csatapiac fn 3A (rég)

1. ’ellenséges haderők fegyveres ütközetének, harcának a helyszíne; csatatér’ ❖ [huszárjaink] villám módjára az ellenſég közzé tsapának, azt viſſza verék, és három órákig tartott verekedés után-is, a’ tsata piatzot diadalmaſſan meg-tarták (1789 Hadi és Más Nevezetes Történetek 7419005, 23) | A’ mi Insurgenseink [= nemesi felkelőink] jókor kiállván a’ tsatapiatzra, sok helyenn tsatáztak az ellenséggel (1810 Kazinczy Ferenc C2561, 214) | Az erdélyi csatapiaczról az utóbbi időben alig jött értesítés az anyaországba. Csak olykor egy-egy röpke hir, Bem diadalainak a híre (1896 Gracza György CD45) | Magyarország balsorsa, mit sem a harci dicsőségtől övezett Mátyás király, sem a Leonidás-utód Zrinyi nem voltak képesek elháritani, Európa csatapiacává tette hazánkat (1900 Budapesti Hírlap jún. 24. C0055, 7).

1a. ’párviadal, párbaj helyszíne’ ❖ Ha valaki én ellenem fegyvert fog, szivesen ki-szállok vele a’ Tsata Piatzra (1791 Szaitz Leó C3789, 61) | ha kedved vagyon, jöszte holnap kilenc órakor ki a csatapiacra egy szál kardra, hogy a melyikünk meggyőzi a másikat, azé fog lenni a princeszné [= hercegnő] (1855 e. Magyar népmesegyűjtemény 8148004, 112).

2. ’egymással ellentétes indulatok, vágyak, nézetek, eszmék összecsapásának, küzdelmének színtere; csatatér’ ❖ [nem egyéb a metafizika], mint a’ leghaszontalanabb szószaporításoknak, elmefuttatásoknak, álokoskodásoknak lármás csata-piaczjok, így rágalmazzák némellyek (1829 Imre János C2168, 15) | rejtett vágyak előrohanó egész serege lepte meg egyszerre keble csatapiaczát (1846 Pákh Albert C3390, 103) | Szatmármegye csatapiacz lett, hol a pártok, kivált Kölcsey halála után, tévesztett, sőt törvénytelen eszközökkel is küzdöttek a hatalomért (1905 Magyar írók élete CD27).

Vö. CzF.; SzT.

csatapiac főnév 3A (rég)
1.
ellenséges haderők fegyveres ütközetének, harcának a helyszíne; csatatér
[huszárjaink] villám módjára az ellenſég közzé tsapának, azt viſſza verék, és három órákig tartott verekedés után-is, a’ tsata piatzot diadalmaſſan meg-tarták
(1789 Hadi és Más Nevezetes Történetek)
A’ mi Insurgenseink [= nemesi felkelőink] jókor kiállván a’ tsatapiatzra, sok helyenn tsatáztak az ellenséggel
(1810 Kazinczy Ferenc)
Az erdélyi csatapiaczról az utóbbi időben alig jött értesítés az anyaországba. Csak olykor egy-egy röpke hir, Bem diadalainak a híre
(1896 Gracza György)
Magyarország balsorsa, mit sem a harci dicsőségtől övezett Mátyás király, sem a Leonidás-utód Zrinyi nem voltak képesek elháritani, Európa csatapiacává tette hazánkat
(1900 Budapesti Hírlap jún. 24.)
1a.
párviadal, párbaj helyszíne
Ha valaki én ellenem fegyvert fog, szivesen ki-szállok vele a’ Tsata Piatzra
(1791 Szaitz Leó)
ha kedved vagyon, jöszte holnap kilenc órakor ki a csatapiacra egy szál kardra, hogy a melyikünk meggyőzi a másikat, azé fog lenni a princeszné [= hercegnő]
(1855 e. Magyar népmesegyűjtemény)
2.
egymással ellentétes indulatok, vágyak, nézetek, eszmék összecsapásának, küzdelmének színtere; csatatér
[nem egyéb a metafizika], mint a’ leghaszontalanabb szószaporításoknak, elmefuttatásoknak, álokoskodásoknak lármás csata-piaczjok, így rágalmazzák némellyek
(1829 Imre János)
rejtett vágyak előrohanó egész serege lepte meg egyszerre keble csatapiaczát
(1846 Pákh Albert)
Szatmármegye csatapiacz lett, hol a pártok, kivált Kölcsey halála után, tévesztett, sőt törvénytelen eszközökkel is küzdöttek a hatalomért
(1905 Magyar írók élete)
Vö. CzF.; SzT.

Beállítások