cukor fn és mn 7A5

I. fn

1. ’magas cukortartalmú növényből, kül. cukorrépából v. cukornádból előállított, rendsz. fehér, kristályos, könnyen oldódó anyag, amelyet édesítőszerként, tartósításra stb. használnak, ill. annak porrá őrölt változata’ ❖ [az összetört dohány] jó féle nagy nád-mézzel (czukorral) meg-van elegyitve (1774 Tapasztalásból merétett oktatás 7462003, 173) | [a németek] mutattak legelősször, a’ tehénrépából fábrikai módon készűlt tzúkrot (1805 Pethe Ferenc 8364007, 521) | 6 lat szitált czukorral (1846 Zelena Ferenc 8534010, 162) | pecsétviaszt, papirost, czukrot, […] stb. töméntelen mennyiségben hoznak be külföldről Magyarországba (1891 Ferenczy József 8142001, 5) | A tejből és lisztből állandó keverés mellett pépet főzünk, ha kihűlt, hozzákeverjük a vaníliás cukrot (1980 Magyar Konyha 2206005, 11) | lekvárkészítéshez ajánlott, zselésítő anyagot tartalmazó cukor (2000 Médiafigyelő CD2603) cukorból van (rendsz. tagadó formában) ’〈annak kif-ére, hogy vki(nek vmije) (túlságosan) érzékeny, hogy könnyen árt neki vmi, kül. eső〉’ ❖ Ha megázom, megszáradok! Talán csak nem vagyok czukorból (1860 Vida József C4489, 17) | Az ő csontjai nincsenek czukorból, ázott ő eleget (1862 Jókai Mór C2263, 213) | – De én ágyban szeretnék aludni. – Hm – mordult fel Kárász uram –, talán cukorból van? (1908–1910 Mikszáth Kálmán CD04) | Olga: Szeretném, ha délután kilovagolnánk. Viktor: Nem lehet, vihar lesz. Iván: Honnan tudod? Különben sem vagyunk cukorból (1987 Márton László 1107003, 142).

1a. ’ilyen anyag vmilyen alakúra sajtolva, tömörítve, ill. vmilyen kiszerelésben mint árucikk’ ❖ három-három darab czukrot helyezvén el mindegyik csészében, a kiürült czukros staniczlit erélyesen összegyűrte (1899 Szász Károly³ 8427002, 18) | törött cukor (1903 Rákosi Viktor 8387010, 21) | kávéhoz mellékelt cukrok (1974 Petri György 9530069, 145) | Az 1 kilogrammos cukor kedvezményes ára a Pannonker üzletekben – csak karácsonyra – 98 forint a 109 helyett (1996 Magyar Hírlap CD09).

1b. ’ilyen anyagból készült máz v. massza sütemény, gyógyszer stb. bevonására, díszítésére, ill. figurák formázására’ ❖ tzukorral-bé tſináltt bé-vonott ’s más afféle ſzerek (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 334) | Nem látsz itt [ti. házamban] Czukorból épített tornyokat, Vagy Olasztól jegült különös fagyokat (1803 e. Fekete János CD55) | [a szolgák] czukorba öltöztetik a mandolát (1862 e. Szemere Bertalan 8437007, 116) | csinált először egy szép mézeskalácsos leányt, aztán egy lovaskatonát, meg egy bölcsőbeli gyermeket és szépen kiformálta, cukorral kihímezte az öreg doktor jóságos okuláréját is (1908 Fenyő Miksa CD10) | – Inkább vitamindrazsét [eszem]! – védekezett Süle. – Az nem jó – mondta Karcsi. – Az cukorral van bevonva, és a cukor hizlal (1973 Csukás István 9095021, 47).

1c. ’ilyen anyagból főzött sűrű szirup’ ❖ ha van a háznál duránczi szilva vagy meggy avagy czukorban főtt som, egy-egy kis üvegecskét szívesen elfogadok (1838 Kossuth Lajos CD32) | [A birs] gyümölcse nyersen kemény, fojtósizü, csaknem ehetetlen, azért cukorral (kompót, szirup) szokás elkészíteni (1893 PallasLex. CD02) | [a cselédek] ősszel lekvárt főztek, gyümölcsöket tettek cukorba (1917 Kosztolányi Dezső 9359119, 60) | Szegfűkörte cukorban (1991 Frank Júlia CD19).

2. ’édesség, cukrászati készítmény, kül. cukorka’ ❖ Mit tselekedett itt a’ gyermek? – Mindennap apró ſzlt, mondolát, tzukrot vett sebbéli pénzén [= zsebbéli pénzén, vagyis zsebpénzén] (1805 Kis János¹ ford. 8240033, 44) | Az egészségre nagyon ártalmasak lehetnek […] a mérges festékkel készített cukrok (1876 Mayer Miksa 8302001, 26) | De szeretnék gazdag lenni, Egyszer libasültet enni, Jó ruhába járni kelni, S öt forintér kuglert venni. […] Mig a cukrot szopogatnám, Uj ruhámat mutogatnám, Dicsekednél fűnek fának, Mi jó dolga van Attilának (1916–1917 József Attila CD01) | A ragadós Stollwerck arról nevezetes, hogy minden más cukornál tovább tart (1938 Komor András CD10) | [egy kisfiú] Zizi-cukor helyett patkánymérget evett (1997 Országgyűlési Napló CD62).

3. (Kém is) ’vízben oldódó, édes ízű egyszerű szénhidrát’ ❖ Némely beteges állapotokban, több kotsonyát és tojásfejéralakot találni a’ húgyban, mintsem rendszerént; és, vérhúggyozáskor, tzúkor van abban (1795 Pethe Ferenc ford.–Davy 7264004, 268) | Tzúkor ugyan nints a’ kolompírban; hanem elkészítetése által egy része a’ keményítőnek tzúkorrá válik (1829 Zádor Elek ford.–Wigand 8532015, 140) | portói sörrel oltotta szomjuságát, ezzel a fekete folyadékkal, mely olyan szagú, mint a cukrától megfosztott édesgyökér (1921 Kosztolányi Dezső ford.–Huysmans 9359133, 122) | A hasnyálmirigy nedve […] a keményítő lebontására amilázt és különböző cukrokat (tej-, nád-, malátacukor), hasító erjesztőket tartalmaz (1980 Angeli István 2206012, 55).

4. (biz) ’a vérben oldott szőlőcukor koncentrációja, ill. annak kórosan magas szintje; vércukorszint’ ❖ Beteg ember. Két hónapot se adok neki. Annyi, kérlek a cukra, hogy már nem is méreti (1926 Kosztolányi Dezső 9359002, 106) | közölte, hogy szép a vérképem. A süllyedés is jó. És egyáltalán, se cukor, se bánat (1983 Polgár András 1121001, 14) | huszonnyolc volt a cukra [a versenyzőnek], holott a normális négy és öt között van (2000 Magyar Hírlap CD09).

5. (egysz 1. sz-ű birt szjellel) (kissé rég) ’〈nő kedveskedő megszólításaként〉’ ❖ „No no. Édes szentem ne dicsérd annyira X-t, mert ennél sokkal jobbakat ir Y.” „Talán csak azért czukrom, mivel a Hozzád-ot is ő irta?” (1847 Pesti Divatlap C5841, 1398) | Mi baja drága czukrom? Hol fáj? (1897 Tolnai Lajos C4193, 119) | Édes cukrom, Anyickám! (1916 Kassák Lajos CD10).

6. (szleng) ’〈a heroin megnevezéseként〉’ ❖ vajon hová jut el ez a Feri [ti. Hazai Attila regényeinek főszereplője], aki az első regény végén megtisztulva, örökre letesz a modern kor elviselésére használt, valójában gyilkos „cukor” élvezetéről (1998 Magyar Hírlap CD09).

II. mn

1. (összetételek előtagjaként is) ’a cukorrépából v. más növényből kivont édes anyagból előállított, ill. cukormasszából formázott 〈cukrászati készítmény〉’ ❖ Tzukher kopokat, martzafánk [= marcipán] lovakat mi[t] hoznak az aſztalra, ötven forintba-is belé kerül, még ſem lehet belölle enni, tſak nézni kell (1777 Bessenyei György¹ 7044002, 101) | ragyogó boltablakokban fenyőfák voltak kitéve, égő viaszgyertyákkal, czukorangyalkákkal (1854 Jókai Mór C2250, 67) | cukorrózsakoszorúk egy szépen mázolt torta tetején (1937 Bohuniczky Szefi CD10) | [A gyümölcskenyeret] csokoládé helyett bevonhatjuk citromos vagy narancsos, rumos cukormázzal is (1998 Magyar Hírlap CD09) | [Kopcsik Lajos számára jól jött] a moszkvai megbízás, hogy a jövendő Eszterházy cukrászda számára, a húsz méter hosszú vitrinsorba készítsen cukor remekműveket (1999 Magyar Hírlap CD09).

2. (kissé rég, biz) ’bájos, kedves, nagyon szeretetreméltó 〈ember, állat〉; cuki¹’ ❖ Ruszek egy nyájjas beszédű ’s szép tekintetű czukor ember (1816 Sárközy István C2567, 452) | A kékszemű Rudi kardjára dőlt és a sétáló hölgyeket nézegette. Néha cuppantott s azt mondta édeskés hangon: – Cukor, cukor (1930 Szitnyai Zoltán CD10) | cukor kis szőke-papagáj (1956 Urbán Ernő 2005021, 72) | A felnőttek megnézik a kisdedet, fölé hajolnak, selypegnek neki; s azt mondják, milyen édes. Milyen aranyos. Milyen cukor (1974 Galsai Pongrác 9171002, 55).

Ö: árpa~, burgonya~, giliszta~, gumi~, gyümölcs~, kandis~, kocka~, kristály~, krumpli~, maláta~, medve~, mokka~, nád~, nyers~, por~, répa~, süveg~, szalon~, szőlő~, tej~, vanillin~, vatta~, vér~.

UB: -gyár, -gyártás, -jegy, -ültetvény.

ÖU: gyógy~, jég~, keményítő~, mell~, méz~, ólom~, ón~, promincli~, selyem~, szalmiák~, táp~.

ÖE: ~adag, ~adó, ~anyag, ~anyagcsere, ~áru, ~árus, ~báb, ~bevitel, ~bonbon, ~cirok, ~csemege, ~csípő, ~csíptető, ~doboz, ~egyezmény, ~fabrika, ~fehér, ~főző, ~háztartás, ~hintő, ~import, ~ízű, ~juharfa, ~kartell, ~készítés, ~kocka, ~malom, ~mentes, ~pálma, ~papiros, ~pikszis, ~rafinéria, ~szörp, ~vám, ~vizelés.

Sz: cukortalan.

Vö. CzF. czukor · czúkor; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT. cukker, ~; ÚMTsz.

cukor főnév és melléknév 7A5
I. főnév
1.
magas cukortartalmú növényből, kül. cukorrépából v. cukornádból előállított, rendsz. fehér, kristályos, könnyen oldódó anyag, amelyet édesítőszerként, tartósításra stb. használnak, ill. annak porrá őrölt változata
[az összetört dohány] jó féle nagy nád-mézzel (czukorral) meg-van elegyitve
(1774 Tapasztalásból merétett oktatás)
[a németek] mutattak legelősször, a’ tehénrépából fábrikai módon készűlt tzúkrot
(1805 Pethe Ferenc)
6 lat szitált czukorral
(1846 Zelena Ferenc)
pecsétviaszt, papirost, czukrot, […] stb.s a többi töméntelen mennyiségben hoznak be külföldről Magyarországba
(1891 Ferenczy József)
A tejből és lisztből állandó keverés mellett pépet főzünk, ha kihűlt, hozzákeverjük a vaníliás cukrot
(1980 Magyar Konyha)
lekvárkészítéshez ajánlott, zselésítő anyagot tartalmazó cukor
(2000 Médiafigyelő)
cukorból van (rendsz. tagadó formában)
〈annak kif-ére, hogy vki(nek vmije) (túlságosan) érzékeny, hogy könnyen árt neki vmi, kül. eső〉
Ha megázom, megszáradok! Talán csak nem vagyok czukorból
(1860 Vida József)
Az ő csontjai nincsenek czukorból, ázott ő eleget
(1862 Jókai Mór)
– De én ágyban szeretnék aludni. – Hm – mordult fel Kárász uram –, talán cukorból van?
(1908–1910 Mikszáth Kálmán)
Olga: Szeretném, ha délután kilovagolnánk. Viktor: Nem lehet, vihar lesz. Iván: Honnan tudod? Különben sem vagyunk cukorból
(1987 Márton László)
1a.
ilyen anyag vmilyen alakúra sajtolva, tömörítve, ill. vmilyen kiszerelésben mint árucikk
három-három darab czukrot helyezvén el mindegyik csészében, a kiürült czukros staniczlit erélyesen összegyűrte
(1899 Szász Károly³)
törött cukor
(1903 Rákosi Viktor)
kávéhoz mellékelt cukrok
(1974 Petri György)
Az 1 kilogrammos cukor kedvezményes ára a Pannonker üzletekben – csak karácsonyra – 98 forint a 109 helyett
(1996 Magyar Hírlap)
1b.
ilyen anyagból készült máz v. massza sütemény, gyógyszer stb. bevonására, díszítésére, ill. figurák formázására
tzukorral-bé tſináltt bé-vonott ’s más afféle ſzerek
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
Nem látsz itt [ti. házamban] Czukorból épített tornyokat, Vagy Olasztól jegült különös fagyokat
(1803 e. Fekete János)
[a szolgák] czukorba öltöztetik a mandolát
(1862 e. Szemere Bertalan)
csinált először egy szép mézeskalácsos leányt, aztán egy lovaskatonát, meg egy bölcsőbeli gyermeket és szépen kiformálta, cukorral kihímezte az öreg doktor jóságos okuláréját is
(1908 Fenyő Miksa)
– Inkább vitamindrazsét [eszem]! – védekezett Süle. – Az nem jó – mondta Karcsi. – Az cukorral van bevonva, és a cukor hizlal
(1973 Csukás István)
1c.
ilyen anyagból főzött sűrű szirup
ha van a háznál duránczi szilva vagy meggy avagy czukorban főtt som, egy-egy kis üvegecskét szívesen elfogadok
(1838 Kossuth Lajos)
[A birs] gyümölcse nyersen kemény, fojtósizü, csaknem ehetetlen, azért cukorral (kompót, szirup) szokás elkészíteni
(1893 PallasLex.)
[a cselédek] ősszel lekvárt főztek, gyümölcsöket tettek cukorba
(1917 Kosztolányi Dezső)
Szegfűkörte cukorban
(1991 Frank Júlia)
2.
édesség, cukrászati készítmény, kül. cukorka
Mit tselekedett itt a’ gyermek? – Mindennap apró ſzlt, mondolát, tzukrot vett sebbéli pénzén [= zsebbéli pénzén, vagyis zsebpénzén]
(1805 Kis János¹ ford.)
Az egészségre nagyon ártalmasak lehetnek […] a mérges festékkel készített cukrok
(1876 Mayer Miksa)
De szeretnék gazdag lenni, Egyszer libasültet enni, Jó ruhába járni kelni, S öt forintér kuglert venni. […] Mig a cukrot szopogatnám, Uj ruhámat mutogatnám, Dicsekednél fűnek fának, Mi jó dolga van Attilának
(1916–1917 József Attila)
A ragadós Stollwerck arról nevezetes, hogy minden más cukornál tovább tart
(1938 Komor András)
[egy kisfiú] Zizi-cukor helyett patkánymérget evett
(1997 Országgyűlési Napló)
