csapos mn és fn
I. mn 15A2
1. ’folyadék kieresztését lehetővé tevő csappal ellátott 〈tárgy〉’ ❖ Egyenesen a’ fenéken felyül egy lyúk furatik, mellybe valami fa-tsap, avagy, a’ mi még jobb, valami ki-furt kemény tsapos fa-tsö igazittatik (1780 Rácz Sámuel ford.–Haeckel C3566, 24) | a’ szaladdal [= csíráztatott, majd megaszalt gabonával] együtt felforraltatott víz a’ tsapos kádon eresztetik keresztűl (1818 Mokry Benjámin ford.–Möller² 8315016, 259) | – Még egy hordó bort kell csapra ütni. (Meglátja a csapos hordót.) Már készen van? (1874 Tóth Ede 8486001, 16) | Lavatorium a. m. mosdótál, amelyet a sekrestyében […] a falra akasztanak föléje alkalmazott csapos víztartóval (1915 RévaiNagyLex. C5708, 544) | Az utcában van még két csapos kút, amiből soha nem jön víz (1995 Magyar Hírlap CD09).
2. ’csappal ellátott, ill. csappal illeszkedő részekből összeállított 〈tárgy〉’ ❖ [a háznak] téglaburkolattal védett csapos padolatja van (1889 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Egyes műfogakat, ha ép és egészséges foggyök van jelen ugy legcélszerübb csap segélyével ezen foggyökbe erősíteni be; ezt csapos műfogaknak nevezzük (1894 PallasLex. CD02) | A pitarajtó alján lévő gerenda: küszök; ebbe van beácsolva a két függőleges csapos fa, ajtófél (1916 e. Malonyay Dezső CD07) | 6–12 m hosszú, csapos fagerenda-födém (1984 Molnár László CD52).
3. (Ipar) ’alkatrészek összeillesztéséhez haszn., fából v. fémből készült csap(ok) által létrejövő 〈kötés〉’ ❖ [az ún.] alányergelés rendesen fogazással v. csapos kötéssel történik és a nyeregfa csavarokkal erősen a gerendához, esetleg a ducokhoz lesz szorítva (1893 PallasLex. CD02) | A házi készítésű fúvóka hossza 5–8 mm, és csaposan beleillesztik a tülöktest végébe (1982 NéprajziLex. CD47) | [egy egyszerű deszkaasztal] elkészítése nem igényel különösebb asztalosipari szakismereteket, nem szükségesek hozzá bonyolult, csapos kötések, ragasztások, minden eleme facsavarral összeszerelhető (1998 Lakáskultúra CD39).
4. (Vad) ’egyágú aganccsal rendelkező, egyéves 〈hím szarvas〉’ ❖ [a sógorom] huzott le golyóval egy bakot, melyet óriás agancsa után a sűrűben csapos szarvasnak nézve, már csaknem elbocsátott (1891 Hanvay Zoltán C2022, 47) | Az agancs elágazodása szerint megkülönböztetünk: hatos, villás, és csapos bakot (1928 Rázsó Lajos–Nagy László¹ 1132004, 48).
5. (Szőlő v. Mezőg) ’meghatározott számú rügyet meghagyó 〈metszés〉’ ❖ a csapos, vagy, mint még szintén nevezik, csonkos metszésről azt képzelték, hogy a törzset megvédi a redvesedéstől (1883 Mendlik Alajos–Király Pál ford.–Emery C3077, 312) | [a] csaposmetszést nem mellőzhetjük általában, mert előfordul az az eset, hogy a csapnak két rügye közül, csak a felső hajt ki, az alsó azonban – mint ez kivánatos volna – nem hajt ki (1899 Borászati Lapok 8607001, 397) | Az ollók használata szükségszerűen befolyásolta a metszésmódot is: a kopaszra metszést felváltotta a csapos metszés (1982 NéprajziLex. CD47).
II. fn 4A
1. ’〈söntésben:〉 az italokat kimérő alkalmazott’ ❖ [adakoztak:] Homoki Antal szabómester […], Deutsch Fülöp csapos (1860 Vasárnapi Újság CD56) | Én a bányainspektor kertésze lettem, Soma pedig a Munkáskör korcsmájában csapos (1935 Tersánszky Józsi Jenő 9706004, 5) | [a söntésben] sorba kellett állnia. Óráknak tetsző idő múlva ért oda a csaposhoz, és nyújtotta át két korsó sörre a blokkot (1979 Hajnóczy Péter 9215001, 43).
2. (Vad) ’〈egyéves hím szarvas megnevezéseként〉’ ❖ A bikaborjunak első évben hegyes agancsa nől s csaposnak hivják, másodfüben agancsa kétágu, ekkor villás a neve (1858 Vasárnapi Újság CD56) | Csapos, az olyan rendesen egyéves szarvas, melynek agancsát még csak egy-egy ág képezi (1893 PallasLex. CD02) | A tél folyamán a bugából 6–10 cm. hosszú gyér gyöngykoszorus csapok képződnek, mikor is a baknak „csapos” a neve (1928 Rázsó Lajos–Nagy László¹ 1132004, 48).
ÖE: ~fiú, ~lány, ~leány, ~nő.
Vö. CzF. csapos¹, csapos², csaposan; ÉrtSz.; TESz. csap²; ÉKsz.; SzT. ~, csaposkád; ÚMTsz. csapos¹, csapos², csapos³, csaposan