csattogtat ige 5a8
1. ts ’úgy üt össze v. meg, ill. úgy használ, működtet vmit, hogy azzal ismétlődően csattanó hangokat hoz létre’ ❖ éjszaknak tájára sijetnek, Hol örökké tartó havakba rejteznek. Fagyos térdeiket jegen csattogtatják, S fogokat szájokban öszvekocogtatják (1777 Bessenyei György¹ CD01) | fegyvereket csattogtatva (1813 Katona József 8226003, 199) | az ezüstös nyaku … [boros]üvegeket szemlélgetve, nyelvét csattogtatta (1882 Degré Alajos C1391, 100) | egy rezesbanda csattogtatta a tányért (1938 Németh László² 9485001, 20) | nők jöttek arany öngyújtót csattogtatva (1977 Csoóri Sándor 9090011, 20) | a kocsis ostorát csattogtatva káromkodott (1998 Természet Világa CD50).
1a. (rég) ’〈csókot, tapsot〉(többször egymás után) úgy ad, hogy ismétlődő csattanó hangot kelt’ ❖ az Igazházi nagy applausussal [= tapssal] játtzattatott mind Pesten, mind Budán, ugy hogy még az Judex Curie [= országbíró] magais tsattogtatott applausust a’ Játtzóknak (1791 Ráday Gedeon¹ C2555, 162) | a’ nyertes fél örömét nyilvánitólag „éljen”-ei közé kéztapsokat is csattogtatván (1843 Pesti Hírlap CD61) | őrült szenvedélyemben, tilos légyotti tapintat nélkül csattogtatám az érzelem leglángolóbb kifejezéseit, az imádott kezekre (1848 Bernát Gáspár 8052001, 6).
1b. ’〈szél zászlót〉 belekapva úgy lenget, hogy az csattog’ ❖ A szél megint felüvöltött és az öregnek úgy tetszett, mintha odafönn, magasan a feje fölött óriás selyemzászlókat csattogtatna (1917 Herczeg Ferenc 9241008, 9) | Magas póznákon piros-fehér-zöld zászlókat csattogtatott a szél (1933 Kosztolányi Dezső 9359181, 59) | egy-egy fiatal kezében a lengyel lobogót csattogtatta a szél (1977 Méray Tibor 9434002, 155).
1c. ’〈villámot〉 újra meg újra létrehoz’ ❖ Nézzd! a gyilkos villám mint hembereg, Mint tsattogtatja mennykövét alá A zordon Ég! (1790 Dayka Gábor CD01) | maga az isten hiába csattogtatja fölötte [ti. a vérengző zsarnok fölött] menyköveit, határtalan dühében nem tud rettegni (1837 Táncsics Mihály 8463006, 247) | Hasonlitott esetem a nyári boruhoz, mely menydörög s csattogtatva szórja szét villámait (1879 Hamary Dániel 8179001, 6) | Kiszabadult a megkötött erő, és csattogtatja a villámokat (1952 Simon István 9601030, 24).
1d. (tárgy n. is) (rég) ’〈lépéseket〉 csattogó hanghatással tesz’ ❖ Két homlokú Jánus tsattogtat eltte [ti. az új esztendő elején] (1789 Barcsay Ábrahám 7019002, 70) | csattogtatva gyors lépéseit (1885 Bartók Lajos C0868, 31).
2. tn ’〈vki vmivel〉 azt többször egymás után úgy üti, csapja vhova, ill. úgy zárja v. csapja össze, hogy ismétlődő csattanó hangot ad’ ❖ Kattogni: fogával tsattogtatni (1792 Kisded szótár C0816, 107) | mig a lapda esik, a tenyerekkel háromszor [kell] csattogtatni (1878 Hamary Béla 8178001, 9) | csattogtattak a kis ostorral (1941 Móricz Zsigmond 9462012, 33).
3. ts ’〈ember v. madár dalt, dallamot〉 úgy énekel, hogy az élesen, harsányan szól, csattog(ó hangot kelt)’ ❖ Hallod e mint csattogtatja örömdalát elédbe a dalabáj (1841 Vajda Péter 8504012, 17) | [a jegenye] legfelsőbb ágáról pintyőke csattogtatta reggeli dalát (1881 Vajkay Károly C4673, 143) | Csontaházy versiró volt: divatos csalogánya az éjszakáknak […]. A budapesti éjjek csalogánya ott csattogtatta érzéki, buja dalait egy, csak titokban olvasott budapesti lapban (1889 Iványi Ödön 8201003, 152) | harsányosabb készséggel csattogtattuk a következő éneket: Szittya vitézek, a harc riadalma Ne rettentessen benneteket (1935 Szabó Dezső 9623024, 124).
J: csattogat.
Vö. ÉrtSz.; TESz. csattan; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.