cement fn és mn 3B1  cément (rég)

I. fn

1. (Ép is, átv is) ’főleg márgának és mésznek nagy hőfokon égetett, lisztfinomságúra őrölt keveréke, amelyet vízzel péppé keverve kőszerűen megszilárduló (építési) kötőanyagnak használnak, ill. az abból (adalékanyag hozzáadásával) készült vakolat, burkolat v. építőelem’ ❖ Harmad’-Nap, a’ Téglát ’s czémentet hordatja (1787 Csenkeszfai Poóts András C1279, 119) | A’ kfal téglákból rakatott és a’ téglák tzement helyett katránnal vagyis földgyantával voltak öszvefoglalva (1806 Márton József¹ ford.–Bertuch C4946, 19) | a’ historiai emlék erős czement és sokáig összetartja az egybe nem illő részeket is, mig lehet (1850 Kemény Zsigmond 8235035, 19) | az épület téglából van, de faragott kő és vastag czement fedi (1899 Nagy képes világtörténet CD03) | építettek lapostetejű áruházat […] cementből és üvegből (1937 Márai Sándor 9421009, 15) | A Sagrada Familia homlokzatán álló, cementből öntött szobrokon helyenként üvegmozaik-szemcsék csillannak meg (1984 Moravánszky Ákos 1112004, 26) | fölmostam a cella cementjét (1989 Hitel 2015003, 5).

2. ’Ehhez az anyaghoz hasonló jellegű kötőanyag.’

2a. (Orvos, biz) ’fogtöméshez és koronák felrakásához haszn. rögzítőanyag; fogcement’ ❖ újabban a fogászatban is beszélnek czement-ről s értik rajta a fogtömő anyag egy fajtáját (1915 Melich János C5857, 168).

2b. (Orvos, biz) ’protézisek beültetéséhez haszn., gyorsan szilárduló kötőanyag, ún. csontcement’ ❖ Kétféle típusa van ennek a [csípőprotézis-]műtétnek: a 60 év alattiaknál a cement nélküli változatot alkalmazzuk. Az idősebbeknél viszont, a csontritkulás miatt, már a cementezett módszert: csontcementtel rögzítjük a protézist a csonthoz (1995 Magyar Hírlap CD09).

3. (Anat) ’a foggyökér felszíni, szerkezetében a csonthoz hasonló anyaga’ ❖ A kifejlődött dentinfogak zománc-, dentin- és cementből állanak, mely utóbbi nemcsak a gyököt borítja vastag rétegben, hanem a koronát is (1894 PallasLex. CD02) | A fog gyökerén és részben nyakán is a dentint a cement borítja, mely szintén csontszövethez hasonló szerkezetű és a fogzacskó kötőszöveti sejtjei termelik (1975 BiológiaiLex. C5414, 723).

4. (ritk) ’rézoldatból vassal kicsapatott, nem teljes tisztaságú réz’ ❖ A’ mi a ſzülett rezet illeti, (nativum) némellyek illyenek tsak a’ tzement (cementarium) nevü rezet tartják (1783 Molnár János C0293, 231).

II. mn (összetételek előtagjaként is) (Ép is)

’ebből az építési kötőanyagból való 〈építmény, ill. építőelem〉’ ❖ A nagy czement-vízmedenczét, mely a külső fal mellett az ablakok közt van, egyenesen a kút táplálja (1889 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | elnök bejelenti, hogy az Erzsébet kerti házikót, mely minden talapzat nélkül áll a földön, cement lépcsőfokkal kívánja körülvenni (1934 Soproni Szemle CD52) | ugrál a jég a kútkáván, a cementvályú peremén. A szomszéd tetőcserepei ripityára törnek (1991 Csoóri Sándor 9090056, 262).

Ö: azbeszt~, bauxit~, fog~.

ÖU: fal~, magnézia~, mész~.

