csősz fn 4C8  csőz (rég)

1. ’vmely terménynek, faállománynak a termő- v. tenyészhelyén való őrzésére alkalmazott (hatósági) személy, pl. mezőőr, erdőkerülő’ ❖ páſztor, rz, tsz, kerl (1784 Kisded szótár C0815, 69) | a’ város erdőcsőszeit szaporítani kényteleníttetett, de hasztalan; mert a’ kesztölcziek […] erőt erő ellen szegezve veszik üzőbe a’ csőszöket (1841 Pesti Hírlap CD61) | Jó a csőszt messze tudni, ha szőlőkóstolás jár az eszünkbe (1901 Mikszáth Kálmán C3120, 230) | Spanyolországban egy narancsligetben a csősz még élelmet is hozott nekem (1997 Magyar Hírlap CD09).

2. ’vmely terület, intézmény rendjére ügyelő, az ottani értékek őrzésére alkalmazott személy, kül. temetőőr v. parkőr’ ❖ Látok […] Hárem’ csszeivé termett lágy férjeket, Kik soha nem érzik férjfi erejeket (1796 Kis János¹ 8240025, 31) | A sírok aztán rendetlen összevisszaságban vannak egymás mellett, […] amint az öreg csősz szeszélye hozza magával (1886 Gozsdu Elek 8159002, 175) | Csőszök őrzik tegnap reggel óta az I. kerületi zöldterületeket (1996 Magyar Hírlap CD09).

3. (rendsz. birtokszóként) (pejor is) ’vki számára anyagi, ill. erkölcsi, szellemi stb. értéket jelentő dolog őre, védelmezője’ ❖ Gyüjtön gyüjtsed a’ pénzt…; nem hogy hasznát vegyed, hanem hogy örizöje, és mint egy tsöszsze légy (1777 Molnár János C3195, 567) | az igaz virtus’ nagy csszsze (1803 Édes Gergely ford.–Horatius C1541, 194) | titkának majd én legyek a csősze (1940 Havas Endre 9230010, 19) | Úgysem tudnám megállni ennyi férfi közt, én is nő vagyok, de ha veled alszok, senki nem környékez meg. – Ne fogadj meg engem csősznek, jó? (1975 Lakatos Menyhért 9377001, 85).

4. (nyj) ’〈bizonyos népi gyermekjátékokban:〉 az a személy, aki űzi, kergeti, és igyekszik megfogni a többi játékost’ ❖ [A játékban] a csősznek előbb vissza kell állítania helyére a kecskét, majd űzőbotjával (kb. 1,5 m hosszú hajlékony, vékonyabb bot) a visszafelé futó hajítókat kergeti (1980 NéprajziLex. CD47) | Az ének végén a csősz felugrik, és a szétszaladó gyerekek közül megpróbál megfogni valakit. Akit megfog, általában az lesz az új csősz (1990 Magyar néprajz CD47).

Ö: erény~, erkölcs~, temető~, varjú~; a -csősz címszó alatt: dinnye~, erdő~, kukorica~, szőlő~.

ÖU: gyerek~, mező~, tengeri~.

ÖE: ~ház, ~kaliba.

Sz: csőszség.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

-csősz (utótagként)

’〈vmely terménynek v. növényzetnek〉 a termő- v. tenyészhelyén való őrzésére alkalmazott (hatósági) személy’ ❖ ‖ dinnyecsősz fn 4C8 | Vagy Egyházfi leszek, vagy pedig dinnye tsz (1793 Gvadányi József C1940, 537) | Előttem ugyan valami nevetségesebb alig lehetett, mint mikor a’ dinnyecsőszt a’ vasutak, csatornák ’s t. eff. megőrzésére is megeskettetni hallám (1842 Pesti Hírlap CD61) | A határkerülő általában 50-60 év körüli, már nehéz munkát nem bíró, de jó erőben levő szegényember volt. Dinnyecsősznek már csak az elesett öregek mentek el (1979 NéprajziLex. CD47) ‖ erdőcsősz fn 4C8 (kissé rég) | [A faültetés módszereinek tanítására] leg-alkalmatosabbak vólnának ugyan az Erdö Tsöſzök, és Erdei Vadáſz Emberek, a’ minémüek majd minden Erdös Faluban találkoznak (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand C4022, 197) | kerülő vagy erdőcsősz (1851–1854 Táncsics Mihály 8463015, 44) | Az erdőcsőszök és a hajtók körűlöttünk és pompás zsákmányunk körűl táboroztak (1900 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | [az 1779-ben lezárt úrbérrendezés nyomán Apátfalva területe] 137 telekre növekedett. Ebből a szabad fundusok [= telkek, házhelyek] (a helység bírája, az uraság perceptora, nótáriusa, oskolamestere, két kisbíró, két erdőcsősz területe) 15 telket tettek ki (2000 Tóth Ferenc CD36) ‖ kukoricacsősz fn 4C8 | Góré. Szőllő, dinnye, és kukoritza tsősznek … vígyázó helyje (1825 Nátly József C3311, 28) | Nem lesz már belőled kukoricacsősz, de még szolgabiró se (1918 Móra Ferenc 9459001, 97) | [József Attila az 1918 utáni években] nyáron kukoricacsőszként és más alkalmi munkákkal keresi kenyerét (1966 Tamás Attila CD53) ‖ szőlőcsősz fn 4C8 | a’ nem fogadott, tunya vagy beteges szll Cssz miatt, a’ gazda egész termését koczkáztathatja (1806 Hazai Tudósítások C0187, 316) | Aztán micsoda kóborló komédiásnak való öltözet ez? Még ma haza küldöm a szőllő-csősznek, épen jó lesz madárijesztőnek (1894 Pálffy Albert 8349003, 27) | Nagy uradalmak kukorica-, dinnye-, szőlőcsőszt tartottak (1979 NéprajziLex. CD47).