dinaszta fn 6A (kissé rég)

1. (Tört is) ’uralkodócsalád v. uralkodóház feje’ ❖ [Kaiszareiai Euszebiosz és Georgiosz Szünkellosz történetírók műveikben] a’ Kaldeai Királykákat Dynastakat név szerént ki is teszik, és uralkodássoknak esztendejit ’s hónapjait is (1815 Pálóczi Horváth Ádám C2121, 66) | Az uralkodó család fejét, vagyis az uralkodót pedig gyakran a dinaszta szóval jelöljük (1893 PallasLex. CD02) | Assúrbanipal visszahelyezte [trónjukra] az adófizető királyokat […]. A legyőzött Taharku még mindig félelmesebb volt az egyiptomi dynasták szemében a ninivei királynál (1899 Nagy képes világtörténet CD03) | Az angol cigányok mindenkori vajdáit a Lee-dinasztia adta s az utolsó dinaszta, Joseph Lee, nyolcvanhat éves korában, 1844. halt meg (1926 TolnaiÚjLex. C5720, 104).

2. (jelzőként is) ’a gazdasági v. a közéletben nemzedékeken át fontos szerepű, nagy hatalmú, nagybirtokos család feje, nagyúr, oligarcha’ ❖ [Kézy] bizonyosan gazdagabb, mint Lónyai, a ki pedig dinastaink közé számítathatik (1815 Kazinczy Ferenc C4939, 310) | [Báthori András országbíróban egyik történetírója, Forgács püspök] legfölebb csak nagyravágyó oligarchát, hatalmas dynastát lát (1859 Vasárnapi Újság CD56) | a peloponnesusi háború végével Athenae kormányára állított „harminczak” is nem tyrannusoknak, hanem dynastáknak nevezhetők (1902 ÓkoriLex. CD28) | szemközt a dinaszta földesúr kastélyával (1903 Jókai Mór CD18) | Az Anjouk korában a Blagajok Horvátország leghatalmasabb dinasztái közé tartoztak (1911 RévaiNagyLex. C5698, 386) | a hintó a megbénult szekér láttán megáll. Vörösmarty akkor látja életében először iskolatársa apját, a dinasztát [ti. Perczel Sándort] (1996 Szabó Magda 9630006, 19).

ÖE: ~család.

Vö. TESz. dinasztia; IdSz.

dinaszta főnév 6A (kissé rég)
1. (Tört is)
uralkodócsalád v. uralkodóház feje
[Kaiszareiai Euszebiosz és Georgiosz Szünkellosz történetírók műveikben] a’ Kaldeai Királykákat Dynastakat név szerént ki is teszik, és uralkodássoknak esztendejit ’s hónapjait is
(1815 Pálóczi Horváth Ádám)
Az uralkodó család fejét, vagyis az uralkodót pedig gyakran a dinaszta szóval jelöljük
(1893 PallasLex.)
Assúrbanipal visszahelyezte [trónjukra] az adófizető királyokat […]. A legyőzött Taharku még mindig félelmesebb volt az egyiptomi dynasták szemében a ninivei királynál
(1899 Nagy képes világtörténet)
Az angol cigányok mindenkori vajdáit a Lee-dinasztia adta s az utolsó dinaszta, Joseph Lee, nyolcvanhat éves korában, 1844. halt meg
(1926 TolnaiÚjLex.)
2. (jelzőként is)
a gazdasági v. a közéletben nemzedékeken át fontos szerepű, nagy hatalmú, nagybirtokos család feje, nagyúr, oligarcha
[Kézy] bizonyosan gazdagabb, mint Lónyai, a ki pedig dinastaink közé számítathatik
(1815 Kazinczy Ferenc)
[Báthori András országbíróban egyik történetírója, Forgács püspök] legfölebb csak nagyravágyó oligarchát, hatalmas dynastát lát
(1859 Vasárnapi Újság)
a peloponnesusi háború végével Athenae kormányára állított „harminczak” is nem tyrannusoknak, hanem dynastáknak nevezhetők
(1902 ÓkoriLex.)
szemközt a dinaszta földesúr kastélyával
(1903 Jókai Mór)
Az Anjouk korában a Blagajok Horvátország leghatalmasabb dinasztái közé tartoztak
(1911 RévaiNagyLex.)
a hintó a megbénult szekér láttán megáll. Vörösmarty akkor látja életében először iskolatársa apját, a dinasztát [ti. Perczel Sándort]
(1996 Szabó Magda)
ÖE: dinasztacsalád
Vö. TESz. dinasztia; IdSz.

Beállítások