vmit
ez a’ két nagy Forrás [ti. a bányászat és a hajózás] buzogja kenyereket
(1787–1792 Gáti István)
míg elbocsátnátok, Szívem szeretetét hadd buzogja rátok
(1794 Csokonai Vitéz Mihály)
Ifjodás vizét buzogja A legdrágább csodaforrás
(1891 Bartók Lajos ford.Heine)
Te voltál az Ér, mely titkon szivárog Mámort buzogva rossz szívünkön átal
(1929 Oláh Gábor)
Az igaz elméje tisztes dolgokon jár, a gonosz szája hitványságot buzog
(1996 Katolikus Biblia ford.)
1c. tárgyas (rég, irod)
mély érzéssel, lelkesedéssel mond vmit
Méznél édesbb szókat buzog betses szája
(1791 Mindenes Gyűjtemény)
nép megőszült vénei Imákat buzganak
(1848 Életképek)
2. tárgyatlan (irod)
〈vki(nek az erei)ben vér (mint vmely tulajdonság v. örökség hordozója) (vmitől v. vmire ösztönözve a szokásosnál élénkebben, gyorsabban) folyik, kering
Ne lankaſzd tüzemet apró hibáimért, Had’ buzogjon vérem de jó barátimért. El-jön úgy is hamar a’ ſzomorú vénſég, […] El aggott teſtemben nem léſz tsak betegſég
(1772 Barcsay Ábrahám)
[Péchy Sándorné] ereiben a’ Molnár Borbála forma Poetai vér buzog
(1817 Kazinczy Dénes)
Nincs oly szentségtelen ösvény, Melyre, ha vére buzog, ne kivánjon menni hadastúl
(1823–1824 Vörösmarty Mihály)
[ereimben] legszebb anyám magas kegyeiből herczegi vér buzog
(1847 Kuthy Lajos)
az ő ereiben is magyar vér buzog
(1892 Jókai Mór)
Fiatal voltam, buzgott bennem a vér, minden leányba szerelmes voltam akkoriban
(1950 Jankovich Ferenc ford.Rolland)
Tudom, benned is buzog a bányászvér, ha nem így lenne, akkor a honvédségnél maradtál volna
(1974 Galgóczi Erzsébet)
3. tárgyatlan (/nyj)
(forrásban levő) folyadék v. folyékony anyag〉 bugyborékolva kavarog
egy még buzgó forróságában lév tál kását tennének eleikbe
(1777 Németh Antal¹ ford.Aiszóposz)
mellyek [ti. tulajdonságok] … mint a’ mostan forró és buzgó bor idvel meg-szállanak
(1798 Nánásy Benjámin)
a kimustrált szalon-asztalra állított gyorsforralóban élénken buzgott a víz
(1899 Szász Károly³)
lelke háborog, miként a tenger, mely forradalmasan buzog előtte
(1908 Kosztolányi Dezső)
Mikor fürösztöttél gyönge-meleg vízbe, Fürösztöttél volna buzgó-forró vízbe!
(1979 NéprajziLex.)
4. tárgyatlan
〈érzés, indulat, tulajdonság stb.〉 nagy erővel megnyilvánul, működik
mikor orvoſság nem gyógyít, st meg-is árthat, A’ terméſzetnek mentire hagyni lehet. Némelly zürzavarok valamint hevenyébe buzognak, Úgy önként múlnak; ſorsod az Égnek ajánld!