3. (Kém is)
vízben oldódó, édes ízű egyszerű szénhidrát
Némely beteges állapotokban, több kotsonyát és tojásfejéralakot találni a’ húgyban, mintsem rendszerént; és, vérhúggyozáskor, tzúkor van abban
(1795 Pethe Ferenc ford.Davy)
Tzúkor ugyan nints a’ kolompírban; hanem elkészítetése által egy része a’ keményítőnek tzúkorrá válik
(1829 Zádor Elek ford.Wigand)
portói sörrel oltotta szomjuságát, ezzel a fekete folyadékkal, mely olyan szagú, mint a cukrától megfosztott édesgyökér
(1921 Kosztolányi Dezső ford.Huysmans)
A hasnyálmirigy nedve […] a keményítő lebontására amilázt és különböző cukrokat (tej-, nád-, malátacukor), hasító erjesztőket tartalmaz
(1980 Angeli István)
4. (biz)
a vérben oldott szőlőcukor koncentrációja, ill. annak kórosan magas szintje; vércukorszint
Beteg ember. Két hónapot se adok neki. Annyi, kérlek a cukra, hogy már nem is méreti
(1926 Kosztolányi Dezső)
közölte, hogy szép a vérképem. A süllyedés is jó. És egyáltalán, se cukor, se bánat
(1983 Polgár András)
huszonnyolc volt a cukra [a versenyzőnek], holott a normális négy és öt között van
(2000 Magyar Hírlap)
5. (egysz 1. sz-ű birt szjellel) (kissé rég)
〈nő kedveskedő megszólításaként〉
„No no. Édes szentem ne dicsérd annyira X-t, mert ennél sokkal jobbakat ir Y.” „Talán csak azért czukrom, mivel a Hozzád-ot is ő irta?”
(1847 Pesti Divatlap)
Mi baja drága czukrom? Hol fáj?
(1897 Tolnai Lajos)
Édes cukrom, Anyickám!
(1916 Kassák Lajos)
6. (szleng)
〈a heroin megnevezéseként〉
vajon hová jut el ez a Feri [ti. Hazai Attila regényeinek főszereplője], aki az első regény végén megtisztulva, örökre letesz a modern kor elviselésére használt, valójában gyilkos „cukor” élvezetéről
(1998 Magyar Hírlap)
II. melléknév
1. (összetételek előtagjaként is)
a cukorrépából v. más növényből kivont édes anyagból előállított, ill. cukormasszából formázott 〈cukrászati készítmény〉
Tzukher kopokat, martzafánk [= marcipán] lovakat mi[t] hoznak az aſztalra, ötven forintba-is belé kerül, még ſem lehet belölle enni, tſak nézni kell
(1777 Bessenyei György¹)
ragyogó boltablakokban fenyőfák voltak kitéve, égő viaszgyertyákkal, czukorangyalkákkal
(1854 Jókai Mór)
cukorrózsakoszorúk egy szépen mázolt torta tetején
(1937 Bohuniczky Szefi)
[A gyümölcskenyeret] csokoládé helyett bevonhatjuk citromos vagy narancsos, rumos cukormázzal is
(1998 Magyar Hírlap)
[Kopcsik Lajos számára jól jött] a moszkvai megbízás, hogy a jövendő Eszterházy cukrászda számára, a húsz méter hosszú vitrinsorba készítsen cukor remekműveket
(1999 Magyar Hírlap)
2. (kissé rég, biz)
bájos, kedves, nagyon szeretetreméltó 〈ember, állat〉; cuki¹
Ruszek egy nyájjas beszédű ’s szép tekintetű czukor ember
(1816 Sárközy István)
A kékszemű Rudi kardjára dőlt és a sétáló hölgyeket nézegette. Néha cuppantott s azt mondta édeskés hangon: – Cukor, cukor
(1930 Szitnyai Zoltán)
cukor kis szőke-papagáj
(1956 Urbán Ernő)
A felnőttek megnézik a kisdedet, fölé hajolnak, selypegnek neki; s azt mondják, milyen édes. Milyen aranyos. Milyen cukor
(1974 Galsai Pongrác)
ÖU: gyógycukor, jégcukor, keményítőcukor, mellcukor, mézcukor, ólomcukor, óncukor, prominclicukor, selyemcukor, szalmiákcukor, tápcukor
ÖE: cukoradag, cukoradó, cukoranyag, cukoranyagcsere, cukoráru, cukorárus, cukorbáb, cukorbevitel, cukorbonbon, cukorcirok, cukorcsemege, cukorcsípő, cukorcsíptető, cukordoboz, cukoregyezmény, cukorfabrika, cukorfehér, cukorfőző, cukorháztartás, cukorhintő, cukorimport, cukorízű, cukorjuharfa, cukorkartell, cukorkészítés, cukorkocka, cukormalom, cukormentes, cukorpálma, cukorpapiros, cukorpikszis, cukorrafinéria, cukorszörp, cukorvám, cukorvizelés
Sz: cukortalan
Vö. CzF. czukor · czúkor; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT. cukker, ~; ÚMTsz.

cukor- (előtagként)

1. ’cukorból v. cukor felhasználásával készült 〈élelmiszer, anyag〉’ ❖ cukorbevonat fn 3A | [a torta] tetejére rákenem a narancsos cukorbevonatot (1989 Frank Júlia et al. CD19) | a torta cukorbevonatára emlékeztető egymásra rakódott talajrétegekről küldözget fantasztikus képeket a Mars Global Surveyor megfigyelőszonda (2000 Magyar Hírlap CD09)  cukormáz fn 2A6 (átv is) | Francesco Bocca is, a nemes isztriai, aki télen marónit sütött, nyáron ellenben alvét [= halvát] árult, továbbá czukormázzal bevonva a télről maradt gesztenyéket is (1904 Tömörkény István C5856, 74) | [a torta] tetejére rákenem a citromos cukormázat (1989 Frank Júlia et al. CD19) | a katolikus egyházhoz kötődés újonnan felfedezett […] vágya közelebbi vizsgálódással könnyedén megfosztható a cukormáztól (1997 Magyar Hírlap CD09)  cukoroldat fn 3A | tisztált czukoroldat (1846 Hetilap CD61) | Mosso és Paoletti szerint a legjobb üdítő ital az olyan czukor-oldat, melynek vizében 6–10% a czukor (1898 Csapodi István ford.–Tissié C1253, 19) | a cukoroldatban, vízgőzzel vagy forró vízzel hevítve tartósított befőtt egészen új keletű készítmény (1977 NéprajziLex. CD47)  cukorszirup fn 3A1 | 75 font szll szembl 11 font czukor szirupot nyert (1808 Hazai Tudósítások C0190, 23) | [a tésztát] töltsük meg dióval, melyet előbb czukor-sziruppban megforgattunk (1892 Zilahy Ágnes C6079, 268) | cukorszirupban eltett befőtt (1997 Magyar Hírlap CD09).

2. ’étkezési célra haszn. cukor tárolására, ill. ételbe-italba juttatására szolgáló 〈edény, eszköz〉’ ❖ cukorfogó fn és mn 1A | Ezüstből szoktak még továbbá késziteni: […] tzukkorfogót, mindenféle kalanakat (1818 Mokry Benjámin ford.–Möller² C3170, 30) | A pohos cukortartó vert ezüstből volt, a cukorfogón családi címer (1923 Krúdy Gyula CD10) | Ekkor jelent meg a séf, fehér kesztyűvel, cukorfogó csipesszel, ezüst tálcán Rennie-t és Bilagitot körbekínálva (2000 Figyelő CD2601)  cukorszelence fn 6B (kissé rég) | evő- kávés- csemegés- levesosztó- vagy tejsürüs-kanalak […] czukor-szelenczék ’s fogók (1833 Értesítő C0120, 54) | eléhozza a nagy kék üveg cukorszelencét, s egy evőkanállal szórja rá a cukrot [a fánkra] (1869–1872 Déryné Széppataki Róza 8102003, 551) | [az öregember] cukorszelencéjét keresi, miközben kávéja meghűl s cukrozatlan marad (1935 Papp Ferenc¹ C3426, 551)  cukorszóró fn 1A (jelzőként is) | a célszerűség elve uralkodik a művészi forma fölött, különösen a cukorszóró alakú, újabban divatos higiénikus sótartókon (1925 RévaiNagyLex. C5713, 46) | barokk formákat követő gyertyatartók, cukortartók, cukorszórók […] árasztják el a piacot (1941 Magyar művelődéstörténet CD43) | cukorszóró, oldalán négy trébelt virágdísz a XVII. századból (1971 Horváth Zoltán² CD52)  cukortartó fn és mn 1A | Zuckerdose, die: tzúkortartó (1803 Márton József¹ C5802, 986. hasáb) | Bajzáth-Bernrider Mária assz: czukortartó csészét, ezüst talapzattal és ezüst czukorkanalat [adományozott a gyermekkórház javára] (1842 Pesti Hírlap CD61) | – Hol a cukor? – Itt – mondta a Tündér, és elővett egy szemet egy arany cukortartóból (1967 Rónay György ford.–Collodi 9573161, 58).

3. ’cukortartalmú növényeket feldolgozó, azokból cukrot előállító 〈tevékenység, gazdasági ágazat〉’ ❖ cukorfinomítás fn 4A (Ipar) | A’ czukor finomítást egy velenczei ember találta föl a’ 16 század végén (1834 Garasos Tár 8625004, 76) | [Bristol] a XIII. században már hires volt posztójáról, üveg- és szappangyártásáról; ezen iparágakhoz járul még a cukorfinomítás, mindennemü fém- és agyagipar (1893 PallasLex. CD02) | Voltak idegen szavak, amelyeket nem lehetett semmivel sem helyettesíteni. Ilyen volt például a cukorfinomítás szaknyelvi eleme, a raffiníroz ige is (1972 R. Hutás Magdolna C5912, 325)  cukorfőzés fn 4B | [az ökörvér] a’ tzúkor fzésben felette haſznos (1793 Nagy Sámuel¹ ford.–Sander C3289, 494) | czúkor,- gálicz,- hamuzsir- és salétrom főzés (1831 Zádor Elek 8532004, 181) | A tőzeg hamujából lesz a legtermékenyebb talaja a cukornádnak, ami szigetünkön vadon terem. Ezzel megszűnik a fáradságos cukorfőzés pálmanedvből (1904 Jókai Mór CD18) | [a cukorrépából kivont] sűrű lé, ami szűrés után a cukorfőzés alapanyaga (1996 Természet Világa CD50)  cukorgyártás fn 4A | részvéttel szemlélték a RR […] a czéklarépa termesztésének, s abbóli czukorgyártásnak szép reménnyel bíztató próbáit (1836 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | [a termesztők] a czukorgyártásnál fönmaradó répaszeletet is, melyet a czukorgyár ingyen ád vissza, barmaik takarmányozására fordítják (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | A szakágazatok közül nő a húsfeldolgozás […], a tejfeldolgozás, és az üdítőital-gyártás. A malomipari termékeknél, a cukorgyártásnál […] viszont csökkenés várható (1999 Figyelő CD2601)  cukoripar fn 4A | A’ honi [ti. franciaországi] répaczukorgyárosok […] kijelenték, hogy a’ czukoripar legkisebb adófölemelést sem szenved (1843 Pesti Hírlap CD61) | Széchenyi buzdításának köszöni létrejöttét az első czukorgyár, mely […] megalapítója lőn a mai, sok tekintetben szomorú közgazdasági állapotok között is virúló hazai czukoriparnak (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | A magyar cukoriparban az utóbbi években egyre csökken a működő gyárak száma (1999 Magyar Hírlap CD09).

cukor- (előtagként)
1.
cukorból v. cukor felhasználásával készült 〈élelmiszer, anyag〉
cukorbevonat főnév 3A
[a torta] tetejére rákenem a narancsos cukorbevonatot
(1989 Frank Júlia et al.)
a torta cukorbevonatára emlékeztető egymásra rakódott talajrétegekről küldözget fantasztikus képeket a Mars Global Surveyor megfigyelőszonda
(2000 Magyar Hírlap)
cukormáz főnév 2A6 (átv is)
Francesco Bocca is, a nemes isztriai, aki télen marónit sütött, nyáron ellenben alvét [= halvát] árult, továbbá czukormázzal bevonva a télről maradt gesztenyéket is
(1904 Tömörkény István)
[a torta] tetejére rákenem a citromos cukormázat
(1989 Frank Júlia et al.)
a katolikus egyházhoz kötődés újonnan felfedezett […] vágya közelebbi vizsgálódással könnyedén megfosztható a cukormáztól
(1997 Magyar Hírlap)
cukoroldat főnév 3A
tisztált czukoroldat
(1846 Hetilap)
Mosso és Paoletti szerint a legjobb üdítő ital az olyan czukor-oldat, melynek vizében 6–10% a czukor
(1898 Csapodi István ford.Tissié)
a cukoroldatban, vízgőzzel vagy forró vízzel hevítve tartósított befőtt egészen új keletű készítmény
(1977 NéprajziLex.)
cukorszirup főnév 3A1
75 font szll szembl 11 font czukor szirupot nyert
(1808 Hazai Tudósítások)
[a tésztát] töltsük meg dióval, melyet előbb czukor-sziruppban megforgattunk
(1892 Zilahy Ágnes)
cukorszirupban eltett befőtt
(1997 Magyar Hírlap)
2.
étkezési célra haszn. cukor tárolására, ill. ételbe-italba juttatására szolgáló 〈edény, eszköz〉
cukorfogó főnév és melléknév 1A
Ezüstből szoktak még továbbá késziteni: […] tzukkorfogót, mindenféle kalanakat
(1818 Mokry Benjámin ford.Möller²)
A pohos cukortartó vert ezüstből volt, a cukorfogón családi címer
(1923 Krúdy Gyula)
Ekkor jelent meg a séf, fehér kesztyűvel, cukorfogó csipesszel, ezüst tálcán Rennie-t és Bilagitot körbekínálva
(2000 Figyelő)
cukorszelence főnév 6B (kissé rég)
evő- kávés- csemegés- levesosztó- vagy tejsürüs-kanalak […] czukor-szelenczék ’s fogók
(1833 Értesítő)
eléhozza a nagy kék üveg cukorszelencét, s egy evőkanállal szórja rá a cukrot [a fánkra]
(1869–1872 Déryné Széppataki Róza)
[az öregember] cukorszelencéjét keresi, miközben kávéja meghűl s cukrozatlan marad
(1935 Papp Ferenc¹)
cukorszóró főnév 1A (jelzőként is)
a célszerűség elve uralkodik a művészi forma fölött, különösen a cukorszóró alakú, újabban divatos higiénikus sótartókon
(1925 RévaiNagyLex.)
barokk formákat követő gyertyatartók, cukortartók, cukorszórók […] árasztják el a piacot
(1941 Magyar művelődéstörténet)
cukorszóró, oldalán négy trébelt virágdísz a XVII. századból
(1971 Horváth Zoltán²)
cukortartó főnév és melléknév 1A
Zuckerdose, die: tzúkortartó
(1803 Márton József¹)
Bajzáth-Bernrider Mária asszasszony: czukortartó csészét, ezüst talapzattal és ezüst czukorkanalat [adományozott a gyermekkórház javára]
(1842 Pesti Hírlap)
– Hol a cukor? – Itt – mondta a Tündér, és elővett egy szemet egy arany cukortartóból
(1967 Rónay György ford.Collodi)
3.
cukortartalmú növényeket feldolgozó, azokból cukrot előállító 〈tevékenység, gazdasági ágazat〉
cukorfinomítás főnév 4A (Ipar)
A’ czukor finomítást egy velenczei ember találta föl a’ 16 század végén
(1834 Garasos Tár)
[Bristol] a XIII. században már hires volt posztójáról, üveg- és szappangyártásáról; ezen iparágakhoz járul még a cukorfinomítás, mindennemü fém- és agyagipar
(1893 PallasLex.)
Voltak idegen szavak, amelyeket nem lehetett semmivel sem helyettesíteni. Ilyen volt például a cukorfinomítás szaknyelvi eleme, a raffiníroz ige is
(1972 R. Hutás Magdolna)
cukorfőzés főnév 4B
[az ökörvér] a’ tzúkor fzésben felette haſznos
(1793 Nagy Sámuel¹ ford.Sander)
czúkor,- gálicz,- hamuzsir- és salétrom főzés
(1831 Zádor Elek)
A tőzeg hamujából lesz a legtermékenyebb talaja a cukornádnak, ami szigetünkön vadon terem. Ezzel megszűnik a fáradságos cukorfőzés pálmanedvből
(1904 Jókai Mór)
[a cukorrépából kivont] sűrű lé, ami szűrés után a cukorfőzés alapanyaga
(1996 Természet Világa)
cukorgyártás főnév 4A
részvéttel szemlélték a RRrendek […] a czéklarépa termesztésének, s abbóli czukorgyártásnak szép reménnyel bíztató próbáit
(1836 Kossuth Lajos összes munkái)
[a termesztők] a czukorgyártásnál fönmaradó répaszeletet is, melyet a czukorgyár ingyen ád vissza, barmaik takarmányozására fordítják
(1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
A szakágazatok közül nő a húsfeldolgozás […], a tejfeldolgozás, és az üdítőital-gyártás. A malomipari termékeknél, a cukorgyártásnál […] viszont csökkenés várható
(1999 Figyelő)
cukoripar főnév 4A
A’ honi [ti. franciaországi] répaczukorgyárosok […] kijelenték, hogy a’ czukoripar legkisebb adófölemelést sem szenved
(1843 Pesti Hírlap)
Széchenyi buzdításának köszöni létrejöttét az első czukorgyár, mely […] megalapítója lőn a mai, sok tekintetben szomorú közgazdasági állapotok között is virúló hazai czukoriparnak
(1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
A magyar cukoriparban az utóbbi években egyre csökken a működő gyárak száma
(1999 Magyar Hírlap)

Beállítások