derék¹ fn 5D  derek

1. ’az ember törzsének a mellkas és az alsótest között található, oldalt elkeskenyedő, hajlékony része’ ❖ [a nép a viadalt nézni] tólongva gyülekezett; a’ játékok kezdetnek. A’ vad tulkok’ ütközeteinek, a’ kemény derekak birkózásinak és más terhes baj-vivásoknak le-irásával késedelmezni nem akarok; mivel félelmesb’ történet várja pénnám nyomát (1774 Kónyi János ford.–Marmontel C2740, 184) | Tarka kendő szép fehér nyakadra, Kartonszoknya karcsu derekadra (1831 Vörösmarty Mihály 8524219, 100) | [a fiú] átkarolja a leányka derekát (1905 Petelei István 8361003, 101) | mind a két lábunk egyszerre sülyedt a derékig érő hóba (1934 Erdély 2123001, 77) | Egészen közel hajol a képhez, de lába nem mozdul ki a helyéből: derékból dől előre (1992 Eörsi István 2016017, 378).

1a. ’e testtájéknak a hát felőli része, ill. a gerinc ágyéki szakasza’ ❖ [a himlős beteg] dereka igen fáj (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 207) | mások fa mohát szedegettek És [Döbrögi] derekának lágy fekvést puhogattak (1814 Fazekas Mihály 8138030, 11) | Amott a padlás hátulsó ajtaja nyitva, arra kimenekül. Egy ugrás, és a János szőlőjében van… Ha kitöri derekát… az is jobb, mint egy pillanat még ennek az embernek a karjai között (1894 Justh Zsigmond 8213004, 172) | Különös vonzerő rejtőzik a cserépkályhában. […] Hozzábújhatunk, nekitámaszthatjuk a tenyerünk, hátunk, derekunk (1998 Lakáskultúra CD39).

1b. (ritk) ’a törzs derékvonalának a körmérete, derékbőség’ ❖ [a nő] dereka kilencven centiméter (1889–1901 Makai Emil 8290016, 99) | Nyak 36,9 cm […] Mell 90,0 ” Derék 67,0 ” (1972 Tandori Dezső ford.–Beckett 9703055, 31).

1c. ’ruhának a törzs elkeskenyedő részére eső sávja’ ❖ Rójt ’s paſzamánt veres nadrágját drágítja, Magyaros derekát arany öv ſzorítja (1799 Csokonai Vitéz Mihály 7069016, 14) | [az asszonyok] egy ollyan ruhájoknak a’ derekát, és újját, mellyet szabó varrt és már viseltek, bontsák el, keményítsék ki, és ez légyen a’ forma, mellyhez szabják új ruhájokat (1846 Kiss Bálint 8244001, 27) | a derékban vágott, testhez álló, térdig vagy térden alul érő […] menteforma s a hasonló szabásu hosszu dolmány (1900 Nagy Géza CD20) | [A rokolya] derékban ráncolt, esetleg rakott is lehet (1999 Természet Világa CD50).

1d. (rég) ’a törzs, a derékvonal karcsúsítására való feszes női ruhadarab, fűző’ ❖ [a leánykák] magokat kemény hal tsontal rakott vállakba és derekakba úgy bé-ſzoritják (1793 Mátyus István C3072, 255) | [a cethal csontját] kiváltképen az aſſzonyi nem vallába vagy inkább dereka ’s melly ſzoritójába ſzokták a’ ſzabók varni (1796 Decsy Sámuel 7442006, L) | A Gyurkovics-leányok már úgy voltak teremtve, hogy tizenöt éves koruktól kezdve az ember minden pillanatban megtehette őket nagyleánynak. Csak rájuk kellett adni a hosszu szoknyát, meg a halcsontos derekat (1893 Herczeg Ferenc 9241018, 53).

1e. (rég) ’a törzs felső részét fedő, szorosan az alakhoz simuló, annak ívét követő női ruhadarab, ruhaderék’ ❖ az aranyos rokolyából gyönyörű magyar derék lőn, a másik ruhából kiszabott rokolya fölött (1856 Vas Gereben C4376, 377) | [a lány vállai] egy aranyhimzéssel gazdagon dolgozott kis rövid, ujjatlan derékban rejtőztek (1889 Kacziány Géza C2470, 155) | [A székely asszonyok] a rokoja fölé nyáron réklit, vizitkát [= rövid, béleletlen női kabátot], vagy derekat, télen pedig béllelt kurtit [= kiskabátot] viselnek (1909 Malonyay Dezső 8292012, 43) | [Majláth Györgyné] új, vörösbársony derekat csináltatott (1990 F. Dózsa Katalin CD17).

2. ’az állat törzsének középső része’ ❖ Három abronts forma fejérlö ízetskék, Derekokat [ti. a méhekét] körül véſzik mint övetskék (1774 Vesmás Márton 7374001, 16) | [az ún. európai repülőhal] feje violaszinü, dereka piros, szárnyai olajszinüek (1847 Peregriny Elek 8360013, 244) | hajlékony derékkal ugrásra készülő gyönyör párducok (1935–1938 Forbáth Imre 9151005, 213) | [a menyét] egy kifejlett rövid gyíkot cipelt. A derekánál fogta, a hüllő kétoldalt lógott a szájából (1995 Magyarország állatvilága CD14).

3. (rég, Anat is) ’az ember v. állat törzse’ ❖ A Tsontépület oſztatik: Före; Derékre, felsö és alsó Végekre. […] A’ Derék Gerintzre; Melyre; és Medentzére (1782 Rácz Sámuel ford.–Plenck C3565, 2) | Test vagy Derék, mellyben vagynak a’ Nyak, vállak, mely, hát, has, oldalak ’s a’ t. (1795 Gáti István C1860, 281).

4. ’fa törzse, ill. növény (levelének) szára’ ❖ [a csemetefák] a’ Kemény Földhöz hozzá-ſzokjanak, és az ö Derekaik vagy Törsökjeik annál tartósabbak légyenek (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand 7332009, 187) | Szarvas nyelvü-fü. Nagy lép-fü. […] Levelei hoſzſzak, ſimák, mellyeknek derekai, verhenyeges vonáſokkal meg-jegyeztettve vagynak (1775 Csapó József 7062001, 249) | a derékban megtörött virágszál Alácsüggeszti fonnyadt szirmait (1851 Arany János C0646, 213) | Ahol a fa dereka kétfelé ágazik (1925 Móra Ferenc 9459022, 57) | a két juharfa dereka közé köteleket feszítettek (1978 Bodor Ádám 1020030, 60).

5. ’Vminek a középső része.’

5a. ’vmely (hosszúkás) tárgynak, terménynek, testrésznek stb. a középső(, legvastagabb) része’ ❖ Minden óldaltsont oſztatik derékre, els és hátulsó végekre (1794 Rácz Sámuel 7278028, 29) | nyelvünk’ hegyét és derekát a szánk padlásához nyomjuk (1817 Jutalomfeleletek C4108, 54) | botja földet érve, derékba tört ketté (1888 Balog István² C0759, 194) | Fönn a szelemengerendán kócmadzaggal a derekán függött a gömböc, füst járta, huzatos szellő himbálta (1954 Nagy László² 9473052, 69) | A Tiszakécskére tartó vonat a [gép]kocsit derékba kapta (1997 Magyar Hírlap CD09) | a kukoricacső derekát hagyták meg vetnivalónak, ahol a legszebb szemek vannak (1999 Magyar néprajz CD47).

