dalnok fn 3A8

1. (Irodt)(szájhagyományból merített v. maga alkotta) históriákat, költeményeket (hangszeres kísérettel) előadó (vándorló, hivatásos) énekes, ill. énekszámmal föllépő vásári mutatványos; énekmondó’ ❖ Búsan zeng egy iu dalnok, És fölnéz a sziklavárra, Mely szép Eldát fogva rejti Hű szerelmök gátlatára (1830 e. Kisfaludy Károly CD01) | silány Vásári dalnok tesz nótába (1858 Szász Károly² ford.–Shakespeare C3728, 141) | I. Béla király névtelen jegyzője, nem egyszer emlékezik a hegedősökről, – tudniillik így nevezték őseink dalnokaikat, mint a kik énekeiket hegedő-, azaz lant-szóval kísérték (1873 Toldy Ferenc 8481016, 118) | Most két kobzos dalnok lépett elő […]. Az öreg regős a multak dicsőségéről énekelt (1912 e. Fáy András² 8139005, 95) | Öreg pásztorok meséit, dalnokok eposzait regénykötetek váltották fel (1972 Marx György 9428001, 66) | Orpheusz, a mitikus dalnok (2000 Rubicon CD17).

1a. (/kissé vál) ’hivatásos (dal)énekes, ill. vmely énekegyüttes, dalárda tagja’ ❖ Discantista: főhangu dalnok v. énekes (1835 Kunoss Endre C2852, 27) | engedje meg [Méltóságod], hogy a dalnokok egy kis próbáját adják azóta tett előmenetüknek, mióta Nagyságtokhoz szerencsénk nem volt (1860 Jakab István C2190, 25) | Később, majd évek múltán, hatalmas fává növekedik a kis mustármag [ti. a Balatoni Dalárda], a Balaton környékének összes dalnokait egyesíti (1922 Krúdy Gyula CD54) | Cajus doktor buffo szerepében Carelli [Gábor operaénekes] lírai dalnok létére alighanem valamennyi szólamtársát felülmúlta (1995 Magyar Hírlap CD09) | Az almuggimfából a király fölszerelési tárgyakat csináltatott az Úr templomába és a királyi palotába, továbbá citerákat és hárfákat a dalnokoknak (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201).

2. (birtokszóként is) (vál) ’vmely élményt, érzést stb. versben megéneklő (lírai) költő’ ❖ neked, oh magyar! lángbetükkel irta szivedbe koszorús dalnokunk velőket rázó „Szózata”, hogy hazádnak rendületlenül hive légy (1842 Pesti Hírlap C5275, 60) | Száz év után még most sem értnek, Anyégin fennkölt dalnoka! (1899 Ady Endre C0537, 460) | Hallom, öcsém, hogy a költői pályát Választod, szóval az éhenhalást. Mert magyar dalnok sorsa nem javult föl, Mi több, lecsökkent jó Petőfi óta (1925 Juhász Gyula¹ CD01) | [Kosztolányi] pusztulással és halállal kacérkodó sejtelmek és hangulatok dekadens dalnoka (1936 Németh Andor 9480016, 264) | A spontán dalnok pózát töprengőbb magatartás váltja fel [Kányádi Sándor költészetében] (1982 Kántor Lajos–Láng Gusztáv CD53) | Catullus természetesen a legnagyobbak egyike, az iúság és a szerelem halhatatlan dalnoka (2000 Új Könyvek CD29).

3. (vál) ’〈vmely szép hangú, kellemes énekű madár megnevezéseként〉’ ❖ A’ nappalnak szárnyas dalnoki … zajgva körítik (1834 Parthenon C3430, 136) | A temetőben oly furcsák a hantok, Mikor víg napfény megcsókolja őket S csattog fölöttük a tavaszi dalnok (1925 Juhász Gyula¹ C2454, 307) | Kertjeink dalnokai[.] Kevesen tudják, hogy a kis búbos pacsirta milyen kiváló énekes (1995 Magyarország állatvilága CD14).

J: dalár.

Ö: mester~.

ÖE: ~nő.

Sz: dalnoki.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. dalol; ÉKsz.

dalnok főnév 3A8
1. (Irodt)
(szájhagyományból merített v. maga alkotta) históriákat, költeményeket (hangszeres kísérettel) előadó (vándorló, hivatásos) énekes, ill. énekszámmal föllépő vásári mutatványos; énekmondó
Búsan zeng egy iu dalnok, És fölnéz a sziklavárra, Mely szép Eldát fogva rejti Hű szerelmök gátlatára
(1830 e. Kisfaludy Károly)
silány Vásári dalnok tesz nótába
(1858 Szász Károly² ford.Shakespeare)
I. Béla király névtelen jegyzője, nem egyszer emlékezik a hegedősökről, – tudniillik így nevezték őseink dalnokaikat, mint a kik énekeiket hegedő-, azaz lant-szóval kísérték
(1873 Toldy Ferenc)
Most két kobzos dalnok lépett elő […]. Az öreg regős a multak dicsőségéről énekelt
(1912 e. Fáy András²)
Öreg pásztorok meséit, dalnokok eposzait regénykötetek váltották fel
(1972 Marx György)
Orpheusz, a mitikus dalnok
(2000 Rubicon)
1a. (/kissé vál)
hivatásos (dal)énekes, ill. vmely énekegyüttes, dalárda tagja
Discantista: főhangu dalnok v.vagy énekes
(1835 Kunoss Endre)
engedje meg [Méltóságod], hogy a dalnokok egy kis próbáját adják azóta tett előmenetüknek, mióta Nagyságtokhoz szerencsénk nem volt
(1860 Jakab István)
Később, majd évek múltán, hatalmas fává növekedik a kis mustármag [ti. a Balatoni Dalárda], a Balaton környékének összes dalnokait egyesíti
(1922 Krúdy Gyula)
Cajus doktor buffo szerepében Carelli [Gábor operaénekes] lírai dalnok létére alighanem valamennyi szólamtársát felülmúlta
(1995 Magyar Hírlap)
Az almuggimfából a király fölszerelési tárgyakat csináltatott az Úr templomába és a királyi palotába, továbbá citerákat és hárfákat a dalnokoknak
(1996 Katolikus Biblia ford.)
2. (birtokszóként is) (vál)
vmely élményt, érzést stb. versben megéneklő (lírai) költő
neked, oh magyar! lángbetükkel irta szivedbe koszorús dalnokunk velőket rázó „Szózata”, hogy hazádnak rendületlenül hive légy
(1842 Pesti Hírlap)
Száz év után még most sem értnek, Anyégin fennkölt dalnoka!
(1899 Ady Endre)
Hallom, öcsém, hogy a költői pályát Választod, szóval az éhenhalást. Mert magyar dalnok sorsa nem javult föl, Mi több, lecsökkent jó Petőfi óta
(1925 Juhász Gyula¹)
[Kosztolányi] pusztulással és halállal kacérkodó sejtelmek és hangulatok dekadens dalnoka
(1936 Németh Andor)
A spontán dalnok pózát töprengőbb magatartás váltja fel [Kányádi Sándor költészetében]
(1982 Kántor Lajos–Láng Gusztáv)
Catullus természetesen a legnagyobbak egyike, az iúság és a szerelem halhatatlan dalnoka
(2000 Új Könyvek)
3. (vál)
〈vmely szép hangú, kellemes énekű madár megnevezéseként〉
A’ nappalnak szárnyas dalnoki … zajgva körítik
(1834 Parthenon)
A temetőben oly furcsák a hantok, Mikor víg napfény megcsókolja őket S csattog fölöttük a tavaszi dalnok
(1925 Juhász Gyula¹)
Kertjeink dalnokai[.] Kevesen tudják, hogy a kis búbos pacsirta milyen kiváló énekes
(1995 Magyarország állatvilága)
J: dalár
ÖE: dalnoknő
Sz: dalnoki
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. dalol; ÉKsz.

Beállítások