csappan tn ige 1a3

1. ’〈vminek a száma, mennyisége, ill. mértéke, foka〉 kisebb lesz, csökken’ ❖ tsappana [=] lohada, hitványkozék, öſztövéredett (1784 Kisded szótár C0815, 88) | föl se szárad még a nyomda-festék, Az érdeklődés már zérusra csappan (1892 Ábrányi Emil ford.–Byron C0510, 232) | nem szaporodván a kötetek, Jókai jövedelme is csappant, anyagi gondok mindjobban szorongatták (1906 Mikszáth Kálmán C3138, 32) | Előfordult, hogy az egy kiló gyümölcs a vevő kosarában nyolcvan dekára csappant, mire hazaért (1958 Népszabadság dec. 6. C1499, 8) | [az 1945-ös földosztás után] a földnélküliek száma mintegy félmillióra csappant (1989 Romsics Ignác 2001016, 85) | 18 ezerre csappant forgalom (1994 Magyar Hírlap CD09).

1a. (rég) ’〈élőlény〉 súlyából veszít, fogy’ ❖ ha [a sertés] ganaja kemény és görcsös kezd lenni, s étvágya is veszni indúl, ideje hogy leöld; mert naponként csappanni fog (1826 Fáy András¹ 8139011, 62) | oktatóik kezdék észrevenni, hogy csappannak [a madarak], és már nem olly síma tolluak (1837 Figyelmező C6730, 42).

2. (irod)(hangos csattanással) csapódik vhova vmi’ ❖ mihelytt ragadásra rugaszkodnak a lovak, azonnal rántasd meg a kocsissal, az űlése jobbján megakasztott zsinórt; mire a megkötözött szem-ellenzőjű lovak, szemeikre csappanván ezek, egyszerre elvesztik szemök látását, s megállnak (1826 Fáy András¹ 8139014, 7) | az acélgörgöny leereszkedett, és zárba csappant (1877 Jókai Mór CD18) | Az acélkorbács még egyszer az asztalra csappan, mire a rab visszahúzódik odújába (1925 Kosztolányi Dezső 9359017, 389) | [Pinocchio] alighogy a tőkék közé ért – csatt! –, két éles vas csappant a lábára (1967 Rónay György ford.–Collodi 9573161, 75).

Ö: meg~.

ÖU: le~.

Vö. CzF. ~, csappanik, csappanó; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

csappan tárgyatlan ige 1a3
1.
〈vminek a száma, mennyisége, ill. mértéke, foka〉 kisebb lesz, csökken
tsappana [=] lohada, hitványkozék, öſztövéredett
(1784 Kisded szótár)
föl se szárad még a nyomda-festék, Az érdeklődés már zérusra csappan
(1892 Ábrányi Emil ford.Byron)
nem szaporodván a kötetek, Jókai jövedelme is csappant, anyagi gondok mindjobban szorongatták
(1906 Mikszáth Kálmán)
Előfordult, hogy az egy kiló gyümölcs a vevő kosarában nyolcvan dekára csappant, mire hazaért
(1958 Népszabadság dec. 6.)
[az 1945-ös földosztás után] a földnélküliek száma mintegy félmillióra csappant
(1989 Romsics Ignác)
18 ezerre csappant forgalom
(1994 Magyar Hírlap)
1a. (rég)
〈élőlény〉 súlyából veszít, fogy
ha [a sertés] ganaja kemény és görcsös kezd lenni, s étvágya is veszni indúl, ideje hogy leöld; mert naponként csappanni fog
(1826 Fáy András¹)
oktatóik kezdék észrevenni, hogy csappannak [a madarak], és már nem olly síma tolluak
(1837 Figyelmező)
2. (irod)
(hangos csattanással) csapódik vhova vmi
mihelytt ragadásra rugaszkodnak a lovak, azonnal rántasd meg a kocsissal, az űlése jobbján megakasztott zsinórt; mire a megkötözött szem-ellenzőjű lovak, szemeikre csappanván ezek, egyszerre elvesztik szemök látását, s megállnak
(1826 Fáy András¹)
az acélgörgöny leereszkedett, és zárba csappant
(1877 Jókai Mór)
Az acélkorbács még egyszer az asztalra csappan, mire a rab visszahúzódik odújába
(1925 Kosztolányi Dezső)
[Pinocchio] alighogy a tőkék közé ért – csatt! –, két éles vas csappant a lábára
(1967 Rónay György ford.Collodi)
ÖU: lecsappan
Vö. CzF. ~, csappanik, csappanó; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások