delej fn 4Bdeléj (rég) , délej (rég)

1. (kissé rég, Fiz is) ’mágneses térrel rendelkező, bizonyos fémeket magához vonzó anyag, ill. ilyen(né tett) anyagból készült, rendezett mágneses állapotú, patkó v. rúd alakú tárgy, eszköz’ ❖ Honi nyelvünkön azért nevezzük a’ mágnest (melly nem a’ mi szavunk) deléjnek, mivel azon különös tulajdonnal bir, hogy egyik sarkával délnek, a’ másikkal pedig éjszaknak fordúl (1837 Bugát Pál ford.–Tscharner C7215, 247) | [a dinamó működésekor] a delej forgatása folytán a sokszorozó huzalban villanyfolyam indíttatik (1859 Jedlik Ányos CD30) | Ha a természetes delejeket acélrudacskákkal dörzsöljük, ezek is delejesekké lesznek. Az így nyert acéldelejeket mesterséges delejeknek nevezzük (1880 Antolik Károly 8012005, 122) | Margit visszanézett, […] s ő [ti. Miklós] ugy rohant utána, mintha delej magához rántja a vas porát (1918 Móricz Zsigmond 9462007, 282).

2. (kissé rég) ’mágneses erő, mágnesesség’ ❖ Dr. Eisenstein és dr. Gárdos, bécsi orvosok az állati delejről (magnetismus) és ennek gyógysikeréről gyakorlati tapasztalásokra épített, igen érdekes értekezéseket olvastak fel (1847 Pesti Divatlap C5841, 1239) | egy hírhedett orvos, ki most jön Franciaországból, és delejjel gyógyít (1856 Jókai Mór C2257, 93) | Amily mértékben kihűl a föld felszíne, oly arányban növekedik delejének kisugárzása (1870 Jókai Mór CD18) | Én is hajó vagyok, de melynek […] fájó szögeit már a létentúli lét Titkos mágneshegyének szelíd deleje vonzza (1917 Tóth Árpád 9720007, 25).

2a. (vál) ’erős, szinte ellenállhatatlan (vonz)erő’ ❖ [a magyar] már tanult, tudott is Sok tarkát és keselyt: Elméje, szíve, nyelve Külföld után delejt (1846 Vörösmarty Mihály 8524345, 136) | a bájló arcz, elragadó ész s hozzá a nevetséges mennyiségű vagyon! ah! mindmegannyi deleje az udvarlók seregének (1855 Kempelen Riza C1668, 183) | A házi tűzhely, a családi élet erősebb delej mint az iskola. Amaz elmossa, a mire ez összerakosgatott (1877 Kossuth Lajos CD32) | vonzza a közönséget a nagy egyéniség deleje (1937 Ignotus Pál 2045009, 52) | Anouk Grinberg Marie-ja egyszerűen tökéletes – ha megjelenik, delej árad a képekről (1996 Magyar Hírlap CD09).

ÖU: villany~.

ÖE: ~álom, ~áram, ~erő, ~kör, ~rúd.

Sz: delejség, delejtelen.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.

delej főnév 4B
deléj 4B (rég)
délej 4B (rég)
1. (kissé rég, Fiz is)
mágneses térrel rendelkező, bizonyos fémeket magához vonzó anyag, ill. ilyen(né tett) anyagból készült, rendezett mágneses állapotú, patkó v. rúd alakú tárgy, eszköz
Honi nyelvünkön azért nevezzük a’ mágnest (melly nem a’ mi szavunk) deléjnek, mivel azon különös tulajdonnal bir, hogy egyik sarkával délnek, a’ másikkal pedig éjszaknak fordúl
(1837 Bugát Pál ford.Tscharner)
[a dinamó működésekor] a delej forgatása folytán a sokszorozó huzalban villanyfolyam indíttatik
(1859 Jedlik Ányos)
Ha a természetes delejeket acélrudacskákkal dörzsöljük, ezek is delejesekké lesznek. Az így nyert acéldelejeket mesterséges delejeknek nevezzük
(1880 Antolik Károly)
Margit visszanézett, […] s ő [ti. Miklós] ugy rohant utána, mintha delej magához rántja a vas porát
(1918 Móricz Zsigmond)
2. (kissé rég)
mágneses erő, mágnesesség
Dr.Doktor Eisenstein és dr.doktor Gárdos, bécsi orvosok az állati delejről (magnetismus) és ennek gyógysikeréről gyakorlati tapasztalásokra épített, igen érdekes értekezéseket olvastak fel
(1847 Pesti Divatlap)
egy hírhedett orvos, ki most jön Franciaországból, és delejjel gyógyít
(1856 Jókai Mór)
Amily mértékben kihűl a föld felszíne, oly arányban növekedik delejének kisugárzása
(1870 Jókai Mór)
Én is hajó vagyok, de melynek […] fájó szögeit már a létentúli lét Titkos mágneshegyének szelíd deleje vonzza
(1917 Tóth Árpád)
2a. (vál)
erős, szinte ellenállhatatlan (vonz)erő
[a magyar] már tanult, tudott is Sok tarkát és keselyt: Elméje, szíve, nyelve Külföld után delejt
(1846 Vörösmarty Mihály)
a bájló arcz, elragadó ész s hozzá a nevetséges mennyiségű vagyon! ah! mindmegannyi deleje az udvarlók seregének
(1855 Kempelen Riza)
A házi tűzhely, a családi élet erősebb delej mint az iskola. Amaz elmossa, a mire ez összerakosgatott
(1877 Kossuth Lajos)
vonzza a közönséget a nagy egyéniség deleje
(1937 Ignotus Pál)
Anouk Grinberg Marie-ja egyszerűen tökéletes – ha megjelenik, delej árad a képekről
(1996 Magyar Hírlap)
ÖU: villanydelej
ÖE: delejálom, delejáram, delejerő, delejkör, delejrúd
Sz: delejség, delejtelen
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.

Beállítások