diribdarab fn és mn 3D12

I. fn

1. ’vmely szilárd halmazállapotú anyag, ill. tárgy, dolog levált, leválasztott v. annak széteséséből keletkezett kisebb-nagyobb darabja(inak), része(inek sokasága)’ ❖ diribbé darabbá vagdalta ellent állojit (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0807, 75) | [az évszázados fát] a belecsattant Ég ropogó tüze pukkantotta diribre-darabra (1814–1815 Fazekas Mihály 8138051, 95) | Mielőtt a mentét posztóból szabnánk ki, sokkal inkább ajánlom azt papirból leszabni a szabásrajz után; mert az által igen sok kelmét gazdálkodunk meg, s nem esik el belőle annyi sok diribdarab, mintha azt mingyárt a kelméből szabjuk ki (1861 Kostyál Ádám 8620002, 7) | a külső telek rendesen nem összefüggő egészet alkotott, hanem a határ különböző részeiben fekvő kisebb-nagyobb dirib-darabból állt (1906 Acsády Ignác 8004001, 20) | Szertelen dühbe gurult Méz király, s koronáját úgy földhöz csapta, hogy dirib-darabba tört (1927 Benedek Elek 1015001, 37) | Mátyás nem felelt semmit, hanem szétnyitotta a jobbik tenyerét s hát ott van a fakanál, dirib-darabokra törve (1934 Tamási Áron 9701011, 60) | Kisebb-nagyobb kalandjainkból, életünk fordulataiból, találkozásainkból ha nem is törött, de mindenképpen csak számunkra értékes, egyébként hasznavehetetlen diribdarabokat őrzünk (1997 Magyar Hírlap CD09).

2. (rég) ’több önálló egészből álló egységnek kisebb-nagyobb darabja’ ❖ Ki urának nadrágával, S’ egyéb dirib-darabjával, S’ mennykövivel parancsol (1833 Áltöltöztetett Aeneis ford. C4640, 4) | az ékszerek, fegyverzetek, és azután a háztartáshoz tartozó mindennemű dirib-darab (1887 Jókai Mór CD18).

II. mn

1. ’kisebb-nagyobb darabban levő, kicsi résznyi’ ❖ dirib darab ſzines poſztótskákból, Vagy el-hányott vetett pappirosatskákból, Gallért kötſz a’ nyakára (1779 Miháltz István ford.–Vanière 7225013, 66) | [a forrást] némely juhászok rakják néha körül dirib darab téglával (1803 Csokonai Vitéz Mihály C1328, 761) | most csak dirib-darab költészetünk van; kiki magának tartja a részecskét, melyre kezét rátette (1861 Arany János C6505, 309) | Paklifa, így hívják az ácsmunkában azokat a dirib-darab fákat, deszkákat, melyeket a szaruzatok megtoldására [használnak] (1922 RévaiNagyLex. C5711, 91) | nem hagyva hátra csak dirib-darab csontokat (1968 Illyés Gyula 9274248, 56) | szétszórt, diribdarab földek (2000 Boross István–Márkusné Vörös Hajnalka CD36).

1a. (rég) ’nem teljes, nem egész, töredékes’ ❖ Imhol azért Mária Terézia halálának dirib darab históriája (1780 Magyar Hírmondó C0268, 842) | [Históriánk] még nincs több magyarúl a’ Losonczi István Kis Tűkörénél, kivévén némelly dirib-darab, megszűkült kronikákat (1789 Kazinczy Ferenc C2554, 360).

2. (kissé rég) ’apró, jelentéktelen, ill. hitvány, értéktelen’ ❖ Hozzá képest tetſzik finger-kalendernek [ti. lapozható naptárnak], Vagy Etuisbe [= tokba] ill dirib-darab ſzernek (1799 Csokonai Vitéz Mihály 7069016, 19) | Ha diribdarab munkálatban figyelembe nem venném a hőskölteménynek észrevehető részeit, joggal mondhatnám, hogy e szó gunykint használtatott (1844 Petőfi napjai C1573, 27) | [a színházban] afféle kis kusza jelenetkéket játszottak, mert a nagy tragédia ideje már lejárt. Dirib-darab bohózatok voltak ezek, melyek a népet röhögésre késztetik (1921 Kosztolányi Dezső CD10) | a dirib-darab nyelvek be-nem-látható időn belül, előbb-utóbb meg fognak szünni (1926 Kosztolányi Dezső 9359110, 72).

Sz: diribdarabka, diribdarabol, diribel-darabol, diribes-darabos.

Vö. CzF. ~, diribbe-darabba, diribre-darabra; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.

diribdarab főnév és melléknév 3D12
I. főnév
1.
vmely szilárd halmazállapotú anyag, ill. tárgy, dolog levált, leválasztott v. annak széteséséből keletkezett kisebb-nagyobb darabja(inak), része(inek sokasága)
diribbé darabbá vagdalta ellent állojit
(1774 Báróczi Sándor ford.La Calprenède)
[az évszázados fát] a belecsattant Ég ropogó tüze pukkantotta diribre-darabra
(1814–1815 Fazekas Mihály)
Mielőtt a mentét posztóból szabnánk ki, sokkal inkább ajánlom azt papirból leszabni a szabásrajz után; mert az által igen sok kelmét gazdálkodunk meg, s nem esik el belőle annyi sok diribdarab, mintha azt mingyárt a kelméből szabjuk ki
(1861 Kostyál Ádám)
a külső telek rendesen nem összefüggő egészet alkotott, hanem a határ különböző részeiben fekvő kisebb-nagyobb dirib-darabból állt
(1906 Acsády Ignác)
Szertelen dühbe gurult Méz király, s koronáját úgy földhöz csapta, hogy dirib-darabba tört
(1927 Benedek Elek)
Mátyás nem felelt semmit, hanem szétnyitotta a jobbik tenyerét s hát ott van a fakanál, dirib-darabokra törve
(1934 Tamási Áron)
Kisebb-nagyobb kalandjainkból, életünk fordulataiból, találkozásainkból ha nem is törött, de mindenképpen csak számunkra értékes, egyébként hasznavehetetlen diribdarabokat őrzünk
(1997 Magyar Hírlap)
2. (rég)
több önálló egészből álló egységnek kisebb-nagyobb darabja
Ki urának nadrágával, S’ egyéb dirib-darabjával, S’ mennykövivel parancsol
(1833 Áltöltöztetett Aeneis ford.)
az ékszerek, fegyverzetek, és azután a háztartáshoz tartozó mindennemű dirib-darab
(1887 Jókai Mór)
II. melléknév
1.
kisebb-nagyobb darabban levő, kicsi résznyi
dirib darab ſzines poſztótskákból, Vagy el-hányott vetett pappirosatskákból, Gallért kötſz a’ nyakára
(1779 Miháltz István ford.Vanière)
[a forrást] némely juhászok rakják néha körül dirib darab téglával
(1803 Csokonai Vitéz Mihály)
most csak dirib-darab költészetünk van; kiki magának tartja a részecskét, melyre kezét rátette
(1861 Arany János)
Paklifa, így hívják az ácsmunkában azokat a dirib-darab fákat, deszkákat, melyeket a szaruzatok megtoldására [használnak]
(1922 RévaiNagyLex.)
nem hagyva hátra csak dirib-darab csontokat
(1968 Illyés Gyula)
szétszórt, diribdarab földek
(2000 Boross István–Márkusné Vörös Hajnalka)
1a. (rég)
nem teljes, nem egész, töredékes
Imhol azért Mária Terézia halálának dirib darab históriája
(1780 Magyar Hírmondó)
[Históriánk] még nincs több magyarúl a’ Losonczi István Kis Tűkörénél, kivévén némelly dirib-darab, megszűkült kronikákat
(1789 Kazinczy Ferenc)
2. (kissé rég)
apró, jelentéktelen, ill. hitvány, értéktelen
Hozzá képest tetſzik finger-kalendernek [ti. lapozható naptárnak], Vagy Etuisbe [= tokba] ill dirib-darab ſzernek
(1799 Csokonai Vitéz Mihály)
Ha diribdarab munkálatban figyelembe nem venném a hőskölteménynek észrevehető részeit, joggal mondhatnám, hogy e szó gunykint használtatott
(1844 Petőfi napjai)
[a színházban] afféle kis kusza jelenetkéket játszottak, mert a nagy tragédia ideje már lejárt. Dirib-darab bohózatok voltak ezek, melyek a népet röhögésre késztetik
(1921 Kosztolányi Dezső)
a dirib-darab nyelvek be-nem-látható időn belül, előbb-utóbb meg fognak szünni
(1926 Kosztolányi Dezső)
Sz: diribdarabka, diribdarabol, diribel-darabol, diribes-darabos
Vö. CzF. ~, diribbe-darabba, diribre-darabra; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások