divergencia fn 6A

1. (Tud v. vál) ’〈hasonló, közös kiindulópontból, forrásból származó dolgokra, tárgyakra, jelenségekre vonatkoztatva:〉 eltérő(, ellentétes) irányba tartó fejlődés, alakulás, ill. ennek eredményeképp létrejövő (egyre növekvő) különbség’ ❖ olly divergentia támadott a’ külföldi ’s mi boraink valódi becsében, hogy az egyik igen tetszik ’s drágán, a’ másik pedig éppen nem tetszik ’s még olcsón sem kél el (1831 Széchenyi István CD1501) | Rendkívül ritka az olyan eset, amikor jó forgatókönyv züllik giccsé a vásznon. Ha előfordul az irodalmi anyag és a kész film közt ilyenfajta divergencia, jóval gyakoribb az ellenkező eset, – gyenge vagy akár giccses alapanyag művészetté nemesedik egy nagy rendező kezén (1961 Földes Anna 9154002, 34) | A kétféle tendencia divergenciáját hadd érzékeltessük egyetlen jelenet […] leírásával (1972 Futaky Hajna 2021045, 1015) | A formai és tartalmi mozgás divergenciáját, s ami több; a belső művészi öntörvényűség eltérítését azonban mindenekelőtt a kétféle mozgás különböző fokú és jellegű érzékenysége idézi elő (1972–1975 Martinkó András 1104002, 428) | szétesett ez az egységes válaszminta [ti. emelkedő vérnyomás mellett növekvő szívfrekvencia], éspedig úgy, hogy a vérnyomás emelkedésekor a szívfrekvencia lassult. Ez a divergencia leggyakrabban a nucl. tr. solitarii elektromos ingerlésekor fordult elő (1989 Ángyán Lajos 2035003, 186).

1a. (Fiz) ’széttartó irányú mozgás’ ❖ Divergencia (szétfolyás), a hidrodinamikában az a jelenség, amikor egy pontról a folyadék minden irányban szétáramlik (1935 RévaiNagyLex. C5717, 262) | a nagyon kis mértékű széttartás (kis divergencia) tette lehetővé a fény nagy távolságokra juttatását (1987 Tények könyve CD37) | A vertikális mozgások viszont a szélmezőben létrejövő össze- és szétáramlásnak, a konvergenciának és divergenciának köszönhetik létüket (1998 Természet Világa CD50).

1b. (Biol) ’〈élőlényre v. élő szervezet vmely részére, egységére vonatkoztatva:〉 az evolúciós fejlődésnek az a módja, amikor a kezdeti különbségek az öröklődés során (környezeti hatásra) egyre hangsúlyosabbá válnak’ ❖ Divergencia […] a származástanban Darwin szerint az újabb állat- és növényfajok keletkezésének legáltalánosabb módja. Lényege, hogy valamely faj utódainál a kezdetben jelentéktelennek látszó öröklődő különbségek, a környezeti tényezők folytonosan változó hatása következtében fokozatosan, egyre feltűnőbben jutnak kifejezésre (1965 TermészettudományiLex. C6851, 154) | A divergencia a folyamat kezdeti szakaszában még megfordulhat génkicserélődés […] útján (1998 MagyarNagyLex. C5819, 666).

1c. (Mat) ’numerikus sornak az a tulajdonsága, hogy adott halmazon belül, ill. függvénysornak az a tulajdonsága, hogy vmely ponton v. adott halmazon belül nincs véges határértéke, nem konvergens’ ❖ az α=1 esetben – ezt neveztük harmonikus sornak – a divergenciát bizonyítottuk (1968 Pásztor István C6715, 343) | divergencia […] egy sorozat konvergens voltának ellentéte, a (véges) határérték nem létezése (1998 MagyarNagyLex. C5819, 665).

1d. (Mat) ’〈annak a vektorszámításban haszn. fogalomnak a megnevezéseként, amely azt fejezi ki, hogy egy helytől függő vektorhoz egy bizonyos képlettel skaláris mennyiség van rendelve, ill. e skaláris mennyiség megnevezéseként〉’ ❖ A divergencia értelmezése [megadható] a Gauss–Osztrogradszkij-tétel figyelembevételével (1965 TermészettudományiLex. C6851, 154) | Az E(x; y; z) vektor divergenciájának nevezzük, és div E-vel jelöljük a 4. kép [div E = ∂P/∂x+∂Q/∂y+∂R/∂z (a három perjeles tört emeletes törtként)] skaláris mennyiséget (1968 Pásztor István C6715, 415) | a divergencia képezhető a nabla és a v vektor skaláris szorzataként (1998 MagyarNagyLex. C5819, 665).

2. (vál) ’〈személyek (csoportjai) között:〉 különbözőség, nézet- v. érdekkülönbség’ ❖ A’ divergentiákat nem kellene akkor szaporítani, midőn a’ jó hazafiak azon igyekeznek, hogy eggyesülhessünk (1817 Kultsár István C2568, 269) | a’ külön felekezetek, hitvallások ’s kisebb nemzetek divergentiáit honszeretet-érzésben összeolvasztni remélltük (1831 Széchenyi István 8429007, 112) | ha már köztünk és az egyházak mélyen tisztelt képviselői közt kisebb divergentiák léteznek is a felfogásban, én hiszem, hogy fogunk keresni és találni érintkezési pontokat (1883 Trefort Ágoston 8494005, 136) | Honnan a színdarabok megitélésének ez a divergenciája? (1911 Ambrus Zoltán C0604, 200) | A hatodik forduló során markánsan érzékelhető volt a 7-ek csoportján belül korábban megindult divergencia erősödése (1990 Tények könyve CD37).

Vö. IdSz.

divergencia főnév 6A
1. (Tud v. vál)
〈hasonló, közös kiindulópontból, forrásból származó dolgokra, tárgyakra, jelenségekre vonatkoztatva:〉 eltérő(, ellentétes) irányba tartó fejlődés, alakulás, ill. ennek eredményeképp létrejövő (egyre növekvő) különbség
olly divergentia támadott a’ külföldi ’s mi boraink valódi becsében, hogy az egyik igen tetszik ’s drágán, a’ másik pedig éppen nem tetszik ’s még olcsón sem kél el
(1831 Széchenyi István)
Rendkívül ritka az olyan eset, amikor jó forgatókönyv züllik giccsé a vásznon. Ha előfordul az irodalmi anyag és a kész film közt ilyenfajta divergencia, jóval gyakoribb az ellenkező eset, – gyenge vagy akár giccses alapanyag művészetté nemesedik egy nagy rendező kezén
(1961 Földes Anna)
A kétféle tendencia divergenciáját hadd érzékeltessük egyetlen jelenet […] leírásával
(1972 Futaky Hajna)
A formai és tartalmi mozgás divergenciáját, s ami több; a belső művészi öntörvényűség eltérítését azonban mindenekelőtt a kétféle mozgás különböző fokú és jellegű érzékenysége idézi elő
(1972–1975 Martinkó András)
szétesett ez az egységes válaszminta [ti. emelkedő vérnyomás mellett növekvő szívfrekvencia], éspedig úgy, hogy a vérnyomás emelkedésekor a szívfrekvencia lassult. Ez a divergencia leggyakrabban a nucl. tr. solitariinucleus tractus solitarii ’az az agytörzsi idegsejtcsoport, amelyben az ízérző idegrostok végződnek’ elektromos ingerlésekor fordult elő
(1989 Ángyán Lajos)
1a. (Fiz)
széttartó irányú mozgás
Divergencia (szétfolyás), a hidrodinamikában az a jelenség, amikor egy pontról a folyadék minden irányban szétáramlik
(1935 RévaiNagyLex.)
a nagyon kis mértékű széttartás (kis divergencia) tette lehetővé a fény nagy távolságokra juttatását
(1987 Tények könyve)
A vertikális mozgások viszont a szélmezőben létrejövő össze- és szétáramlásnak, a konvergenciának és divergenciának köszönhetik létüket
(1998 Természet Világa)
1b. (Biol)
〈élőlényre v. élő szervezet vmely részére, egységére vonatkoztatva:〉 az evolúciós fejlődésnek az a módja, amikor a kezdeti különbségek az öröklődés során (környezeti hatásra) egyre hangsúlyosabbá válnak
Divergencia […] a származástanban Darwin szerint az újabb állat- és növényfajok keletkezésének legáltalánosabb módja. Lényege, hogy valamely faj utódainál a kezdetben jelentéktelennek látszó öröklődő különbségek, a környezeti tényezők folytonosan változó hatása következtében fokozatosan, egyre feltűnőbben jutnak kifejezésre
(1965 TermészettudományiLex.)
A divergencia a folyamat kezdeti szakaszában még megfordulhat génkicserélődés […] útján
(1998 MagyarNagyLex.)
1c. (Mat)
numerikus sornak az a tulajdonsága, hogy adott halmazon belül, ill. függvénysornak az a tulajdonsága, hogy vmely ponton v. adott halmazon belül nincs véges határértéke, nem konvergens
az α=1 esetben – ezt neveztük harmonikus sornak – a divergenciát bizonyítottuk
(1968 Pásztor István)
divergencia […] egy sorozat konvergens voltának ellentéte, a (véges) határérték nem létezése
(1998 MagyarNagyLex.)
1d. (Mat)
〈annak a vektorszámításban haszn. fogalomnak a megnevezéseként, amely azt fejezi ki, hogy egy helytől függő vektorhoz egy bizonyos képlettel skaláris mennyiség van rendelve, ill. e skaláris mennyiség megnevezéseként〉
A divergencia értelmezése [megadható] a Gauss–Osztrogradszkij-tétel figyelembevételével
(1965 TermészettudományiLex.)
Az E(x; y; z) vektor divergenciájának nevezzük, és div E-vel jelöljük a 4. kép [div E = ∂P/∂x+∂Q/∂y+∂R/∂z (a három perjeles tört emeletes törtként)] skaláris mennyiséget
(1968 Pásztor István)
a divergencia képezhető a nabla és a v vektor skaláris szorzataként
(1998 MagyarNagyLex.)
2. (vál)
〈személyek (csoportjai) között:〉 különbözőség, nézet- v. érdekkülönbség
A’ divergentiákat nem kellene akkor szaporítani, midőn a’ jó hazafiak azon igyekeznek, hogy eggyesülhessünk
(1817 Kultsár István)
a’ külön felekezetek, hitvallások ’s kisebb nemzetek divergentiáit honszeretet-érzésben összeolvasztni remélltük
(1831 Széchenyi István)
ha már köztünk és az egyházak mélyen tisztelt képviselői közt kisebb divergentiák léteznek is a felfogásban, én hiszem, hogy fogunk keresni és találni érintkezési pontokat
(1883 Trefort Ágoston)
Honnan a színdarabok megitélésének ez a divergenciája?
(1911 Ambrus Zoltán)
A hatodik forduló során markánsan érzékelhető volt a 7-ek csoportján belül korábban megindult divergencia erősödése
(1990 Tények könyve)
Vö. IdSz.

Beállítások