bálványimádó mn és fn 1A

I. mn

1. (Vall, rendsz. pejor) ’〈vmely egyistenhívő valláshoz, ill. keresztény vallásfelekezethez tartozó személy(ek) felfogása szerint:〉 nem isteni személyt (ábrázoló szobrot, es. képet) v. természetfölötti erejűnek hitt tárgyat, dolgot kultikus tiszteletben részesítő 〈vallás(gyakorlat)〉, ill. ilyen vallásgyakorlatot folytató 〈személy, közösség〉’ ❖ A hóditó spanyolok megkimélték a bálványimádó vallás ez emlékeit [ti. az aztékok által szentként tisztelt hatalmas fákat] (1859 Vasárnapi Újság CD56) | ahol az orosz keresztyének letelepülnek a pogányok között, ahelyett, hogy azokat térítenék meg, ők veszik át azoknak a babonáit, bálványimádó szokásait, misztériumait (1877 Jókai Mór CD18) | Izráel nem helyezi bizalmát idegen, bálványimádó nemzetekbe, mint Asszíria vagy Egyiptom (1939 Hertz-Biblia jegyzetei ford. CD1205) | Az anglikán szellemben nevelkedett leányok [Brüsszelben] nehezen barátkoznak meg a „bálványimádó pápisták” szabadabb, harmonikusabb környezetével (1976 Sőtér István 9613010, 356).

2. (pejor) ’vkit v. vmit értékén felül, szinte vallásos áhítattal tisztelő, eszményítő 〈személy〉, ill. ilyen személyre jellemző 〈magatartás〉’ ❖ Nem vagyunk annyira bálványimádók, hogy az ujabb kornak minden arany borja előtt térdet fejet hajtsunk (1842 Pesti Hírlap CD61) | Hatéves koráig kényeztetett gyermek volt Pálma. Egyetlen leánya egy bálványimádó édesanyának. Ő volt a bálvány (1880 Jókai Mór CD18) | bálványimádó a világ, mikor börzéket és zsákmánytól pukkadó raktárházakat imádnak (1967 Szentkuthy Miklós 9664015, 401) | a kizárólagos és öncélú fogyasztás bálványimádó magatartásmintái (1997 Magyar Hírlap CD09).

II. fn (Vall, rendsz. pejor)

’〈vmely egyistenhívő valláshoz, ill. keresztény vallásfelekezethez tartozó személy(ek) felfogása szerint:〉 bálványimádást folytató személy’ ❖ Bálvány imádó uralkodnék az Országban (1784 Dézsi József ford.–Barthaloti C1415, 38) | embert áldozó, s embert evő balványimádók (1857 Vasárnapi Újság CD56) | [III. Leó] a képtisztelőket, mint bálványimádókat, büntetéssel sujtotta (1914 RévaiNagyLex. C5707, 479) | Megszégyenülnek a bálványimádók mind, akik a bálványokkal dicsekszenek. Az Úr előtt borul le minden isten (1995 Protestáns Biblia ford. CD1203).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

bálványimádó melléknév és főnév 1A
I. melléknév
1. (Vall, rendsz. pejor)
〈vmely egyistenhívő valláshoz, ill. keresztény vallásfelekezethez tartozó személy(ek) felfogása szerint:〉 nem isteni személyt (ábrázoló szobrot, es. képet) v. természetfölötti erejűnek hitt tárgyat, dolgot kultikus tiszteletben részesítő 〈vallás(gyakorlat), ill. ilyen vallásgyakorlatot folytató 〈személy, közösség〉
A hóditó spanyolok megkimélték a bálványimádó vallás ez emlékeit [ti. az aztékok által szentként tisztelt hatalmas fákat]
(1859 Vasárnapi Újság)
ahol az orosz keresztyének letelepülnek a pogányok között, ahelyett, hogy azokat térítenék meg, ők veszik át azoknak a babonáit, bálványimádó szokásait, misztériumait
(1877 Jókai Mór)
Izráel nem helyezi bizalmát idegen, bálványimádó nemzetekbe, mint Asszíria vagy Egyiptom
(1939 Hertz-Biblia jegyzetei ford.)
Az anglikán szellemben nevelkedett leányok [Brüsszelben] nehezen barátkoznak meg a „bálványimádó pápisták” szabadabb, harmonikusabb környezetével
(1976 Sőtér István)
2. (pejor)
vkit v. vmit értékén felül, szinte vallásos áhítattal tisztelő, eszményítő 〈személy〉, ill. ilyen személyre jellemző 〈magatartás〉
Nem vagyunk annyira bálványimádók, hogy az ujabb kornak minden arany borja előtt térdet fejet hajtsunk
(1842 Pesti Hírlap)
Hatéves koráig kényeztetett gyermek volt Pálma. Egyetlen leánya egy bálványimádó édesanyának. Ő volt a bálvány
(1880 Jókai Mór)
bálványimádó a világ, mikor börzéket és zsákmánytól pukkadó raktárházakat imádnak
(1967 Szentkuthy Miklós)
a kizárólagos és öncélú fogyasztás bálványimádó magatartásmintái
(1997 Magyar Hírlap)
II. főnév (Vall, rendsz. pejor)
〈vmely egyistenhívő valláshoz, ill. keresztény vallásfelekezethez tartozó személy(ek) felfogása szerint:〉 bálványimádást folytató személy
Bálvány imádó uralkodnék az Országban
(1784 Dézsi József ford.Barthaloti)
embert áldozó, s embert evő balványimádók
(1857 Vasárnapi Újság)
[III. Leó] a képtisztelőket, mint bálványimádókat, büntetéssel sujtotta
(1914 RévaiNagyLex.)
Megszégyenülnek a bálványimádók mind, akik a bálványokkal dicsekszenek. Az Úr előtt borul le minden isten
(1995 Protestáns Biblia ford.)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások