csitri mn és fn 1B1csetre (rég)

I. mn

1. (kissé rég) ’rövidre vágott 〈haj, bajusz, es. szőr〉, ill. ilyen hajjal borított 〈fej〉’ ❖ Nyírt Bürkék kis gyapját akár veregette, ’S tsitri-bodor ſzálit napra terítgette (1774 Dugonics András ford.–Vergilius C1484, 267) | megsimogatta azt a csitri fejecskéjét gyöngéden [ti. az apa a lányáét] (1882 Mikszáth Kálmán C3112, 28) | [Stellának] sovány, nyurga termete volt, arca fakó, barna, ajkai kicserepesedve, haja csitri (1898 Jókai Mór CD18) | miféle bajusz van még? Szájbalógó, tulipános, cifra, kusza, […] tejfeles, csitri, árral ültetett (1992 Fogarasi Klára CD17).

2. (kissé rég) ’jelentéktelen, említésre se méltó, aprócseprő’ ❖ csitri dolgok, apró kázusok miért nőnek meg Párizsban? (1909 Ady Endre CD0801) | ezekről a csitri senkikről, ezekről a fekete bábukról [beszélek] (1910 Kosztolányi Dezső 9359115, 53) | Szűnjön meg a félreértés, mely elválaszt, felejtsük a múltat és a csitri haragot (1921 Kosztolányi Dezső CD10).

3. ’nagyon fiatal, rendsz. serdülőkorban levő(, kis termetű) 〈személy, kül. lány〉’ ❖ Mellettük sétált el Ilonkával, e csitri és kandi [leánykával] (1891 Kemechey Jenő C2585, 134) | oly igen széles vállura vannak szabva a katona-blouzok, hogy azokba lehetetlenség mindenféle csetre népet bujtatni (1897 Tömörkény István C4317, 174) | kissé csitrinek s libácskának becsülte Kuvik nagysádot (1921 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | csitri kis asszony (1969 Domahidy András 1036005, 146) | [mondhat nemet a prostituált,] ha túl fiatal a gyerek, csitri még – mer az se jó (1989 Fel a kezekkel! 1024022, 121).

II. fn

1. (pejor is) ’fiatal, rendsz. serdülőkorban levő lány, ill. csinos fiatal nő’ ❖ mit szólsz hozzá? Férfinak is elég délczeg Zárkány Leon? – Nem tudom – kegyelmes asszonyom, rebegé a szorongatott leány. – Eredj, te csetre! Hiszen csak néztél rajta egyszer végig? (1875 Jókai Mór C2294, 22) | Ez a második [feleség], ez a csitri, eleinte nagyokat nézett, ha reggelfelé vetődtem haza (1900 Bársony István C0832, 130) | férje elhagyta egy csitri kedvéért (1997 Magyar Hírlap CD09).

2. (kissé rég, ritk) ’rövidre vágott haj’ ❖ [beszél] lelkesedve a szőke Erzsike, mialatt a csitrijét igazgatta (1899 Budapesti Szemle C0067, 445) | Csitri, rövidre vágott haj (1912 RévaiNagyLex. C5701, 120).

3. (Növ) csitre (rég) ’az északi félteke mérsékelt égövi területein honos, vékony szárú, apró levelű és virágú, kis termetű lágy szárú növény’ ❖ Tsitre. Tsész. 4-levelű: Bokr. 4-ſzirmú (1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály C1417, 246) | Leginkább a mérsékelt éghajlatú európai tájakon él a csitri (Moehringia) 20 faja, eléri a szubarktikus tájat is (1974 Urania növényvilág ford. C6207, 269).

3a. (egysz-ban, rendsz. kötött szókapcsolat részeként fajnévben) (Növ) ’〈az ilyen növények fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉’ ❖ Tsitre. (Moehringia) (1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály C1417, 253) | Háromerű csitri. Moehringia trinervia (1902 Wagner János CD35) | Moehringia muscosa Mohos csitri (1998 Tények könyve CD37).

Sz: csitris.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz. csetre, ~

csitri melléknév és főnév 1B1
csetre 6B (rég)
I. melléknév
1. (kissé rég)
rövidre vágott 〈haj, bajusz, es. szőr〉, ill. ilyen hajjal borított 〈fej〉
Nyírt Bürkék kis gyapját akár veregette, ’S tsitri-bodor ſzálit napra terítgette
(1774 Dugonics András ford.Vergilius)
megsimogatta azt a csitri fejecskéjét gyöngéden [ti. az apa a lányáét]
(1882 Mikszáth Kálmán)
[Stellának] sovány, nyurga termete volt, arca fakó, barna, ajkai kicserepesedve, haja csitri
(1898 Jókai Mór)
miféle bajusz van még? Szájbalógó, tulipános, cifra, kusza, […] tejfeles, csitri, árral ültetett
(1992 Fogarasi Klára)
2. (kissé rég)
jelentéktelen, említésre se méltó, aprócseprő
csitri dolgok, apró kázusok miért nőnek meg Párizsban?
(1909 Ady Endre)
ezekről a csitri senkikről, ezekről a fekete bábukról [beszélek]
(1910 Kosztolányi Dezső)
Szűnjön meg a félreértés, mely elválaszt, felejtsük a múltat és a csitri haragot
(1921 Kosztolányi Dezső)
3.
nagyon fiatal, rendsz. serdülőkorban levő(, kis termetű) 〈személy, kül. lány〉
Mellettük sétált el Ilonkával, e csitri és kandi [leánykával]
(1891 Kemechey Jenő)
oly igen széles vállura vannak szabva a katona-blouzok, hogy azokba lehetetlenség mindenféle csetre népet bujtatni
(1897 Tömörkény István)
kissé csitrinek s libácskának becsülte Kuvik nagysádot
(1921 Tersánszky Józsi Jenő)
csitri kis asszony
(1969 Domahidy András)
[mondhat nemet a prostituált,] ha túl fiatal a gyerek, csitri még – mer az se jó
(1989 Fel a kezekkel!)
II. főnév
1. (pejor is)
fiatal, rendsz. serdülőkorban levő lány, ill. csinos fiatal nő
mit szólsz hozzá? Férfinak is elég délczeg Zárkány Leon? – Nem tudom – kegyelmes asszonyom, rebegé a szorongatott leány. – Eredj, te csetre! Hiszen csak néztél rajta egyszer végig?
(1875 Jókai Mór)
Ez a második [feleség], ez a csitri, eleinte nagyokat nézett, ha reggelfelé vetődtem haza
(1900 Bársony István)
férje elhagyta egy csitri kedvéért
(1997 Magyar Hírlap)
2. (kissé rég, ritk)
rövidre vágott haj
[beszél] lelkesedve a szőke Erzsike, mialatt a csitrijét igazgatta
(1899 Budapesti Szemle)
Csitri, rövidre vágott haj
(1912 RévaiNagyLex.)
3. (Növ)
csitre 6B (rég)
az északi félteke mérsékelt égövi területein honos, vékony szárú, apró levelű és virágú, kis termetű lágy szárú növény
Tsitre. Tsész.csészéje 4-levelű: Bokr.bokrétája 4-ſzirmú
(1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály)
Leginkább a mérsékelt éghajlatú európai tájakon él a csitri (Moehringia) 20 faja, eléri a szubarktikus tájat is
(1974 Urania növényvilág ford.)
3a. (egysz-ban, rendsz. kötött szókapcsolat részeként fajnévben) (Növ)
〈az ilyen növények fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉
Tsitre. (Moehringia)
(1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály)
Háromerű csitri. Moehringia trinervia
(1902 Wagner János)
Moehringia muscosa Mohos csitri
(1998 Tények könyve)
Sz: csitris
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz. csetre, ~

Beállítások