5b. (nyj) ’a szekérnek az oldalak és a saroglyák által határolt része, ahova a rakomány kerül’ ❖ miután a szekér derekát fejjel egymásfelé forditott kévékkel szinig megraktuk, a vendégoldalakra egy sor kévét fektetünk tarlóvéggel kifelé (1856 Benkő Dániel ford.–Stephens 8045014, 438) | A gazda hajtott, János [kocsis] a derékban hevert, hátul (1898 Móra István C3208, 18) | minden csomagunkat belehajigálják a szekér derekába (1923–1926 Tamási Áron 9701018, 108) | a lelket rázó szekerek derekában (1975 Lakatos Menyhért 9377001, 82).

5c. (Hajó) ’〈a hajó orrával, farával és a fedélzeti építményekkel szemben:〉 a hajó középső része, teste’ ❖ a Duna s a többi nagyobb folyók, mellyek a Fekete tengerbe ömlenek, bizonyos férget hoznak magokkal, melly idő mulva a hajók derekát át meg át furja (1854 Vasárnapi Újság CD56) | A hajó derekából félelmetes recsegés, ropogás hallatszott (1872 Hevesi Lajos 8184001, 60) | [A bárka] középső részében, melyet deréknek neveznek, vannak a halak rekeszekben elhelyezve (1893 PallasLex. CD02) | A homerusi hajó szerkezetét eléggé ismerjük. A hajónak dereka vagy gerincze volt […] és e fölött huzódott végig […] egy gerenda, mely a hajó elején fölfelé volt görbítve. Ebből a gerinczgerendából emelkedtek ki a bordák (1902 ÓkoriLex. CD28).

5d. ’vmely (hosszan elnyúló) területnek v. folyónak a közepe, ill. középső szakasza’ ❖ Csak alig érhettek a’ Duna’ derekára (1786 Dugonics András C1470, 257) | A’ Tisza’ dereka mellyékin, Tokajtól Szegedig (1805 Pethe Ferenc 8364020, 650) | Már messze bé’ haladtunk a’ város’ derekába (1818 Batthyány Vince utazása ford. C0890, 144) | [Livingstone] eléri 1856-ban a Zambezi torkolatát. Keresztül hatolt e szerint egész déli Afrika derekán (1893 PallasLex. CD02) | nem látni az utca elejéről még csak az utca derekáig sem (1926 Krúdy Gyula CD54) | A mi egyholdas, hosszúkás szőlőnkben évente észrevehető […] különbség mutatkozik a tábla alsó végén, derekán és felső végén termett mustban, borban (1974 Lázár István 9389001, 161).

5e. (kissé rég) ’hadseregnek az elő- és utóhad közötti, legerősebb része’ ❖ A’ Sereg derekát (Colonne) formáltak: két Svad. Blankenſtein (vólt Hadik) Huſzárjai; 6 Svadron La Tour Dragonyossai […]; 1 Bat. a’ Matheſen Reg.jébl; egy a’ Kinſzky Ferentzébl, egy a’ Murrayébl, ’s egy a’ Sztárayébl (1792 Magyar Hírmondó C5809, 179) | ágyuink […] az ellenség derekának ágyu-tüzelését hallgatásra kényteték (1848 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | A paripák robogva indulnak a római sereg derekának (1901 Gárdonyi Géza 9173006, 301).

5f. (/vál) ’hegy, asztag stb. oldala, ill. az oldal középső része’ ❖ [a kutya] az or [=orv] farkasnak utánna repülvén, A’ ligetes derekon a’ ’zákmányt vonja-ki gyilkos Torkából (1779 Baróti Szabó Dávid ford.–Vanière 7021008, 108) | Igy vetik a dühödő szelek a moccanni szokatlan Kősziklák derekához az oktalanúl hömpölygő Nagy tenger vizeit (1789–1790 Fazekas Mihály 8138032, 13) | Az Asztagnak a’ dereka felfelé mindég szélesebb légyen; ’s így a’ teteje hozzá alkalmaztatva, hogy a’ lefolyó eső, a’ tövétől távolabb taszittassék (1818 Nagyváthy János 8328007, 120) | járták körbe-körbe a vén Kálvária-hegy derekát (1936 Illyés Gyula 9274050, 286) | futnak a domb derekára sóskaszedő gyerekek (1956 Fodor András 9148002, 64).

6. ’vmely időszak, ill. folyamat, esemény középső szakasza’ ❖ midőn éppen derekán volnának a’ múlatságnak, a’ szabinus menyetskékre ’s leányzókra reá rohannyanak (1807 Zarka Mihály C4565, 144) | már derekára jutott a’ harmatos éjjel (1826 Debreczeni Márton C1372, 292) | Mult hó derekáról kelt leveledet (1852 Arany János 8014017, 97) | a nyár derekán (1899 Borászati Lapok 8607001, 401) | élete derekán (1937 Bernáth Aurél 9052010, 164) | a rétest következetesen a lakoma derekán, önálló fogásként tálalták (1997 Magyar néprajz CD47) • derékba tör ’vmely(, sikerrel kecsegtető) folyamatot hirtelen, váratlanul megszakít’ ❖ Az ember nem írhat csupán a szent termékenységű, igazi óráiban – ezeregy ok készti az önmaga meghajszolására, ezeregy körülmény jön közbe elzavarni, derékba törni a legihlettebb hangulatot is (1908 Nyugat CD10) | a gondjainkra bízott sok ezer fiatal jövőjét és életét törné derékba a háború (1958 Esti Hírlap nov. 15. ford. C0122, 6) | Ezt a fellendülést [ti. a népesség növekedését] az 1348-as pestisjárvány törte derékba (1976 Valóság ford. 2056020, 122) | Számtalan írói terve megvalósulását törte derékba korai halála [ti. Száraz Györgyé] (1990 Angyalosi Gergely CD53) • derékba törik ’vmely(, sikerrel kecsegtető) folyamat hirtelen, váratlanul megszakad’ ❖ Pályám derékba tört (1951 Pákozdy Ferenc 9508013, 64) | A tragikusan derékba tört élet mindössze 31 évig tartott (1998 Kókay György CD40).

7. ’vmely jelenség, tevékenység stb. legfontosabb, a lényeget tartalmazó(, középső) része’ ❖ Ne tétovázzunk, ſieſsünk a’ nagy dolog derekához. Kérek tsendes Figyelmeteſséget (1777 Molnár János C3195, 546) | Derekán kezdd a beszédet (1862 Vas Gereben C4383, 286) | A dereka most van itt a munkának (1884 Győry Vilmos C1971, 4) | az író a történet derekán váratlanul egy új férfiút vezet Vilmácska bűvkörébe (1961 Földes Anna 9154003, 72).

8. (rég) ’szélesebb, jelentősebb forgalmú út’ ❖ Derék. Ország út (1826 Tudományos Gyűjtemény C5590, 44) | A két öreg ló […] nehezen vonszolta a rakott szekeret a kátyús derékon (1899 Baksay Sándor C0729, 202).

9. (rég v. nyj) ’folyó főága’ ❖ itt is, amott is, ereknek Tódúlnak zuhogó daganatjai ſzüntelen, úgy meg Tltetnek, bátor tág révek, ’s óldalok, hogy már A’ Duna nagy derekán fetrengene más Duna (1777 Baróti Szabó Dávid 7021014, 10) | Víz’ dereka (1792 Kisded szótár C0816, 31) | Dërík. Vicsápapátin a Nyitra folyó régi, kiszáradt medrét dëríknak nevezik (1959 Magyar Nyelvjárások C6399, 140).

10. ’Ugyanolyan v. hasonló részekből álló dolog egy tagja, darabja.’

10a. (nyj) ’a háznak két keresztfal közötti része’ ❖ Krantz Adám Úr, ſzándékozik el-adni a’ maga Postaſtátzióját, az ahoz tartozó fldekkel, ’s rétekkel, és öt derekbl álló k-házával eggyütt (1793 Magyar Hírmondó C5811, 15) | derék [Zala vármegyében] az épűlet szakassza, egy derék, két v. három derékbül álló hajlék (1815 Jutalomfeleletek C4107, 65) | [A 19. század elején Iváncon] a legtöbb paraszti hajlékot fából ácsolták, az összeírásokban boronaház a nevük. Három-öt épületrészből, „derékból” álltak, a hat derék ritkaságnak számított (2000 Benczik Gyula CD36).

10b. (rég, Anat) ’a gerincoszlop csigolyáinak egyike’ ❖ A’ Gerintzeknek derekai egymáshoz foglaltatnak közbenvettetett portzagók által (1782 Rácz Sámuel ford.–Plenck C3565, 18) | Az Hátgerintzek derekainak ſzélein, és a’ kereſztl álló kiálláſoknak hegyein valami gödrötskék vagynak, mellyekhez az óldaltsontoknak fejei foglaltatnak (1794 Rácz Sámuel 7278028, 28).

Ö: darázs~, fa~, hajó~, kocsi~, ruha~, szekér~.

UB: -bőség, -fájás, -fájdalom.

ÖU: fegyver~, tengely~, váll~, vas~.

ÖE: ~betű, ~csont, ~fa, ~hajtás, ~kötő, ~öv, ~pénz, ~rész, ~szalag, ~szár, ~szeg, ~szék, ~szorító, ~táj, ~varrás.

Vö. CzF. derék¹; ÉrtSz. derék¹; SzólKm. derék; TESz.; ÉKsz. derék¹; SzT.; ÚMTsz. derék¹

derék² mn, fn és partikula  darék (nyj)

I. mn 19D

1. ’megbecsülésre méltó, jóravaló, becsületes 〈személy〉, ill. ilyen személyekből álló 〈nép, csoport〉’ ❖ Derék blts Kuſzim! hiſzed-é hogy fel-fogadná kezemet Adelaida, ha réſzére állanék? (1772 Zechenter Antal ford.–Voltaire 7386008, 33) | Derék Nemzet a’ Magyar (1792 Bécsi Magyar Múzsa 7490001, 5) | Addig is barátomat és derék hitvesét forró tisztelettel ölelem! (1836 Szemere Pál 8439080, 319) | – Nincs ennél derekabb, különb ember, dolgosabb, talentumosabb, Magda, ennél a maga uránál a föld kerén se tán! (1911 Kaffka Margit 9290054, 114) | A jogszabály derék szerkesztői is gondolhattak arra a lehetőségre (1992 Novotni Zoltán 2022003, 16).

1a. (gyakr. állítm-ként) ’〈dicséretként is:〉 elismerésre méltó, jó 〈cselekedet, állapot stb.〉’ ❖ derék erkltsödet (1772 Zechenter Antal ford.–Voltaire 7386008, 31) | Bizony derék dolog, hogy igy büſzkélkedel (1801 Sándor István 7287103, 254) | Te is bujdokolsz a német elől. No, ez derék! (1888 Jókai Mór CD18) | Trentino fiai katonák, derékul küzdenek (1916 Fenyő Miksa CD10) | nagyon derék gesztus (1997 Magyar Hírlap CD09).

1b. ’rendeltetésének, feladatának (különösen) megfelelő, jó (minőségű) 〈állat, tárgy, dolog stb.〉’ ❖ Halkal az hol fel-domborodik, ’s dél tájra hanyatlik A’ föld, ’s a’ tsergö patakok ſzomſzédoſok; ottan Épületre derék hely leſzſz (1779 Baróti Szabó Dávid ford.–Vanière 7021007, 23) | Huszt vára a’ magas ksziklán Marmarosban a’ sok Schvendi, Básta, Botskai, Rakóczi zengetései után-is, derék még. Ellenben Zaaradban Világos Vár, a’ porban hever (1804 Molnár János 7445036, 210) | Nem mondhatnám, hogy otthon valami derék kosztom lett volna (1851–1854 Táncsics Mihály 8463015, 35) | Az én derék kutyám – egy rendkívül okos állat (1912–1913 Zichy Géza 8538023, 91) | A nyelvújítás történetéből látom, hogy Kazinczy-ék százával alkották a derék, pompás szavakat, melyek nyomtalanul hullottak el (1926 Kosztolányi Dezső 9359110, 63) | Igazánból csak a szegények tudnak emlékezni is, egy májgombócos becsinált levesre, egy derék kályhára, egy kézfogásra (1942 u. Illyés Gyula 9274059, 176).

2. ’jól megtermett, nagydarab, ill. ilyen termetű 〈ember, állat〉’ ❖ igen darék termet iffiat (1777 Jeles gondolatok C2220, 56) | Derék egy állat vólt az a’ vadkan… (1819 Kisfaludy Károly C2681, 11) | De hogy is nőttél meg ennyire deréknek (1854 Vajda János 8503061, 93) | Az elárusító hölgyek kivétel nélkűl a legsulyosabb néposztályhoz tartoznak, derék termettel, jó egészséggel, ép tüdővel megáldva (1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Nekik mán csak azok a derék, tenyeres talpas menyecskék tetszenek, akiben van mit fogni (1928 Móricz Zsigmond 9462005, 122) | az udvarlóm több már mint ötven éves, egy nagy derék ember, csak nem néz ki ennyi idősnek, szép fehér bőre van (1956 Pogány Mária 2005025, 99).

2a. (kissé rég) ’jókora, nagyméretű 〈tárgy, épület stb.〉’ ❖ Uliſſes hogy rongyát le-hányta nyakábúl, Ki-tettzett az erö ſzéles nagy vállábúl Terjedett melly’ cſontya’, ’s-tömött két inábúl Derék oldalai’, ’s-temérdek ſzárábúl. Mellyeket a’ Kérök hogy ſzemre vevének, Tetemi’ nagyságán el-is-rémülének, Mert illyen tagokat ritkán ſzemlélének (1780 Dugonics András ford.–Homérosz 7087027, 178) | azon az iszonyú nagy somma pénzen […] millyen derék épűletet lehetett volna […] föl emelni? (1805 Horvát István 8186007, 162) | e falu mellett foly a Zagyva, mely itt inkább igen derék kiterjedésü mocsáros nádas ingovánnyá változott (1837 Táncsics Mihály 8463006, 248) | a katonafegyver derék sebet vágott [az újságíró] szíve fölött (1913 Krúdy Gyula C2834, 219).

2b. ’tetemes mennyiségű, ill. nagymértékű, jelentős arányú’ ❖ 12-kor igen derék Magyar ebédhez űlök (1782 Kazinczy László C2554, 19) | a’ ló csikaja csak ló marad, akárhol csikózzák is, ámbár itt derekabban, ott hitványabban tenyészik (1830 Széchenyi István 8429003, 98) | [A bábelőadás] igen derékül mulattatott (1837 Tóth Péter 8491003, 284) | Fokosa, melly […] több derék verekedés alkalmával, a’ német mesterlegények hátain olly sok diadalt aratott (1846 Kovács Pál² 8251006, 348) | egy találmánya révén derék vagyonra tesz szert (1947 Rónay György 9573082, 216).

3. (rég) ’〈vmely időszak középső részére vonatkoztatva, amikor annak tulajdonságai a legteljesebben megmutatkoznak〉’ ❖ a hideg még derék télben-is nem sokáig szokott uralkodni (1781 Magyar Hírmondó C0269, 20) | [az ún. szederfa megbetegszik, ha] minden nyugta nélkül eſztendként, st derék nyárban is, ſzedik a’ levelét (1805 Mitterpacher Lajos 8572001, 24) | Derék nyár volt már (1893 Tömörkény István 8493001, 216) | Derék dél lehetett már (1907 Gárdonyi Géza C1842, 53).

4. (rég) ’a legfontosabb, fő’ ❖ Ha nem valami derék érbl foly a’ vér, hanem tsak a’ seb kerületin lévő apró eretskékböl, szabadosan hagyhatják folyni (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 447) | Szabadságában áll az al-peresnek, minek elötte a’ 2dik §ban ki-vett Keresetekben a’ derék Perbe ereszkedvén feleletett adna, […] az Ellen-Félnek perbeli Juſsát […] különös Iráſſal kérdésbe venni (1788 Cházár András ford. C1220, 25) | Dérek-ügybe-is (Meritum Causae) (1788 Cházár András ford. C1220, 26) | Causa … Principalis: Els, F, derék [per] (1807 Ottlik Dániel C3374, 47).

II. fn 5D

’megbecsülésre méltó, jóravaló, becsületes személy’ ❖ egykor a’ Kalauzok által vezettetett derék [ti. katona] egy lónak farkába ragaſzkodván úgy vontatta magát kereſztl a’ havasokon (1801 Molnár János 7445024, 152) | Zrínyi fényes végét ki tudja, ki ismeri külföldön ’s számtalan más derékeink halhatatlan tetteit? (1830 Széchenyi István C3886, 169) | Elhullt csatában a derék (1857 Arany János 8014087, 274) | Hol a derék is fél, milyen Reménységem van nékem ott? (1980 Mészöly Dezső ford.–Rutebeuf 9437015, 174).

III. partikula 0 (rég)

’〈mn fokozására:〉 igen¹’ ❖ Derék nagy gaz ember volt hajó’ gazdája (1780 Dugonics András ford.–Homérosz C1485, 140) | Hej zsiványság, derék szép zsiványság! (1845 Petőfi Sándor CD01) | derék sokba kerül [a kútfúrás] (1898 Móra István C3208, 77) | A derék nagy subák ott vannak kiterítve a kövezetre (1905 Tömörkény István 8493011, 48).

Vö. CzF. derék², derékitélet, derékleg, deréknyár, derékősz, derékszék, deréktavasz, deréktél, derékvédelem; ÉrtSz. derék²; TESz.; ÉKsz. derék²; SzT.; ÚMTsz. derék², deréknagy

derék³ fn 5D (rég)  derek

(Mat) ’derékszögű, egyenlő oldalú négyszög, ill. ilyen alakzat, négyzet’ ❖ Dugonics Úrnál a’ Quadratum-nak magyar neve Derék, Molnár Úrnál pedig Négyezet (1792 Verseghy Ferenc 7448011, 39) | A’ Derek (Quadratum) ollyas Köz-arány, mellynek négy oldalai egyenlk, ’s minden szögei derékek (1798 Dugonics András C1465, 62) | Horvát-országnak Paissa a’ 11-dik Pais, melynek udvara fehér, és (valamint az ostábla) reá-vannak téve a’ vörös derekak (1801 Dugonics András C1459, 90) | Quadratum. Fejérnél Derék; de a’ négyſzög értelmesebb (1822 e. Tudományos mesterszókönyv C4429, 377).

a. ’〈a terület mértékegységeként〉’ ❖ [A Temesi bánságot] Napkeletrl a’ Tiſza, Éſzakról [a] Maros’s Délrl a’ Duna kerítették-bé. Mintegy 443 Német Derek (quadratum) Mélyföldet foglal-el az  Lapja (1796 Szaller György 7307007, 208).

b. (Mat) ’mennyiségnek önmagával való szorzata, négyzet’ ❖ a’ második kart [= hatványt] nevezzük ez-után egy szóval: Dereknak (Quadratum) (1784 Dugonics András C1462, 90) | A’ Súgárnak dereka (AC². 1-kép) egyenlő a’ Köz-öbölnek, és az Öböl-máſsának derekaikkal (AD²+AG²) (1798 Dugonics András C1466, 17).

ÖE: ~gyök.