diszkosz fn 4Adiszkusz (rég)

1. (Sp) ’legömbölyített peremű, közepe felé fokozatosan vastagodó, korong alakú sporteszköz’ ❖ discust vagy dárdát hagyigáltak (1809 A magyar sportnyelv C6215, 223) | A diszkuszt vetőnek […] szobrán a mozdulatban résztvesz a test minden része: a törzs, a karok, a fej, a lábszárak, a lábnak behuzott ujjai is (1894 PallasLex. CD02) | az ujabb athléták sokkal különbek a két-három évtized előtti athlétáknál. Gyorsabban futnak, […] messzebbre dobják a gerelyt és diszkoszt (1907 Herkules 2108001, 115) | 63 méter 50 centire röpült a diszkosz Máté Gábor kezéből (2000 Magyar Hírlap CD09).

2. (sajtó) ’diszkoszvetés mint sportág’ ❖ [Az év világcsúcsai:] diszkosz: 76.80 Reinsch, Gabriele (1988 Tények könyve CD37) | diszkoszban a világranglista-vezető Fazekas Róbert a reménységünk (2002 Magyar Hírlap CD09).

3. (rég, ritk) ’középen enyhén bemélyedő, lapos (fém)tányér’ ❖ megakadt a szemem egy csomó félig törött, csorba fülű amphorán, discuson és patellán […]. Ezeket az edényeket verte Cicerónak a hátához felesége, az erényes Terentia (1887 Jókai Mór CD18) | [A bizánci művészetben] az iparművészet köréből az ötvösség emlékei a legjelentősebbek. A korai vert ezüstedényeket és diszkoszokat a 12. sz.-i, rekeszzománc technikájú tárgyak követték, amelyek sík felületükkel miniatűr mozaikkánt hatnak (1995 MagyarNagyLex. C5817, 111).

3a. (Vall) ’〈a görögkatolikus egyházban:〉 áldozáskor haszn., rendsz. aranyozott fémből készült, középen mélyített, kicsi (talpas) tányér’ ❖ Diszkosz a gör.-kat. egyházban az arany vagy legalább megaranyozott tányéralaku eszköz, melyre az áldozati kenyért helyezik (1893 PallasLex. CD02) | csillag, a gör. kat. egyház szertartási tárgya. Két félkör a közepén összecsatolva, mely négy végével a diszkosz fölé helyezendő (1912 RévaiNagyLex. C5701, 96) | átvitel ’a kehely és a diszkosz ünnepélyes, körmenetszerű átvitele a liturgiában az előkészületi oltárról a főoltárra’ (1977 Magyar Nyelv C5917, 328) | diszkosz ’paténa’; a görögből. Szinonima: tányérka (népnyelvi szóból), újabban néhol, a kehelyhez hasonló módon, talppal van ellátva: talpas diszkosz (1977 Magyar Nyelv C5917, 329).

ÖE: ~dobás, ~dobó.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

diszkosz főnév 4A
diszkusz 4A (rég)
1. (Sp)
legömbölyített peremű, közepe felé fokozatosan vastagodó, korong alakú sporteszköz
discust vagy dárdát hagyigáltak
(1809 A magyar sportnyelv)
A diszkuszt vetőnek […] szobrán a mozdulatban résztvesz a test minden része: a törzs, a karok, a fej, a lábszárak, a lábnak behuzott ujjai is
(1894 PallasLex.)
az ujabb athléták sokkal különbek a két-három évtized előtti athlétáknál. Gyorsabban futnak, […] messzebbre dobják a gerelyt és diszkoszt
(1907 Herkules)
63 méter 50 centire röpült a diszkosz Máté Gábor kezéből
(2000 Magyar Hírlap)
2. (sajtó)
diszkoszvetés mint sportág
[Az év világcsúcsai:] diszkosz: 76.80 Reinsch, Gabriele
(1988 Tények könyve)
diszkoszban a világranglista-vezető Fazekas Róbert a reménységünk
(2002 Magyar Hírlap)
3. (rég, ritk)
középen enyhén bemélyedő, lapos (fém)tányér
megakadt a szemem egy csomó félig törött, csorba fülű amphorán, discuson és patellán […]. Ezeket az edényeket verte Cicerónak a hátához felesége, az erényes Terentia
(1887 Jókai Mór)
[A bizánci művészetben] az iparművészet köréből az ötvösség emlékei a legjelentősebbek. A korai vert ezüstedényeket és diszkoszokat a 12. sz.-iszázadi, rekeszzománc technikájú tárgyak követték, amelyek sík felületükkel miniatűr mozaikkánt hatnak
(1995 MagyarNagyLex.)
3a. (Vall)
〈a görögkatolikus egyházban:〉 áldozáskor haszn., rendsz. aranyozott fémből készült, középen mélyített, kicsi (talpas) tányér
Diszkosz a gör.-kat.görögkatolikus egyházban az arany vagy legalább megaranyozott tányéralaku eszköz, melyre az áldozati kenyért helyezik
(1893 PallasLex.)
csillag, a gör. kat.görögkatolikus egyház szertartási tárgya. Két félkör a közepén összecsatolva, mely négy végével a diszkosz fölé helyezendő
(1912 RévaiNagyLex.)
átvitel ’a kehely és a diszkosz ünnepélyes, körmenetszerű átvitele a liturgiában az előkészületi oltárról a főoltárra’
(1977 Magyar Nyelv)
diszkosz ’paténa’; a görögből. Szinonima: tányérka (népnyelvi szóból), újabban néhol, a kehelyhez hasonló módon, talppal van ellátva: talpas diszkosz
(1977 Magyar Nyelv)
ÖE: diszkoszdobás, diszkoszdobó
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások