cserfel ige 1b (nyj v. irod)

1. tn ’〈rendsz. nő〉 felesel, nyelvel’ ❖ Eridj te, nyelves lyány, ne tſerfelj (1777 Bessenyei György¹ 7044002, 98) | szellemesen pergő, cserfelő, ágáló, duhajkodó replikák (2000 Figyelő CD2601).

2. tn (tárgyragos határozóval is) ’feleslegesen sokat beszél, locsog, fecseg’ ❖ Milyen jó volt Székesfehérvárt diák lenni, ott csak Marci cserfelt, a szobatársa, de ha rászólt, elhallgatott (1964 Szabó Magda 9630005, 144).

2a. ts ’ilyen módon mond vmit’ ❖ Szaári! ha ed kisz bort vennél, Szaári! – Hányszor cserfelik? (1802 Csokonai Vitéz Mihály C6225, 216) | Mit hallgatod, Lenóra, Mit cserfel össze-vissza Sok írigy nagyanyóka? (1911 Rozványi Vilmos CD10).

2b. tn ’〈rendsz. nő egy v. több másikkal〉 élénken és hosszan beszélget, cseveg’ ❖ [a cselédlányok] konyhára hordják a’ pletyka beſzédet, Mindég dérogálják a’ Férjfi tselédet. Mindég tsak tserfelnek (1799 Csokonai Vitéz Mihály 7069016, 85) | [Mayerné a pesztonkára bízta] a fazekakat, s a szomszédasszonyokkal cserfelt (1853 Jókai Mór CD18) | cserfel: trécsel K.-Sz.-Mikl. [= Kunszentmiklós] (1883 Magyar Nyelvőr C5950, 475) | A három nő […] ugy cserfelt, mint az iskolásleányok (1925 Kosztolányi Dezső C2750, 53).

Vö. CzF. csörföl; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.

cserfel ige 1b (nyj v. irod)
1. tárgyatlan
〈rendsz. nő〉 felesel, nyelvel
Eridj te, nyelves lyány, ne tſerfelj
(1777 Bessenyei György¹)
szellemesen pergő, cserfelő, ágáló, duhajkodó replikák
(2000 Figyelő)
2. tárgyatlan (tárgyragos határozóval is)
feleslegesen sokat beszél, locsog, fecseg
Milyen jó volt Székesfehérvárt diák lenni, ott csak Marci cserfelt, a szobatársa, de ha rászólt, elhallgatott
(1964 Szabó Magda)
2a. tárgyas
ilyen módon mond vmit
Szaári! ha ed kisz bort vennél, Szaári! – Hányszor cserfelik?
(1802 Csokonai Vitéz Mihály)
Mit hallgatod, Lenóra, Mit cserfel össze-vissza Sok írigy nagyanyóka?
(1911 Rozványi Vilmos)
2b. tárgyatlan
〈rendsz. nő egy v. több másikkal〉 élénken és hosszan beszélget, cseveg
[a cselédlányok] konyhára hordják a’ pletyka beſzédet, Mindég dérogálják a’ Férjfi tselédet. Mindég tsak tserfelnek
(1799 Csokonai Vitéz Mihály)
[Mayerné a pesztonkára bízta] a fazekakat, s a szomszédasszonyokkal cserfelt
(1853 Jókai Mór)
cserfel: trécsel K.-Sz.-Mikl. [= Kunszentmiklós]
(1883 Magyar Nyelvőr)
A három nő […] ugy cserfelt, mint az iskolásleányok
(1925 Kosztolányi Dezső)
Vö. CzF. csörföl; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.

Beállítások