cselédnép fn 2B (kissé rég)

1. ’vkinek a szolgálatában, alkalmazásában álló cselédek összessége’ ❖ Ha pedig a’ Tselédtartó annyira el-feletkezne magáról, hogy Tseléd népén a’ kínzó törvényhez tartozandó tsigázásokat el-követné, -is a’ kínzó törvény parantsolati szerént bntettessék (1786 II. József rendelete a cselédrendtartásról ford. C2447, XXX) | [Szendile nénje] nem sokat komázott paraszttal, cselédnéppel; megszolgáltatta őket emberül (1857 Vasárnapi Újság CD56) | A felbolydult, serény cselédnép lázas-piros orcával tesz-vesz körülöttem (1939 Ottlik Géza CD10) | Az uradalmi majorságok cselédnépének, bérük fejében, az uradalom vette az egyszerű öltözetdarabokat (1977 NéprajziLex. CD47).

1a. (kissé rég) ’cselédként szolgáló személy’ ❖ A mult őszön [a földesúr a] vetni való buzát rostáltatván, cselédnépei és idegenek által, ez alkalommal elveszité „bugillárisát,” a mint ő azt nevezni szokta (1858 Vasárnapi Újság CD56) | A paripákon csupa csatlósok ültek, kantáron vezetve az üres nyergű lovakat, amiken a cár és kísérete jött. Csupa cselédnép haladt el előtte (1879 Jókai Mór CD18) | A piacztér tele volt a sétáló cselédnépekkel, taszigálózva, kaczagva járkálva le és fel (1905 Petelei István 8361006, 103) | A ló ott állt az udvar közepén, úgy amint hazatért. S a csatlósok, vitézek, lovászok, inasok, cselédnépek nézték és bámulták (1921 Hajnik Miklós CD10).

2. (kissé rég) ’ilyen személyekből álló társadalmi réteg v. csoport’ ❖ A cselédnépnek egész külön osztályát teszik a juhászok, kiknek öltözetében is van valami megkülönböztető (1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Harmadik réteg a cselédnép. Azok, akik a nagy uradalmakban évi kenyeret kapnak, mint kocsisok, béresek, mezőgazdasági éves munkások, dohánykertészek, kertészek, pásztorok (1931 Móricz Zsigmond CD10) | Nyugati szemmel nézve szembetűnő a magyar paraszti élet monoton egyformasága; s nemcsak a cselédnépé, amely már a keleti, oláh-orosz típusra való átmenetet jelzi (1942 Hajnal István CD43).

Sz: cselédnépség.

cselédnép főnév 2B (kissé rég)
1.
vkinek a szolgálatában, alkalmazásában álló cselédek összessége
Ha pedig a’ Tselédtartó annyira el-feletkezne magáról, hogy Tseléd népén a’ kínzó törvényhez tartozandó tsigázásokat el-követné, -is a’ kínzó törvény parantsolati szerént bntettessék
(1786 II. József rendelete a cselédrendtartásról ford.)
[Szendile nénje] nem sokat komázott paraszttal, cselédnéppel; megszolgáltatta őket emberül
(1857 Vasárnapi Újság)
A felbolydult, serény cselédnép lázas-piros orcával tesz-vesz körülöttem
(1939 Ottlik Géza)
Az uradalmi majorságok cselédnépének, bérük fejében, az uradalom vette az egyszerű öltözetdarabokat
(1977 NéprajziLex.)
1a. (kissé rég)
cselédként szolgáló személy
A mult őszön [a földesúr a] vetni való buzát rostáltatván, cselédnépei és idegenek által, ez alkalommal elveszité „bugillárisát,” a mint ő azt nevezni szokta
(1858 Vasárnapi Újság)
A paripákon csupa csatlósok ültek, kantáron vezetve az üres nyergű lovakat, amiken a cár és kísérete jött. Csupa cselédnép haladt el előtte
(1879 Jókai Mór)
A piacztér tele volt a sétáló cselédnépekkel, taszigálózva, kaczagva járkálva le és fel
(1905 Petelei István)
A ló ott állt az udvar közepén, úgy amint hazatért. S a csatlósok, vitézek, lovászok, inasok, cselédnépek nézték és bámulták
(1921 Hajnik Miklós)
2. (kissé rég)
ilyen személyekből álló társadalmi réteg v. csoport
A cselédnépnek egész külön osztályát teszik a juhászok, kiknek öltözetében is van valami megkülönböztető
(1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
Harmadik réteg a cselédnép. Azok, akik a nagy uradalmakban évi kenyeret kapnak, mint kocsisok, béresek, mezőgazdasági éves munkások, dohánykertészek, kertészek, pásztorok
(1931 Móricz Zsigmond)
Nyugati szemmel nézve szembetűnő a magyar paraszti élet monoton egyformasága; s nemcsak a cselédnépé, amely már a keleti, oláh-orosz típusra való átmenetet jelzi
(1942 Hajnal István)
Sz: cselédnépség

Beállítások