delejez ts ige 4b

1. (rég) ’〈arra alkalmas anyagot〉 mágnesez, mágnesessé tesz’ ❖ Ha két mágnest veszünk, akkor jobb, ha azok fenés közben a’ deléjzendő vesszőhöz 15-20 fokú szegletet képlő irányban tartatnak (1837 Bugát Pál ford.–Tscharner C7215, 253) | [a volfrámacél] roppant kemény és ha delejezik, a delejes tulajdonságot sokáig megtartja (1897 PallasLex. CD02).

2. (rég) ’az élő szervezetnek tulajdonított mágneses erő segítségével, ill. hipnózissal kezel vkit’ ❖ a delejezett egyén homlokát kezdé törölgetni (1854 Degré Alajos C1394, 154) | Alig hiszem, hogy elég erőm lesz önt delejezni (1861 Beniczky Emil ford.–Pulszky C0939, 100).

2a. (vál) ’erős, szinte ellenállhatatlan (vonz)ereje révén a hatása alá von, ill. vmire késztet vkit, vmit’ ❖ A tündérszép női arc egészen a fölé hajló démonarc befolyása alatt állt már; […] annak a szemei delejezték az ő szemeit (1877 Jókai Mór CD18) | nem mosolyogtam azon, hogy szembenülünk És hogy most kék szem, zöld ruha, keskeny kéz s ibolyacsokor delejez [ti. engem] (1909 Peterdi István CD10) | [János] nagy szemei mereven néztek előre, mintha valami ős szem delejezné folytonos figyelésre a horizont mélyén (1919 Szabó Dezső 9623005, 258) | [Apa] anyám és köztem delejezve áll, rezeg kettőnk mágnesterében (1972 Arató Károly 2021002, 868).

ÖU: meg~.

Sz: delejezés, delejező.

Vö. CzF. delejėz, delejző; ÉrtSz.; TESz. delej; ÉKsz.

delejez tárgyas ige 4b
1. (rég)
〈arra alkalmas anyagot〉 mágnesez, mágnesessé tesz
Ha két mágnest veszünk, akkor jobb, ha azok fenés közben a’ deléjzendő vesszőhöz 15-20 fokú szegletet képlő irányban tartatnak
(1837 Bugát Pál ford.Tscharner)
[a volfrámacél] roppant kemény és ha delejezik, a delejes tulajdonságot sokáig megtartja
(1897 PallasLex.)
2. (rég)
az élő szervezetnek tulajdonított mágneses erő segítségével, ill. hipnózissal kezel vkit
a delejezett egyén homlokát kezdé törölgetni
(1854 Degré Alajos)
Alig hiszem, hogy elég erőm lesz önt delejezni
(1861 Beniczky Emil ford.Pulszky)
2a. (vál)
erős, szinte ellenállhatatlan (vonz)ereje révén a hatása alá von, ill. vmire késztet vkit, vmit
A tündérszép női arc egészen a fölé hajló démonarc befolyása alatt állt már; […] annak a szemei delejezték az ő szemeit
(1877 Jókai Mór)
nem mosolyogtam azon, hogy szembenülünk És hogy most kék szem, zöld ruha, keskeny kéz s ibolyacsokor delejez [ti. engem]
(1909 Peterdi István)
[János] nagy szemei mereven néztek előre, mintha valami ős szem delejezné folytonos figyelésre a horizont mélyén
(1919 Szabó Dezső)
[Apa] anyám és köztem delejezve áll, rezeg kettőnk mágnesterében
(1972 Arató Károly)
ÖU: megdelejez
Sz: delejezés, delejező
Vö. CzF. delejėz, delejző; ÉrtSz.; TESz. delej; ÉKsz.

Beállítások