dermed tn ige 2b1

1. (túlzó is) ’〈folyékony v. kocsonyás anyag〉 szilárd halmazállapotúvá válik’ ❖ Miska bácsiba, hol fel fortyant a vér hol jéggé dermedett (1861 Haray Viktor C2024, 77) | az enyv 12–18 óra alatt kocsonyává dermed (1894 PallasLex. CD02) | a már dermedni készülő zselatinos gyümölcs felét egyenletesen rákenem [a rizsre], és visszateszem a mélyhűtőbe (1997 Magyar Hírlap CD09) | Gyantát gyöngyözik a fenyőfa, a gyanta diónyivá, sőt tojásnyivá hízik és keménnyé dermed (1998 Magyar Hírlap CD09).

1a. (túlzó is, átv is) ’mozdulatlanná, ill. keménnyé merevedik, és így vmivé v. vmilyenné változik vmi v. vki’ ❖ Dermedni: gebbedni, halni, fúladni, fúlni, merevedni (1792 Kisded szótár C0816, 31) | Oh így vál el a’ lélek A’ dermedő testtől (1820 Kisfaludy Károly 8242029, 263) | Pál szoborrá dermedve állt (1862 Remellay Gusztáv 8391004, 75) | A kezén egy-egy felemás kesztyű, fesletten s páncélossá dermedve a szennytől (1932 Szomory Dezső 9683009, 129) | Ha a fűszálakon mászó rovar tudná, hogy mozdulatlanná kell dermednie, hiszen a pókok csak a mozduló prédát észlelik, semmi baja nem esne (1993 A magyarság kézikönyve CD06).

1b. (átv is) ’megmerevedve rátapad vmire, odafagy vmihez vmi’ ❖ pillámra dermedt forró könnyem (1907 Kosztolányi Dezső CD01) | Mondata közepén megállt, rendkívüli érdeklődés és meglepetés dermedt az arcára (1947 Szabó Lőrinc ford.–Doyle 9629171, 44) | [egy vízben úszó gyertyán] a megolvadt paraffin egy része, vékony film formájában leereszkedik a külső felületen, és a víz felszínén szétterülve, a gyors hőelvonás következtében azonnal a [gyertya] pereméhez dermed (1996 Természet Világa CD50).

1c. (túlzó) ’nagyon fázik’ ❖ [a vadállatoknak] lenyúzott bőrükbe dermedő testedet takarhasd (1838 Frankenburg Adolf C3615, 171) | csak a hátulsó udvarban került szük szobája, melyben nappal főlt és éjjel dermedett (1876 Ágai Adolf C0547, 4) | Húh, be fázol, húh, be reszketsz. Ha rád fúvok, még kővé fagysz. – Előbb égtél, most meg dermedsz (1882 Jókai Mór CD18) | sápad arcom, pírral égek, nyár int felém, fagyoktól dermedek (1939 Rónay György ford.–Michelangelo 9573155, 54).

1d. (irod) ’〈jelenség, megnyilvánulás stb.〉 vmely formát öltve vmivé válik’ ❖ a’ gondolat olly tőrré dermede lelkökben, mint a’ leghegyesebb jégcsap (1829 Vörösmarty Mihály 8524420, 15) | Ez hát az élő öröm, mely kínná sose dermed? (1913 Tóth Árpád C4230, 35) | Az emberek pedig, kik mindig önzőek és testvértelenül rohannak céljuk felé, egy szavukkal, egy mozdulatukkal emlékeztetnek bennünket, milyen egyedül vagyunk, és ez a szó, ez a mozdulat, minden látható ok nélkül örökös jelképévé dermed lelkünkben az élet egész céltalanságának (1923 Kosztolányi Dezső CD10) | kezdenek merev dogmák halmazává és közhelyekké dermedni az alapelvek (1999 Magyar Hírlap CD09).

2. (vál) ’vmely állapotba belemerevedik, ill. vmely (erős érzelmi) hatástól bénult, mozdulatlan állapotban van’ ❖ Éngemet a’ dühödő szerelem dermedni ne hadjon (1819 Perecsényi Nagy László ford.–Ovidius C3480, 105) | Hadd lássuk végre, kötelesség-felejtve vesztegelni s resten, vak kábulásban fog-e dermedni a magyar, s elszédítve bálványai által, még egy kis szemfelnyitás, egy kis gondolkozás fáradságára sem fogja-e eltökélni magát (1842 Széchenyi István minden írása CD1501) | dermedve hallottuk a baljóslatu nyöszörgést (1894 Rákosi Viktor C3603, 190) | Túlnan derűlt kék ég mosolyog, s a természet zöldel és virúl, mikor itt még minden téli álomban dermed (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | A közönség halk ünnepélyességbe dermed (1936 Hajdu Henrik ford.–Bang 9212021, 101) | Nem engedhetjük meg, hogy a nemzet tehetetlenségbe dermedjen (1996 Magyar Hírlap CD09).

3. (irod) ’merev tekintettel néz, mered vkire, vmire’ ❖ álmélkodó szemmel egymásra dermednek (1806 Verseghy Ferenc C4430, 265) | Nőm felelet és szó nélkül dermedt reám (1877 Balázs Sándor¹ C0746, 97) | Alszik. A maszkja már halotti maszk, Mely némán a nagy semmiségbe dermed, Nem fog jelezni már vágyat, vigaszt, Töprenkedést és tomboló szerelmet (1910 Juhász Gyula¹ 9284239, 265) | Soká ült mereven és komoran és maga elé dermedve (1930 Móricz Zsigmond CD10).

Ö: meg~.

ÖU: bele~, le~, rá~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.

dermed tárgyatlan ige 2b1
1. (túlzó is)
〈folyékony v. kocsonyás anyag〉 szilárd halmazállapotúvá válik
Miska bácsiba, hol fel fortyant a vér hol jéggé dermedett
(1861 Haray Viktor)
az enyv 12–18 óra alatt kocsonyává dermed
(1894 PallasLex.)
a már dermedni készülő zselatinos gyümölcs felét egyenletesen rákenem [a rizsre], és visszateszem a mélyhűtőbe
(1997 Magyar Hírlap)
Gyantát gyöngyözik a fenyőfa, a gyanta diónyivá, sőt tojásnyivá hízik és keménnyé dermed
(1998 Magyar Hírlap)
1a. (túlzó is, átv is)
mozdulatlanná, ill. keménnyé merevedik, és így vmivé v. vmilyenné változik vmi v. vki
Dermedni: gebbedni, halni, fúladni, fúlni, merevedni
(1792 Kisded szótár)
Oh így vál el a’ lélek A’ dermedő testtől
(1820 Kisfaludy Károly)
Pál szoborrá dermedve állt
(1862 Remellay Gusztáv)
A kezén egy-egy felemás kesztyű, fesletten s páncélossá dermedve a szennytől
(1932 Szomory Dezső)
Ha a fűszálakon mászó rovar tudná, hogy mozdulatlanná kell dermednie, hiszen a pókok csak a mozduló prédát észlelik, semmi baja nem esne
(1993 A magyarság kézikönyve)
1b. (átv is)
megmerevedve rátapad vmire, odafagy vmihez vmi
pillámra dermedt forró könnyem
(1907 Kosztolányi Dezső)
Mondata közepén megállt, rendkívüli érdeklődés és meglepetés dermedt az arcára
(1947 Szabó Lőrinc ford.Doyle)
[egy vízben úszó gyertyán] a megolvadt paraffin egy része, vékony film formájában leereszkedik a külső felületen, és a víz felszínén szétterülve, a gyors hőelvonás következtében azonnal a [gyertya] pereméhez dermed
(1996 Természet Világa)
1c. (túlzó)
nagyon fázik
[a vadállatoknak] lenyúzott bőrükbe dermedő testedet takarhasd
(1838 Frankenburg Adolf)
csak a hátulsó udvarban került szük szobája, melyben nappal főlt és éjjel dermedett
(1876 Ágai Adolf)
Húh, be fázol, húh, be reszketsz. Ha rád fúvok, még kővé fagysz. – Előbb égtél, most meg dermedsz
(1882 Jókai Mór)
sápad arcom, pírral égek, nyár int felém, fagyoktól dermedek
(1939 Rónay György ford.Michelangelo)
1d. (irod)
〈jelenség, megnyilvánulás stb.〉 vmely formát öltve vmivé válik
a’ gondolat olly tőrré dermede lelkökben, mint a’ leghegyesebb jégcsap
(1829 Vörösmarty Mihály)
Ez hát az élő öröm, mely kínná sose dermed?
(1913 Tóth Árpád)
Az emberek pedig, kik mindig önzőek és testvértelenül rohannak céljuk felé, egy szavukkal, egy mozdulatukkal emlékeztetnek bennünket, milyen egyedül vagyunk, és ez a szó, ez a mozdulat, minden látható ok nélkül örökös jelképévé dermed lelkünkben az élet egész céltalanságának
(1923 Kosztolányi Dezső)
kezdenek merev dogmák halmazává és közhelyekké dermedni az alapelvek
(1999 Magyar Hírlap)
2. (vál)
vmely állapotba belemerevedik, ill. vmely (erős érzelmi) hatástól bénult, mozdulatlan állapotban van
Éngemet a’ dühödő szerelem dermedni ne hadjon
(1819 Perecsényi Nagy László ford.Ovidius)
Hadd lássuk végre, kötelesség-felejtve vesztegelni s resten, vak kábulásban fog-e dermedni a magyar, s elszédítve bálványai által, még egy kis szemfelnyitás, egy kis gondolkozás fáradságára sem fogja-e eltökélni magát
(1842 Széchenyi István minden írása)
dermedve hallottuk a baljóslatu nyöszörgést
(1894 Rákosi Viktor)
Túlnan derűlt kék ég mosolyog, s a természet zöldel és virúl, mikor itt még minden téli álomban dermed
(1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
A közönség halk ünnepélyességbe dermed
(1936 Hajdu Henrik ford.Bang)
Nem engedhetjük meg, hogy a nemzet tehetetlenségbe dermedjen
(1996 Magyar Hírlap)
3. (irod)
merev tekintettel néz, mered vkire, vmire
álmélkodó szemmel egymásra dermednek
(1806 Verseghy Ferenc)
Nőm felelet és szó nélkül dermedt reám
(1877 Balázs Sándor¹)
Alszik. A maszkja már halotti maszk, Mely némán a nagy semmiségbe dermed, Nem fog jelezni már vágyat, vigaszt, Töprenkedést és tomboló szerelmet
(1910 Juhász Gyula¹)
Soká ült mereven és komoran és maga elé dermedve
(1930 Móricz Zsigmond)
Ö: megdermed
ÖU: beledermed, ledermed, rádermed
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.

Beállítások