csukott mn-i ign és mn 

I. mn-i ign → csuk.

II. mn 12A

1. (/ritk) ’fallal, ablakokkal stb. részben v. teljesen körülvett, zárt 〈épületrész〉’ ❖ [az ókori görög és római] oszlopos csarnokok v. egészen nyitottak v. részben csukottak voltak, mely utóbbi esetben az oszlopok közeit fallal nem az egész magasságban töltötték ki (1893 PallasLex. CD02) | Madridban, a csukott erkélyek és vasrácsos ablakok városában… (1915 Krúdy Gyula CD54) | Vannak nyitott verandák, amelynek oszlopközei egészen szabadok és csukott verandák, amelynek oszlopközei be vannak üvegezve (1926 RévaiNagyLex. C5715, 150) | csukott konyha, afölött kímíny (1947 Magyar Nyelvőr C5999, 146) | balkon, csukott meg nyitott (1960 Szentkuthy Miklós 9664003, 216).

1a. ’tetővel ellátott, fedett 〈utas- v. rakodótér〉, ill. ilyennel rendelkező 〈jármű(típus)〉’ ❖ Miczi, Klára kisasszonnyal, egy nagy csukott Landauba ült (1877 Wohl Janka C4560, 225) | a csukott fiakker kocsi, mint lusta nagy bogár gunnyaszt a vén sárga takaróval leborított sovány ló mögött (1915 Móricz Zsigmond CD10) | teherautók nyitott v. csukott, szilárd v. billenthető rakodótérrel (1926 TolnaiÚjLex. C5722, 242) | [A kiállításon a Volkswagen által bemutatott autók közül] a sztár természetesen a 12 hengeres sportkocsi volt (olasz karosszériával), csukott és nyitott változatban is (1998 Magyar Hírlap CD09).

2. ’olyan 〈ruhadarab v. annak vmely része〉, amelyen nincs kivágás, hasíték olyan helyen, ahol ált. lenni szokott’ ❖ nem minden nő visel barchent alsót, szepesi vászonból való hosszú, csukott inget (1921 Krúdy Gyula CD54) | csukott nyakú, fekete selyemruha (1972 Örkény István 9500037, 297) | Egyedül a Kalocsa vidéki viseletre jellemző a hosszú, csipkével és zsinórozással díszített, csukott, álló gallérú untercikk (1979 NéprajziLex. CD47) | [Nagyobb kislányok] régebben úgynevezett nyitott bugyit viseltek. Az első világháború után terjedt el a csukott bugyi (2000 Herczeg Mihály–Kruzslicz István Gábor CD36).

3. ’külső ingerek (megfelelő) érzékelésére, befogadására képtelen 〈érzékszerv〉’ ❖ mikor egy gyerek csukott szemekkel állott a törtszámok előtt, kitört rajta a düh: még ennyit se tudsz, te szamár! s zengett a négy fal (1920 Móricz Zsigmond 9462009, 27) | – Ne gondolja, hogy én csukott szemmel járok az életben – folytatta az igazgató. – Nagyon jól tudom, hogy sok mindent rosszul csináltunk az utóbbi években, amivel a nép elégedetlen (1956 Molnár Géza 2005014, 61) | csukott fülekre talál minden megjegyzés (2000 Országgyűlési Napló CD62).

3a. (irod) ’érzéketlen, mások iránt közömbös 〈lélek, szív〉’ ❖ Átok a nagyra, ha szíve csukott! (1895 e. Komjáthy Jenő CD01) | csukott szivű leányok (1911 Lányi Sarolta CD10) | Éljen csukott lélekkel, szájjal, ne legyen botrányhős bolond, kölykök vigalma uccahosszat (1964 Benjámin László 9044028, 20).

4. csukott könyv ’vki számára rejtett, elzárt, ismeretlen v. megismerhetetlen dolog’ ❖ a történelem csukott könyve (1878 Botka Tivadar CD57) | [a cselszövő] csupán az emberi természet gyengéi és árnyoldalai iránt birt fogékonysággal, csukott könyv maradt [számára] mindig az emberi sziv nemesebb aspiráczióival és fenkölt érzelmeivel (1883 Wohl Stefánia 8530003, 146) | Babits költészetében kétségtelenül sok a klasszikus jellegzetesség, de aki klasszicizálónak találja, az előtt csukott könyv marad egész élete és költészete (1936 Kassák Lajos CD10).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

csukott melléknévi igenév és melléknév
I. melléknévi igenévcsuk.
II. melléknév 12A
1. (/ritk)
fallal, ablakokkal stb. részben v. teljesen körülvett, zárt 〈épületrész〉
[az ókori görög és római] oszlopos csarnokok v.vagy egészen nyitottak v.vagy részben csukottak voltak, mely utóbbi esetben az oszlopok közeit fallal nem az egész magasságban töltötték ki
(1893 PallasLex.)
Madridban, a csukott erkélyek és vasrácsos ablakok városában…
(1915 Krúdy Gyula)
Vannak nyitott verandák, amelynek oszlopközei egészen szabadok és csukott verandák, amelynek oszlopközei be vannak üvegezve
(1926 RévaiNagyLex.)
csukott konyha, afölött kímíny
(1947 Magyar Nyelvőr)
balkon, csukott meg nyitott
(1960 Szentkuthy Miklós)
1a.
tetővel ellátott, fedett 〈utas- v. rakodótér〉, ill. ilyennel rendelkező 〈jármű(típus)
Miczi, Klára kisasszonnyal, egy nagy csukott Landauba ült
(1877 Wohl Janka)
a csukott fiakker kocsi, mint lusta nagy bogár gunnyaszt a vén sárga takaróval leborított sovány ló mögött
(1915 Móricz Zsigmond)
teherautók nyitott v.vagy csukott, szilárd v.vagy billenthető rakodótérrel
(1926 TolnaiÚjLex.)
[A kiállításon a Volkswagen által bemutatott autók közül] a sztár természetesen a 12 hengeres sportkocsi volt (olasz karosszériával), csukott és nyitott változatban is
(1998 Magyar Hírlap)
2.
olyan 〈ruhadarab v. annak vmely része〉, amelyen nincs kivágás, hasíték olyan helyen, ahol ált. lenni szokott
nem minden nő visel barchent alsót, szepesi vászonból való hosszú, csukott inget
(1921 Krúdy Gyula)
csukott nyakú, fekete selyemruha
(1972 Örkény István)
Egyedül a Kalocsa vidéki viseletre jellemző a hosszú, csipkével és zsinórozással díszített, csukott, álló gallérú untercikk
(1979 NéprajziLex.)
[Nagyobb kislányok] régebben úgynevezett nyitott bugyit viseltek. Az első világháború után terjedt el a csukott bugyi
(2000 Herczeg Mihály–Kruzslicz István Gábor)
3.
külső ingerek (megfelelő) érzékelésére, befogadására képtelen 〈érzékszerv〉
mikor egy gyerek csukott szemekkel állott a törtszámok előtt, kitört rajta a düh: még ennyit se tudsz, te szamár! s zengett a négy fal
(1920 Móricz Zsigmond)
– Ne gondolja, hogy én csukott szemmel járok az életben – folytatta az igazgató. – Nagyon jól tudom, hogy sok mindent rosszul csináltunk az utóbbi években, amivel a nép elégedetlen
(1956 Molnár Géza)
csukott fülekre talál minden megjegyzés
(2000 Országgyűlési Napló)
3a. (irod)
érzéketlen, mások iránt közömbös 〈lélek, szív〉
Átok a nagyra, ha szíve csukott!
(1895 e. Komjáthy Jenő)
csukott szivű leányok
(1911 Lányi Sarolta)
Éljen csukott lélekkel, szájjal, ne legyen botrányhős bolond, kölykök vigalma uccahosszat
(1964 Benjámin László)
4.
(csak szókapcsolatban)
csukott könyv
vki számára rejtett, elzárt, ismeretlen v. megismerhetetlen dolog
a történelem csukott könyve
(1878 Botka Tivadar)
[a cselszövő] csupán az emberi természet gyengéi és árnyoldalai iránt birt fogékonysággal, csukott könyv maradt [számára] mindig az emberi sziv nemesebb aspiráczióival és fenkölt érzelmeivel
(1883 Wohl Stefánia)
Babits költészetében kétségtelenül sok a klasszikus jellegzetesség, de aki klasszicizálónak találja, az előtt csukott könyv marad egész élete és költészete
(1936 Kassák Lajos)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások