cenzor fn 4A 

1. (jelzőként is) (átv is) ’publikálásra szánt szövegek, egyéb művek, műalkotások vonatkozásában a cenzúra feladatát ellátó hivatalnok’ ❖ Barna János uram munkája Posonban nyomtattatván az ott való censor pap uraktól helybenhagyatott (1778 Bessenyei György¹ 7044054, 69) | A’ Censor az, ki hogy ha mit ki sütne Is Agyvelőnk, egész alázatos Készséggel el törőlni tartozik (1815 Katona József 8226023, 14) | – Most menjünk egy censorhoz, és vele irassuk alá a proclamatiót és a nemzeti dalt! kiáltott valaki. – Censorhoz nem megyünk, feleltem; nem ismerünk többé semmi censort, el egyenesen a nyomdába! (1848 Petőfi Sándor 8366457, 82) | szinházi cenzor (1897 PallasLex. CD02) | [az 1810-es sajtórendelet értelmében,] ha a nyomdász a cenzor imprimatúrája [= kézjeggyel ellátott engedélyezése] nélkül nyomat ki valamit, a példányok elkobzásán kívül iparjogának elvesztésével s minden forgalomba hozott példány után 50 forinttal, és ha a pénzbírságot nem képes kifizetni, megfelelő börtönnel és testi büntetéssel, botozással fenyíttetett (1914 Halász Imre CD10) | Agyamban kopasz cenzor ül Minden szavamra ezer fül… (1980 Országgyűlési Napló CD62) | [a rendszergazda rájött, hogy] a megfelelő programokkal nagy hatásfokú automata cenzort állíthat be a kollégák kordában tartására. Be is állította: tiltott mindent, ami a sex szót tartalmazza (1998 Byte Magazin CD38).

2. (Tört) ’〈egyes ókori államokban, kül. Rómában:〉 a polgárok névjegyzékének összeállításával, vagyoni állapotuk nyilvántartásával, vagyis az ún. cenzus elkészítésével, ill. az erkölcsök felügyeletével megbízott, a polgárok társadalmi megítélését jelentős mértékben befolyásoló magas rangú tisztviselő, közhivatalnok’ ❖ a’ mikor Cenzor vólt Appius Claudius (1791 Mátyus István C3071, 93) | Add el csak lovadat – kinek igy szólt római censor – Megszünt lenni nemes, rabszolgává alakula (1856 Vasárnapi Újság CD56) | [Sallustius] a Caesar és Pompejus közötti versengésekben az előbbihez ragaszkodott, ennek a pártállásnak köszönhette, hogy Appius Claudius Pulcher cenzor vádjára erkölcstelenség miatt a szenátusból kizárták (1897 PallasLex. CD02) | Az Areios pagos Tanácsának, amelybe tagul az archonviselt [= a legmagasabb tisztséget viselt] athéniek kerültek, már ekkor pusztán az a hivatás maradt volna, hogy az alkotmány és a törvények őre, a hivatalnokok ellenőrzője és a polgárok cenzora legyen (1935 Hóman Bálint munkái CD42) | Bár imperiummal nem rendelkezett, és ilyen értelemben csak a consul és a praetor [= az igazságszolgáltatás vezetője] után említhető, mégis egyértelműen a censor volt a római köztársaság legnagyobb tekintélynek örvendő magistratusa [= állami hivatalnoka] (1996 Földi András CD17).

3. (kissé rég, Isk, átv is) ’〈egyetemen v. egyházi középiskolában:〉 vizsga lefolyásának ellenőrzésével, felügyeletével megbízott hivatalos személy, vizsgabiztos, ill. vizsgáztató, kérdező tanár’ ❖ Azt lehetett tapasztalni, hogy a leányok jobban feleltek, mint a legények, írásból, grammaticából, arithmeticából, annak a ki censorul jött az auditoriumba, vagy inkább Visoriumba (1790 Héczei Dániel 7139001, 214) | a papok censurálása nyilvánosan történik a synodus elött, itt rendes bizonyos censor szokott lenni, ki a kérdéseket teszi (1848 Tavasi Lajos 8469011, 139) | tovább tanulni a Legnagyobb Tanártól, a minden elméletet, magát az életet és tapasztalatot is százszor megcsúfoló, mindig új kérdéssel vizsgáztató legfőbb cenzortól és nevelőtől, minden mesterségek édesanyjától, akit úgy is hivunk, mesteremberek, anyánk nevét idézve: anyag (1935 Karinthy Frigyes CD10) | a Jogi Szakvizsga Bizottság cenzora (1999 Magyar Hírlap CD09).

4. (ritk, Közg) ’vmely pénzintézetben a hitelkérelmeket elbíráló ún. cenzúrabizottságnak a tagja’ ❖ [A pozsonyi takarékpénztár] kölcsönöz beváltási (escompt) ügyekre is; e’ végett a’ választmány saját köréből, vagy a’ helybeli kereskedőtestületből beváltási tárgyakat vizsgálandó 10 censort választ (1842 Pesti Hírlap CD61) | A Kaulman-cég főnöke egy derék respektábilis [= tiszteletre méltó] férfi lesz. Künn a világban tekintély, a börzén cenzor, szilárd férfi, honn tisztes családfő (1870 Jókai Mór CD18) | – Fél óra beszélgetés után fel tudom mérni, hogy az adott vállalkozóval érdemes-e egyáltalán foglalkozni – részletezi hitelezési gyakorlatukat Holes Imre –, ki tudom rostálni a hitelképes embereket, ötleteket, terveket. Ezután kezdődik a négy-öt tagú cenzúrabizottság munkája. Az ő javaslatuk kerül vissza ismét az elnökhöz, végleges döntésre. Holes Imre általában elfogadja a cenzorok javaslatait (1997 Magyar Hírlap CD09).

Sz: cenzori, cenzorság.

Vö. ÉrtSz.; TESz. cenzúra; ÉKsz.; SzT.; IdSz.