ÖE: ~acél, ~burkolat, ~habarék, ~járda, ~kő, ~lé, ~réz, ~szállító, ~szürke, ~vályú, ~víz.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.; IdSz.

cement- (előtagként)

1. ’cementből készült, cementből való’ ❖ ‖ cementcső fn 8C7 (Ép is) | A cementcsöveket […] csinálják ugy is, hogy a cementhabarcsot mintába öntik és megfelelően alakított rudat nyomnak bele (1893 PallasLex. CD02) | Városi uccákon fektetett földalatti kábelek gyakran vas- v. cementcsövekbe húzatnak be és betonba ágyaztatnak (1927 TolnaiÚjLex. C5725, 37) ‖ cementfal fn 2A | [Marosújváron a vízbetörések miatt] kezdettek 1860-ban – a VI. bányától 10 öl távolra – egy tartalék-bánya torkot, melyet vizhatlan cement fallal körülvéve, 15 ölnyire vitték le (1871 Orbán Balázs CD22) | szürke cementfalak (1997 Magyar Hírlap CD09) ‖ cementlap fn 3A1 (jelzőként is) (Ép) | A műtő padlója cementlapokkal [van kirakva] (1900 Budapesti Hírlap jún. 23. C0055, 6) | Néhány évvel előbb a kiscenkiek zsilipjét építették újjá (1931). Ekkor a fagerendákat cementlapokkal cserélték ki (1969 Varjú Sándor CD52) | A harmincas-negyvenes években […] a hagyományos épületekben is szívesen alkalmaztak cementlap burkolatú padlókat (1981 NéprajziLex. CD47) ‖ cementöntvény fn 4B | [csövek] homokkőből, márványból vagy czementöntvényből (1879 Betűsoros árulajstrom C1111, 208) | [a kőfaragást a 19. században még] nem süllyesztették a műkő és cementöntvények vásári szintjére, hanem a legkisebb részletekig kézi faragással kellett megmunkálni a terméskövet (1961 Péczely Piroska CD52) ‖ cementpadló fn 1A | [a padlástérben kialakított lakások] az újabb cement- és gipszpadlók felhasználásával egészen célszerüen volnának megszerkeszthetők és mindenesetre egészségesebbek lennének mint a nyirkos pincelakások (1896 PallasLex. CD02) | A zuhanyzó cementpadlója a pereme felé hamarabb száradt (1985 Bodor Ádám 1020007, 49).

2. ’cement gyártásával v. feldolgozásával foglalkozó 〈tevékenység, ill. üzem〉’ ❖ ‖ cementgyár fn 2A (tulajdonnév részeként is) | [Simonyi Ernő] visszatért tehát Angliába s Bridgewaterben egy cement- és téglagyár igazgatását vette át (1882 Mikszáth Kálmán CD04) | a Duna-Dráva Cement- és Mészmű Beremendi Cementgyára (1999 Országgyűlési Napló CD62) ‖ cementipar fn 4A | Az agyag-, üveg-, cement- és ásványfesték-iparnak szolgáló magyarországi nyersanyagok részletes katalogusa (1885 Magyar írók élete CD27) | A Gerecse középkori márgája a tatabányai és lábatlani cementipar alapanyagául szolgál (1998 Magyar Hírlap CD09) ‖ cementmű fn 8C9 (tulajdonnév részeként is) | Gljeb a volt lakatos, vörös katona, a harcok multával hazajön. A nagy cementmű halálos dermedten, bénán várja (1929 Fábry Zoltán 9131003, 55) | a Duna-Dráva Cement- és Mészmű Beremendi Cementgyára (1999 Országgyűlési Napló CD62) ‖ cementüzem fn 3B | Égető műhely a szebrjakovi P. A. Jugyin cementüzemben (1958 Népszava jún. 19. C1502, 7) | A 38 éves újdonsült politikus az araráti műszaki egyetemen végzett, és az araráti cementüzem igazgatójaként dolgozott (1999 Magyar Hírlap CD09).