csecse mn és fn 

I. mn 16B (kissé rég, gyerm is)

’szemet gyönyörködtető, pompás, szép 〈tárgy, dolog〉’ ❖ Tsetse: (gyermek szó) szép (1792 Kisded szótár C0816, 244) | A’ mult hónap végnapja […] igen „csecse” ünnepélylyel záratott le (1844 Életképek C0101, 61) | a Zsuzsi lelkendezett a csecse ékszernek (1909 Móricz Zsigmond C3219, 268) | A haza nem ad érdemrendet, sem állást, sem zsíros kenyeret. A haza csak van. De az állam ad fínom stallumot, csecse fityegőket szalonkabátodra (1943 Márai Sándor 9421003, 51).

a. ’csinos, szemrevaló, takaros 〈személy, kül. (fiatal) nő〉’ ❖ Asszony tsetse lenni szeret (1813 Szluha Ádám C4046, 43) | Erzsike (megfogja Laczi vállát.) Ugy-e Laczi csecse vagyok? (1880 e. Csepreghy Ferenc C1284, 275) | [a négyéves gyerek látott] egy szép kisleányt. Valami bámítóan tiszta és csecse kisasszonyka volt az (1913 Gárdonyi Géza C1851, 10).

II. fn 6B (rég, átv is)

(gonddal készült,) szemet gyönyörködtető, értékes(nek látszó) apróbb dísz(tárgy) v. ékszer; csecsebecse’ ❖ Tſetse; pipere, ékeſség (1795 k. Toldalék a Páriz-Pápai-szótárhoz C4082, t8) | A poézis tehát teli piperével, […] befonva lévén csábító csecsékkel, meghomályosítva hiteles regékkel (1804 Verseghy Ferenc C4438, 23) | tzifráz testére szem bájoló Tsetsét (1821 Mátyási József C3060, 217) | nélkülözhetném az illyen minden belbecs nélküli csecséket [ti. divatképeket] (1844 Életképek C0100, 18) | Letépte a zsinórról a kis aranykeresztet […]. – Nézd csak, de szép csecse! (1909 k. Népszabadság júl. 24. C4812, 9).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz. ~, csecsebogyó, csecsekendő

csecse melléknév és főnév
I. melléknév 16B (kissé rég, gyerm is)
szemet gyönyörködtető, pompás, szép 〈tárgy, dolog〉
Tsetse: (gyermek szó) szép
(1792 Kisded szótár)
A’ mult hónap végnapja […] igen „csecse” ünnepélylyel záratott le
(1844 Életképek)
a Zsuzsi lelkendezett a csecse ékszernek
(1909 Móricz Zsigmond)
A haza nem ad érdemrendet, sem állást, sem zsíros kenyeret. A haza csak van. De az állam ad fínom stallumot, csecse fityegőket szalonkabátodra
(1943 Márai Sándor)
a.
csinos, szemrevaló, takaros 〈személy, kül. (fiatal) nő〉
Asszony tsetse lenni szeret
(1813 Szluha Ádám)
Erzsike (megfogja Laczi vállát.) Ugy-e Laczi csecse vagyok?
(1880 e. Csepreghy Ferenc)
[a négyéves gyerek látott] egy szép kisleányt. Valami bámítóan tiszta és csecse kisasszonyka volt az
(1913 Gárdonyi Géza)
II. főnév 6B (rég, átv is)
(gonddal készült,) szemet gyönyörködtető, értékes(nek látszó) apróbb dísz(tárgy) v. ékszer; csecsebecse
Tſetse; pipere, ékeſség
(1795 k. Toldalék a Páriz-Pápai-szótárhoz)
A poézis tehát teli piperével, […] befonva lévén csábító csecsékkel, meghomályosítva hiteles regékkel
(1804 Verseghy Ferenc)
tzifráz testére szem bájoló Tsetsét
(1821 Mátyási József)
nélkülözhetném az illyen minden belbecs nélküli csecséket [ti. divatképeket]
(1844 Életképek)
Letépte a zsinórról a kis aranykeresztet […]. – Nézd csak, de szép csecse!
(1909 k. Népszabadság júl. 24.)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz. ~, csecsebogyó, csecsekendő

Beállítások