diadalmi mn 1A3 (rég)

1. ’olyan 〈személy〉, aki fényes katonai győzelmet, sikert arat’ ❖ [Cságán] onnan [ti. a csillagok közül] alá úgy néz, mint diadalmi vitéz (1786 Édes Gergely 7095002, 38) | Zrínyi, az éneklő ’s a’ diadalmi vezér (1830 Vörösmarty Mihály 8524209, 87) | Győz a magyar, a diadalmi csatár. Hull a török (1860 Thaly Kálmán 8477010, 9) | az elhagyott városba [ti. Kassára] benyomúlt Schlick, a győztes diadalmi vezér, s hatvanezer forint sarczot vetett ki a városra (1898 Ezernyolcszáznegyvennyolc CD45).

2. ’hatalmas, fényes 〈(katonai) győzelem, siker〉, ill. olyan 〈esemény〉, amely fényes győzelemmel ér véget’ ❖ [a Nap] így kelt föl az Okkai harczra, (Hol Horgánt leverk) s mulatott diadalmi csatánkkal (1831 Pázmándi Horvát Endre 8358009, 425) | hajdan a’ görög költő lyrához énekelt dala, egy egész néptömeget eldöntő diadalmi harczra volt képes lelkesíteni (1843 Pesti Hírlap CD61) | [Kiskerti úr] minden népünnepélyen felmászott a csúszós póznán a pózna hegyére diadalmi sikerért felakasztott szafaládékoszorúért (1933 Krúdy Gyula CD54).

2a. ’fényes győzelemre vivő, a sikert elősegítő 〈eszköz, dolog〉’ ❖ dicső lelkeik [ti. a vitéz elődöké] lebegnek melletted, Diadalmi erőt hintnek körülötted Márs vérmezejében (1809 Dukai Takách Judit 8117013, 68) | Rendűletlen atyák! melly szó lehet a’ ki fölérje Bajnoki lelketeket, ’s karotok’ diadalmi hatalmát? (1823–1824 Vörösmarty Mihály 8524377, 152) | mint egy hős oroszlán Frangepán a harcz királya, Diadalmi karja súlyát Ki az, a ki még kiállja? (1845 Garay János CD01).

2b. ’fényes győzelmet, sikert hirdető, ill. a győzelem, a győztes megünneplésére szolgáló 〈esemény, dolog〉’ ❖ Napoleon egy diadalmi kapu alatt ment be Drezdába (1807 Hazai Tudósítások C0189, 56) | Bécs’ kőfalain lobogott diadalmi zászlója (1833 Munkácsy János 8323002, 47) | Másod nap e harcz után diadalmi ünnepet tartott a győzelmes büszke ifju (1847 Pesti Divatlap C5840, 797) | [a katonák] egy óriási körbe fogva, vad diadalmi táncot roptak, fel-felorditva: – Huj, huj, huj! (1919 Szabó Dezső 9623005, 225) | A dák háborúk sikeres befejezése után (116-ban) egy háromíves bejáratot építtetett a senatus a tér déli végébe. Ennek tetején, 6 paripa vontatta diadalmi szekéren, Traianust ábrázolták (1985 Gömöri János CD52).

2c. ’kivívott győzelemért, fényes sikerért járó, megérdemelt 〈jutalom〉’ ❖ [Magyarország,] ellenſégid’ vérében Dicſſég’ halmaihoz uſzkáló Vitézidnek diadalmi koſzorukot osztottál (1777 Cserey Lőrinc C1291, 10) | Küzdöttetek hiven s rettenthetetlen, Bár nem miénk a diadalmi bér! (1886 Radó Antal ford.–Tasso 8383005, 71).

3. ’kivívott győzelem, fényes siker keltette 〈örömérzés〉, ill. ezt az örömöt kifejező 〈megnyilvánulás, arckifejezés〉’ ❖ [a nép] diadalmi örömmel fog oda emelni, hol régolta látni ohajt (1820 Szentmiklóssy Alajos C3962, 25) | a kerülő, noha diadalmi, de mégis meglehetősen hideg tekintettel fűzé föl a[z elejtett] madarat (1836 Kölcsey Ferenc 8253044, 344) | Eötvös széles arcán diadalmi mosoly tündöklik (1890 Mikszáth Kálmán CD04) | A mai öregek képzeletében ez a szó [ti. a háború] gyakran úgy él, mint valami dicső katonai felvonulás… lengő lobogók, harsogó muzsika, diadalmi mámor (1923 Torday Emil CD10).

4. ’kimagasló eredményekben, fényes sikerekben gazdag’ ❖ halálhörgés diadalmi pályád Mennyei bére (1825 Kölcsey Ferenc CD01) | [eddig elért eredményeinket elveszthetjük,] ha a’ legmélyebb bölcseséggel nem folytatjuk diadalmi pályánkat (1841 Széchenyi István C3876, 16) | Hű, igaz légy, és erős mint sziklavár, A győzőre diadalmi pálya vár (1851 Garay János CD01).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

diadalmi melléknév 1A3 (rég)
1.
olyan 〈személy〉, aki fényes katonai győzelmet, sikert arat
[Cságán] onnan [ti. a csillagok közül] alá úgy néz, mint diadalmi vitéz
(1786 Édes Gergely)
Zrínyi, az éneklő ’s a’ diadalmi vezér
(1830 Vörösmarty Mihály)
Győz a magyar, a diadalmi csatár. Hull a török
(1860 Thaly Kálmán)
az elhagyott városba [ti. Kassára] benyomúlt Schlick, a győztes diadalmi vezér, s hatvanezer forint sarczot vetett ki a városra
(1898 Ezernyolcszáznegyvennyolc)
2.
hatalmas, fényes (katonai) győzelem, siker〉, ill. olyan 〈esemény〉, amely fényes győzelemmel ér véget
[a Nap] így kelt föl az Okkai harczra, (Hol Horgánt leverk) s mulatott diadalmi csatánkkal
(1831 Pázmándi Horvát Endre)
hajdan a’ görög költő lyrához énekelt dala, egy egész néptömeget eldöntő diadalmi harczra volt képes lelkesíteni
(1843 Pesti Hírlap)
[Kiskerti úr] minden népünnepélyen felmászott a csúszós póznán a pózna hegyére diadalmi sikerért felakasztott szafaládékoszorúért
(1933 Krúdy Gyula)
2a.
fényes győzelemre vivő, a sikert elősegítő 〈eszköz, dolog〉
dicső lelkeik [ti. a vitéz elődöké] lebegnek melletted, Diadalmi erőt hintnek körülötted Márs vérmezejében
(1809 Dukai Takách Judit)
Rendűletlen atyák! melly szó lehet a’ ki fölérje Bajnoki lelketeket, ’s karotok’ diadalmi hatalmát?
(1823–1824 Vörösmarty Mihály)
mint egy hős oroszlán Frangepán a harcz királya, Diadalmi karja súlyát Ki az, a ki még kiállja?
(1845 Garay János)
2b.
fényes győzelmet, sikert hirdető, ill. a győzelem, a győztes megünneplésére szolgáló 〈esemény, dolog〉
Napoleon egy diadalmi kapu alatt ment be Drezdába
(1807 Hazai Tudósítások)
Bécs’ kőfalain lobogott diadalmi zászlója
(1833 Munkácsy János)
Másod nap e harcz után diadalmi ünnepet tartott a győzelmes büszke ifju
(1847 Pesti Divatlap)
[a katonák] egy óriási körbe fogva, vad diadalmi táncot roptak, fel-felorditva: – Huj, huj, huj!
(1919 Szabó Dezső)
A dák háborúk sikeres befejezése után (116-ban) egy háromíves bejáratot építtetett a senatus a tér déli végébe. Ennek tetején, 6 paripa vontatta diadalmi szekéren, Traianust ábrázolták
(1985 Gömöri János)
2c.
kivívott győzelemért, fényes sikerért járó, megérdemelt 〈jutalom〉
[Magyarország,] ellenſégid’ vérében Dicſſég’ halmaihoz uſzkáló Vitézidnek diadalmi koſzorukot osztottál
(1777 Cserey Lőrinc)
Küzdöttetek hiven s rettenthetetlen, Bár nem miénk a diadalmi bér!
(1886 Radó Antal ford.Tasso)
3.
kivívott győzelem, fényes siker keltette 〈örömérzés〉, ill. ezt az örömöt kifejező 〈megnyilvánulás, arckifejezés〉
[a nép] diadalmi örömmel fog oda emelni, hol régolta látni ohajt
(1820 Szentmiklóssy Alajos)
a kerülő, noha diadalmi, de mégis meglehetősen hideg tekintettel fűzé föl a[z elejtett] madarat
(1836 Kölcsey Ferenc)
Eötvös széles arcán diadalmi mosoly tündöklik
(1890 Mikszáth Kálmán)
A mai öregek képzeletében ez a szó [ti. a háború] gyakran úgy él, mint valami dicső katonai felvonulás… lengő lobogók, harsogó muzsika, diadalmi mámor
(1923 Torday Emil)
4.
kimagasló eredményekben, fényes sikerekben gazdag
halálhörgés diadalmi pályád Mennyei bére
(1825 Kölcsey Ferenc)
[eddig elért eredményeinket elveszthetjük,] ha a’ legmélyebb bölcseséggel nem folytatjuk diadalmi pályánkat
(1841 Széchenyi István)
Hű, igaz légy, és erős mint sziklavár, A győzőre diadalmi pálya vár
(1851 Garay János)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások