cerberus fn 4A

1. (Mit v. irod) ’〈a népi hiedelemvilágban, mesékben:〉 rendsz. sárkány v. kutya alakjában elképzelt három- v. hétfejű, gyilkos erejű szörnyeteg’ ❖ keressük meg okvetlenül e barlangot, a hét fejü sárkányok és cerberusok e mesés tanyáját (1863 Dózsa Dániel 8111053, 191) | Irma szemei előtt megküzdött volna a pokol czerberusaival is (1879 Németh Ignác C3322, 38) | Vérünket bizony holnap már talán, S tán nem kár érte, száz cerberus issza, De hadd viselje gondunk csak tovább Elhívott táltos, bölcs, nagy Tisza Pista (1912 Ady Endre C4959, 523).

1a. (jelzőként is) ’házat, nyájat stb. őrző kutya’ ❖ Perc múlva megszűnt ugatni az eb, a vidravas orrán összecsapódott, s így ugató műszereit megnémította, a kötél végére kötött kő pedig fogva tartá a cerberust (1846 Jókai Mór CD18) | a már tüzfalba vágott padlásajtó nyitva, alól pedig a négy cerberus [ti. kuvasz], mely oly szives véndégszeretettel fogadott bennünket, állott (1856 Szigeti József 8445003, 72) | [a kisfiú] keresztülmerészkedett a Kert óceánján […], s átosont a félelmes cerberus Zsón[, a vizsla] mellett: egy sokkal szelídebb birodalom tárult elébe (1926 Babits Mihály C0698, 25).

2. ’Vkit, vmit őrző személy.’

2a. (tréf v. pejor, átv is) ’vkit, vmit (túlságosan) szigorúan őrző személy, (test)őr’ ❖ igy találkozunk vele [ti. Gézával], két szálas nyitrai tót jurátus társaságában, kik tervének kivitelére egy kis jó vacsoráért készeknek ajánlkoztak […]. „Most már ittál; mit akarsz rágni, cerberus?” kérdé Géza az erős ital után még most is könyűit törölgető vitézt (1846 Kovács Pál² 8251006, 350) | [Hadik grófnő] a horvát pusztítás idején hét horvát katonával őrizteté kedves magát és az övéit. […] A szelid nép tudván azt, hogy Rodein, a grófnő veje, Jellachichchal táboroz, hallgatott, nehogy a haramia vezérnek essenek áldozatúl. Ez okozta azt is, hogy a hét horvát cerberus mindaddig bántatlanúl piritkozott Tabon, Hadik grófné udvarában, mig az ozorai események után Zichy őrnagy által máshova nem rendeltettek (1848 Kossuth Hírlapja C0235, 477) | [a kolduló fiú] fürkésző tekintettel kémleli a rendőrt, a nyomor cerberusát (1877 Teleki Sándor 8474003, 135) | A fiút [ti. Vilmos herceget] különösen az bosszantotta, hogy minden lépését testőrök vigyázzák, ezért kedvenc szórakozása volt, hogy kijátssza cerberusait (1998 Új Könyvek CD29).

2b. (pejor is) ’〈kül. vmely intézmény kapujában v. vmilyen fontos (hivatalos) személy előszobájában:〉 merev szigorral, fontoskodva őrködő személy, pl. kapus, portás, titkár’ ❖ No, te ajtónálló cerberus, fogd ezt, és majd ott, ahol előtalálod, add át az uradnak (1860 Jókai Mór CD18) | a mit sem gyanitó cerberus beeresztette a kocsisnak öltözött rendőrt (1888 Porzsolt Kálmán C3429, 157) | Lónyay Menyhérthez bejutni is művészet volt, mert körülvette magát mindenféle cerberusokkal, akiknek az volt az ügyköre, hogy leharapják a befelé igyekvő instánsok [= kérelmezők] fejét (1934 Móra Ferenc 9459043, 191) | [a meccs előtt] az egyik bejáratnál Török Lajost, a Fradi-létesítmények vezetőjét is megállította egy őr. Nem ismerte, kérte a jegyét. […] Török akkor megdicsérte a szigorú cerberust (1996 Magyar Hírlap CD09).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

cerberus főnév 4A
1. (Mit v. irod)
〈a népi hiedelemvilágban, mesékben:〉 rendsz. sárkány v. kutya alakjában elképzelt három- v. hétfejű, gyilkos erejű szörnyeteg
keressük meg okvetlenül e barlangot, a hét fejü sárkányok és cerberusok e mesés tanyáját
(1863 Dózsa Dániel)
Irma szemei előtt megküzdött volna a pokol czerberusaival is
(1879 Németh Ignác)
Vérünket bizony holnap már talán, S tán nem kár érte, száz cerberus issza, De hadd viselje gondunk csak tovább Elhívott táltos, bölcs, nagy Tisza Pista
(1912 Ady Endre)
1a. (jelzőként is)
házat, nyájat stb. őrző kutya
Perc múlva megszűnt ugatni az eb, a vidravas orrán összecsapódott, s így ugató műszereit megnémította, a kötél végére kötött kő pedig fogva tartá a cerberust
(1846 Jókai Mór)
a már tüzfalba vágott padlásajtó nyitva, alól pedig a négy cerberus [ti. kuvasz], mely oly szives véndégszeretettel fogadott bennünket, állott
(1856 Szigeti József)
[a kisfiú] keresztülmerészkedett a Kert óceánján […], s átosont a félelmes cerberus Zsón[, a vizsla] mellett: egy sokkal szelídebb birodalom tárult elébe
(1926 Babits Mihály)
2.
Vkit, vmit őrző személy.
2a. (tréf v. pejor, átv is)
vkit, vmit (túlságosan) szigorúan őrző személy, (test)őr
igy találkozunk vele [ti. Gézával], két szálas nyitrai tót jurátus társaságában, kik tervének kivitelére egy kis jó vacsoráért készeknek ajánlkoztak […]. „Most már ittál; mit akarsz rágni, cerberus?” kérdé Géza az erős ital után még most is könyűit törölgető vitézt
(1846 Kovács Pál²)
[Hadik grófnő] a horvát pusztítás idején hét horvát katonával őrizteté kedves magát és az övéit. […] A szelid nép tudván azt, hogy Rodein, a grófnő veje, Jellachichchal táboroz, hallgatott, nehogy a haramia vezérnek essenek áldozatúl. Ez okozta azt is, hogy a hét horvát cerberus mindaddig bántatlanúl piritkozott Tabon, Hadik grófné udvarában, mig az ozorai események után Zichy őrnagy által máshova nem rendeltettek
(1848 Kossuth Hírlapja)
[a kolduló fiú] fürkésző tekintettel kémleli a rendőrt, a nyomor cerberusát
(1877 Teleki Sándor)
A fiút [ti. Vilmos herceget] különösen az bosszantotta, hogy minden lépését testőrök vigyázzák, ezért kedvenc szórakozása volt, hogy kijátssza cerberusait
(1998 Új Könyvek)
2b. (pejor is)
〈kül. vmely intézmény kapujában v. vmilyen fontos (hivatalos) személy előszobájában:〉 merev szigorral, fontoskodva őrködő személy, pl. kapus, portás, titkár
No, te ajtónálló cerberus, fogd ezt, és majd ott, ahol előtalálod, add át az uradnak
(1860 Jókai Mór)
a mit sem gyanitó cerberus beeresztette a kocsisnak öltözött rendőrt
(1888 Porzsolt Kálmán)
Lónyay Menyhérthez bejutni is művészet volt, mert körülvette magát mindenféle cerberusokkal, akiknek az volt az ügyköre, hogy leharapják a befelé igyekvő instánsok [= kérelmezők] fejét
(1934 Móra Ferenc)
[a meccs előtt] az egyik bejáratnál Török Lajost, a Fradi-létesítmények vezetőjét is megállította egy őr. Nem ismerte, kérte a jegyét. […] Török akkor megdicsérte a szigorú cerberust
(1996 Magyar Hírlap)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások