dinasztikus mn 15A2
1. (Tört is) ’nemzedékeken át, dinasztiaként uralkodó 〈család〉, ill. ilyen család által uralt 〈állam, birodalom〉’ ❖ az Austriának nevezett dynastikus család olaszországi multja (1894 e. Kossuth Lajos CD32) | [Bismarck idején] az európai világ felfogásában a nemzeti állam gondolata fölébe kerekedett a dinasztikus államénak (1926 Ignotus CD10) | A Habsburg-monarchia, akárcsak a másik két nagy dinasztikus birodalom, Porosz-Németország és Oroszország, militarista állam volt (1992 Deák István 2058005, 225) | [a megvakított Béla és Saul harcának] tétje az volt, hogy folytatódik-e – jóllehet leányágon – a Kálmán-ág uralma, vagy pedig egy új dinasztikus ág, az Álmos-ág jut hatalomra (2000 Kristó Gyula CD17).
1a. ’vmely dinasztiát támogató, hozzá ragaszkodó 〈személy, orgánum stb.〉, ill. ilyen személyre jellemző 〈megnyilvánulás, tulajdonság〉’ ❖ a’ dynasticus baloldalnak az Orléans dynastiáhozi csatlakozása kijelentetik (1842 Pesti Hírlap CD61) | [Batthyány] sokkal dinasztikusabb volt, mint Kossuth, kit gyakran elragadott heve, s aki a nemzet ezredéves jogait fölébe helyezte az uralkodóház érdekeinek (1894 Gracza György CD45) | [a Reichspost nevű osztrák napilap] azelőtt dinasztikus, osztrák imperialista lap volt, Ferenc Ferdinánd szellemében (1929 TolnaiÚjLex. C5732, 21) | A későbbi történetírás […] – dinasztikus elfogultságból – mindkettőjüket [ti. Kálmánt és II. Istvánt] sötét színekkel ábrázolta (2000 Kristó Gyula CD17).
2. ’vmely uralkodóházra, dinasztiára, ill. általában a dinasztiákra jellemző, azzal kapcs., abban szokásos, abban történő’ ❖ a nemzeti érdek fölébe került a csupán dynasticus érdekeknek (1847 Hetilap CD61) | Rákóczi a haladás zászlaját lengette a maga korában, szemben […] a Leopoldok és Józsefek és Károlyok dinasztikus önzésével (1919 Juhász Gyula¹ 9284869, 212) | A Hasmoneus-dinasztia uralmának Pompeius, a római hadvezér vetett véget, aki, kihasználva a belső dinasztikus viszályokat[, elfoglalta Jeruzsálemet] (1977 Gecse Gusztáv 1057001, 15) | I. Ferdinánd trónigényét a dinasztikus jog alapján, az 1515-ös házassági szerződésre hivatkozva nyújtotta be (2000 Farkas Gábor Farkas CD40).
2a. ’uralkodóházak, dinasztiák közötti, ill. vmely uralkodóházra, dinasztiára irányuló’ ❖ engesztelhetlen és vérszomjas dynasticus háború (1843 Pesti Hírlap CD61) | a magyar had zúgolódás nélkül ment utána [ti. a királya után], és csupán addig, míg tényleg dinasztikus kapcsolatokról volt szó (1939 Váczy Péter CD43) | [XIV. Lajos] násza a spanyol Mária Teréziával szokványos dinasztikus érdekházasság volt (1990 Papp Imre CD17).
3. (ritk) ’a gazdasági v. a közéletben nemzedékeken át fontos szerepet betöltő, nagy hatalommal bíró, ill. vmely szakmában, hivatásban több nemzedéken át tevékenykedő, nagy tiszteletnek örvendő 〈család〉’ ❖ dinasztikus családoknak azokat a szabad földek birtokosait nevezték, kik […] a régi grófságok részeiből vagy más földekből keletkezett uradalmat birtak (1893 PallasLex. CD02) | a dinasztikus családok ugyanabban az épületben, ahol laktak, építették a patikájukat, mert ez egy olyan szakma volt, ahol éjjel-nappal a beteg rendelkezésére kellett állni (1990 Országgyűlési Napló CD62).
3a. (ritk) ’ilyen családra jellemző 〈helyzet, körülmény〉, ill. ilyen család által végzett 〈mesterség〉 v. betöltött 〈tisztség〉’ ❖ dynasticus magasságra emelkedett Újlakyak és Garayak, Gerébek és Perényiek (1868 Botka Tivadar CD57) | [négy éve a Celtic Glasgow meccsein a nézők] kórusban szidták a tehetetlen vezetőket, a „dinasztikus igazgatótanácsot” (1997 Magyar Hírlap CD09) | dinasztikus családi háttérrel (1998 Magyar Hírlap CD09) | Az a világ elmúlt, talán nem is létezett, amelyben Egon Erwin Kisch vagy Hasek bűnügyi riportjai szerint szakmai presztízs dagasztotta a hivatásost [ti. a bűnözőt]. Tisztes iparnak tekintve a dinasztikus mesterséget (1998 Magyar Hírlap CD09).
ÖU: anti~.
Vö. ÉrtSz.; TESz. dinasztia; ÉKsz.; IdSz.