(1790 Nagy János¹ ford.Gracián y Morales)
Kebelemen, érzem, érzem Mint buzog a tetterő
(1853–1864 Arany János)
nagy cselekedetekre akarja váltani a benne buzgó erőt és tehetséget
(1915 Ambrus Zoltán)
A népi mesemondók nagy mesélő kedve s bősége buzog benne, nyelve zengő, szép költői nyelv
(1951 Darvas József)
[akiben] politikai ambíciók buzogtak, nem akart felkészületlenül állni, amikor üt a cselekvés órája
(1985 Borbándi Gyula)
5. tárgyatlan (rég)
nagy igyekezettel, odaadással, lelkesen tevékenykedik, serénykedik; buzgólkodik
valahánszor valakit keresztyén hitibe más vallások kárhoztatása s szidalma nélkül buzogni látok, mindenkor eszembe jut, milyen nagy kár és hátra maradás légyen másoknak kárhoztatását áhitatosságaink közé terelni
(1778 Bessenyei György¹)
Örvendj hazám! […] Nézd mint buzognak szép deli ifjaid: Mindannyi Hérót ’s Márst-mutató vitéz Tüzelg szemökből
(1805 Berzsenyi Dániel)
Kardjához buzogva nyúl
(1823 Kölcsey Ferenc)
nagy, szamár gyermek vagyok, Buzgok, vágyok, feledek, hiszek
(1908 Ady Endre)
5a. (rég)
〈értékes, nemes dolog, ill. személy mellett v. javára,〉 annak lelkes híveként v. pártfogójaként megnyilvánul, tevékenykedik, ill. vmi mellett érvel
a vallások mellett buzogván, közönséges és szent-edj-házakat égettek, rontottak
(1780 Magyar Hírmondó)
anyai nyelvünkért buzgó Megyék
(1816 Teleki József²)
látod hová tud téged’ csak neve-is vinni Endrének! ládd mint buzogsz érette, még is a’ szívét akarnád kitépni!
(1819 Katona József)
jóra és nemesre buzgó hiveknek
(1856 Vasárnapi Újság)
Hőn buzgott a közügy javáért
(1860 Tompa Mihály)
[Vörösmarty] a régi nyelvemlékek és tájszavak összegyüjtése mellett buzgott
(1866 Gyulai Pál)
5b. (rég)
heves indulattal elégedetlenkedik, tiltakozik, ill. így érvelve küzd vmi ellen
Okosan buzognak az erköltsöknek veszetségek ellen
(1789 Péczeli József ford.Tournemine)
Panaszolkodunk, haragszunk, buzgunk sokszor ez vagy amaz ellenünk esett dologért
(1796 Takács Ádám ford.Scriver)
Még keserűbben buzog a’ Times szinte azon tárgy miatt
(1832 Jelenkor)
figyelmet érdemel e’ könyv, mert e’ visszaélés ellen buzog
(1840 Figyelmező)
A szigoru erkölcsü puritánok buzogtak […] egyházi népünnepek és lakomák ellen
(1871 Lévay József ford.Shakespeare)
5c. (rég)
vmivel buzgón, nagy odaadással foglalkozik, ill. ilyen tevékenységgel igyekszik vmire, törekszik vmit elérni; buzgólkodik
Most a’ Tar készűl leteríteni szörnyü csapással A’ Magyar hőst, majd e’ buzog a’ Törököt letiporni
(1832 Baksay Dániel)
a köztársaság helyreállításában buzogtak
(1862 Fábián Gábor ford.Cicero)
Az iskolák, a szinházak és társas körök mind Vörösmarty dicsőítésén buzognak
(1900 Vörösmarty-emlékkönyv)
6. tárgyatlan (rég)
buzgón imádkozik, ill. buzgalommal vesz részt vallási cselekmény(ek)ben; buzgólkodik
A kiáltva buzgó papoknak palástján
(1774 Bessenyei György¹)
Ne nézd büneinket, Hanem hozzád buzgó s hiv őseinket
(1782–1784 Ányos Pál)
Tébojodás vólna szretkor aratni, Farsangkor buzogni
(1798 Mátyási József)
Gyermeki gyenge kezét, hogy az égre buzogva emelje
(1815 Kis János¹)
ÖU: előbuzog, felbuzog, kibuzog
Sz: buzgadalom, buzgadoz
Vö. CzF. buzgó, ~; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások