dob¹ ige 2a6 

1. ts (átv is) ’vmit v. vkit megfogva és meglódítva úgy enged el, hogy az vhova repül v. esik’ ❖ Ujvári és Miskei a’ másik két vad ember ellen dobja [a követ] a’ bokor melll (1809 Szekér Joákim 8435005, 28) | szemem közé dobta, hogy nézeteim félszegek, helytelenek (1867 Tolnai Lajos C4213, 77) | az ujabb athléták sokkal különbek a két-három évtized előtti athlétáknál. Gyorsabban futnak, gyalogolnak és usznak, nagyobbat és magasabbat ugranak, messzebbre dobják a gerelyt és diszkoszt (1907 Herkules 2108001, 115) | Hát nem azért dobtak mindnyájunkat a világba, hogy gyűlölködjünk és kínozzuk egymást és magunkat? (1952 Németh László² ford.–Tolsztoj² 9485066, 799) | [Arnoux] a fiút a levegőbe dobta, jó magasra, azután megint a karjaiba fogta (1960 Gyergyai Albert ford.–Flaubert 9202003, 120) | merénylők bombát dobtak a bálterembe (1988 Lányi András 1090003, 187) | Gécsek Tibor és Kiss Balázs már az első sorozatban 80 méter fölé dobta a kalapácsot az atlétikai EB-n (1998 Magyar Hírlap CD09).

1a. tn (tárgyragos határozóval is) ’(megcélzott tárgy v. személy felé) sporteszközzel dobást hajt végre, ill. lő’ ❖ – Akar egyet dobni bácsi? Lássa, ez az úr éppen most nyert el tőlem ötpengőt. – Ni, újra viszi a másik ötöt… Csakugyan, megint eltalálta a babát (1932 Szabó Pál² CD10) | [A tekében] a telizésnél mindig 9 bábura dobnak (1984 SportLex. C7057, 953) | kosárra dobó ellenfél szerelése (1991 Tények könyve CD37) | [az amerikai futballban] a meccs közben nem szabad rúgni, hanem csakis dobni egyet és aztán futni a labdával egészen a gólvonalig (1997 Magyar Hírlap CD09) | [a kalapácsvető túl van a sérülésen], s rövidesen nagyon jól fog dobni (1997 Magyar Hírlap CD09) | A veszprémi Mezei Richard dob kapura a szegedi védők között (2000 Magyar Hírlap CD09).

1b. tn (tárgyragos határozóval is) ’〈(szerencse)játék során:〉 dobókocká(ka)t megráz, majd maga elé ejt’ ❖ Kegyelmednél van a pohár!… Dobjon kegyelmed előbb [a kockákkal]!… (1953 Remenyik Zsigmond 9561003, 33) | Folytatjuk a játszmát, őrnagy úr?… Még dobhatunk egyet, míg elő nem kotorják a kártyát… (1953 Remenyik Zsigmond 9561003, 40) | Kockával dobnak, és a játékos annak megfelelő számú mezőt léphet előre, ahányat a kocka mutat (2006 A társasjátékok ford. 3308002, 9).

2. ts ’〈célt, célként v. cél helyett vmely tárgyat〉 eldobott v. beledobott eszközzel eltalál, ill. 〈eredményt, eredményként vmely távolságot〉 így elér’ ❖ [vízilabdában] győz az a csapat, amely ellenfelének a vízben több gólt dob (1930 TolnaiÚjLex. C5735, 119) | A rangsorban azok szerepelnek, akik legalább 200 hárompontos kosarat dobtak (1991 Tények könyve CD37) | [Balogh Judit] 33 pontot dobott (1994 Magyar Hírlap CD09) | 1952-ben, amikor Csermák azt a fantasztikus világcsúcsot dobta (1995 Magyar Hírlap CD09) | Világbajnoki bronz- és EB-ezüstérmes kalapácsvetőnk a hét elején egy szombathelyi versenyen 79,30 métert dobott (1998 Magyar Hírlap CD09) | a lefújás előtt [a vízilabdázó] Kásás dobott egy kapufát (1999 Magyar Hírlap CD09).

2a. ts ’〈annak kif-ére, hogy dobáskor a dobókocka v. dobókockák felső lapja az adott (összesített) értéket mutatja〉’ ❖ 100 koronát kap, valahányszor két kockával 9-et dob (1897 PallasLex. CD02) | [János] a kocka után nyúlt. Kilencet dobott (1945 Darvas József 9101011, 149) | uram kockája jó esését felrovom, az őrködésem háromszor hatot dobott (1962 Devecseri Gábor ford.–Aiszkhülosz 9108016, 190).

2b. ts ’〈elhajított tárggyal vkit (vmely testrészén)〉 eltalál, megdob’ ❖ ne tréfálj velem, mert ugy fejbe doblak egy darab kővel, hogy nem a libapecsenyéből, de még az isten kenyeréből sem eszel többé soha (1856 Szigeti József 8445003, 73) | [a grófné a majmot] egy szem cseresznyével fültövön dobva (1859 Matkovics Pál 8299002, 6) | Kővel dobá a nép, amelyért küzde, Börtönt izlelt, s száműzött életet (1903 Babits Mihály CD01) | egy mókus orron dobta mogyoróval a kis Misut (1933 Gelléri Andor Endre CD10) | Télen hógolyót gyúrt, s egyszer például csupán csak pajkosságból hátba dobta a kertész bácsit (1991 Koncz István 2038030, 94).

2c. tn (tárgyragos határozóval) ’látványos eredményt ér el’ ❖ [színházi rendezőként] nem voltam annyira érett, hogy nagyot tudtam volna dobni (1995 Magyar Hírlap CD09) | A Ferenczy Kiadó láthatólag egyszerre akar nagyot dobni, népszerű lenni és anyagilag is sikeres (1997 Magyar Hírlap CD09).

2d. tn (tárgyragos határozóval) dob vmin (biz) ’látványosan lendít, ill. javít vmin’ ❖ a régi jól bevált módszeren nagyot akartak dobni (1998 Országgyűlési Napló CD62) | a kormány által várt 5 százalékos éves infláción nagyot „dobhat” az élelmiszerár emelkedése (2000 Magyar Hírlap CD09).

3. ts (átv is) ’hanyag mozdulattal v. nagy lendülettel vhova tesz, helyez vmit’ ❖ Tobni [=] dobni, tenni (tobd-le barát a’ vakarót, tolvaj add viſzſza a’ lopott jószágot.) (1784 Kisded szótár C0815, 80) | [a könyvet] mérgesen dobtam ágyam alá (1834 Ormós Zsigmond 8341008, 108) | a gyűrűt lehúztam újjamról, s az asztalra dobtam (1869–1872 Déryné Széppataki Róza 8102001, 262) | Divatos utazó-ruhát vettem magamra, és zsebkendőt, fehérneműt dobtam a táskámba (1913 Gárdonyi Géza C1850, 7) | [Ady] olvasás közben, legfeljebb nekem dobott néhány bennünket érdeklő eseményről pár baráti szót (1955 Bölöni György 9069001, 144) | [Jött] egy asszony esernyővel, pénzt dobott [a templomnál kolduló hadirokkantnak] (1978 Lengyel Péter 9397002, 242) | vállára dobva táskáját (1986 Nádas Péter 9466002, 43) | szavazócédulát dob az urnába (1994 Magyar Hírlap CD09).

3a. (pejor is) ’〈csekély összeget〉(megalázó módon) juttat vkinek’ ❖ ha dobsz egy-két garast: Fogaddsza hálaszózatom (1843 Petőfi Sándor 8366015, 36) | pénzt is hozott haza és dobott valamit barátainak (1933 Kosztolányi Dezső 9359181, 87) | gyorsan lefolytatták a privatizációt, valamit dobtak az önkormányzatoknak alkotmányellenesen (2000 Országgyűlési Napló CD62).

3b. (tárgy n. is) ’〈(kályhában, kandallóban) égő tűz lángjai közé vmely anyagot v. tárgyat〉 lendítve helyez, hogy elégesse’ ❖ tüzbe dobtam [az írásokat] (1845 Eötvös József 8126005, 151) | a tűz melegénél kezdett homályosulni a látása, még annyi ereje volt, hogy a tűzre dobjon, aztán elaludt (1925 Krúdy Gyula CD54) | Dobjatok néhány cipruságat a tűzre (1952 Márai Sándor 9421019, 114) | az inasok nem dobtak elég fát a kandallóba (1960 Szentkuthy Miklós 9664003, 240).

3c. ’〈fátylat, kendőt, kabátot stb.〉 hanyag mozdulattal vhova terít’ ❖ Elszállt a szellem, s hullájára a Természet dobta halvány fátyolát (1843 Madách Imre 8284025, 25) | vállamra valaki Hátmegül, vigyázva meleg kendőt dobna (1913 Kaffka Margit 9290021, 80) | Sok száz év dobta sulyos leplét rájuk (1913 Nagy Zoltán 9476010, 22) | Péter magára dobta a kabátját (1953 Németh László² ford.–Tolsztoj¹ 9485068, 507).

3d. ’〈csókot〉 intve jelképesen küld (vkinek v. vki felé)’ ❖ Csókot dobott aztán a szeretett gyermek felé (1891 Zempléni P. Gyula ford.–Ohnet 8536003, 252) | – Drága vagy! – kiáltotta Hetykei, és csókot dobott a feleségének (1913 Krúdy Gyula CD54) | finom karlendítéssel csókot dob maga elé (1969 Konrád György 9351001, 11).

3e. (irod) ’〈vmilyen tekintetet, pillantást〉 vet vkire’ ❖ mérges pillanatokat dobott a mosolygóra (1863 Lauka Gusztáv C2892, 15) | Én távozom! szólt vastag hangon, parancsoló tekintetet dobva tétovázó nejére (1882 Lauka Gusztáv C2891, 185) | Vetési dobott egy éles, kutató pillantást [Ágnes felé] (1965 Németh László² 9485041, 10).

3f. (irod) ’〈fényt, árnyékot〉 vet (vhova) vmi’ ❖ Ha fényt dobott az ágbogok Között a nap rácsillogott Pánczélvasában Lancelot (1882 Csukássi József ford.–Tennyson C1343, 38) | az izzó dél fehér csóvákat dobna a hátukra (1934 József Attila ford.–Stancu 9282228, 76) | Akár a városháza tornya, oly árnyékot dob a habokra, midőn haraggal homlokán az álmos órjás talpra áll (1957 Pilinszky János 9531149, 14).

4. ts ’〈vki v. vmely ellenállhatatlan erő〉 vhova, ill. vmely (rossz) helyzetbe, állapotba taszít, lök vkit, vmit’ ❖ Szabadságért küzdött az ifju, S börtönbe dobták, ottan űl (1846 Petőfi Sándor 8366307, 92) | [az idegen] egy hatalmas lökéssel több lépésnyire dobott magától, úgy, hogy én hátra hanyatlottam (1863 Lauka Gusztáv 8268036, 82) | [imádottját] a kérlelhetetlen végzet csakugyan az ifju Smittsohn karjaiba dobta (1882 Szabó Ignác C3776, 61) | szégyenbe és gyalázatba akar engem dobni (1912 Csáth Géza 9085007, 57) | a sors egy új s magasabb, mindenesetre más miliőbe dobott s itt kell helyt állanom (1932 Móricz Zsigmond 9462011, 224).

4a. ts (szleng) ’〈nőt v. férfit〉 szerelmi kapcsolat hirtelen megszakításával elküld, ill. elhagy, otthagy’ ❖ Engem dobott? Az életét dobta el magától! […] Szentes után, a Tisza-híd táján rohant neki egy betonoszlopnak (1964 Népszabadság jan. 11. C1501, 7) | feleséget kell hogy szerezzünk, de nem úgy, hogy egy partnerrel kielégítjük a nemi vágyainkat, és utána már dobjuk egymást (1982 Géczi János 1058001, 263) | [a francia vendéglős] dobja Meget egy másik, igaz, szintén eléggé bombázó szőkeség kedvéért (1997 Magyar Hírlap CD09).

4b. ts ’〈magát〉(vhonnan ellódulva) lendíti, veti 〈vmilyen helyzetbe v. vhova〉’ ❖ Várából lekanyarodik Lovára dobva magát (1828 Császár Ferenc C1260, 18) | féltem, hogy a kerekek alá fogja magát dobni (1865 Lauka Gusztáv 8343011, 25) | fiakkerbe dobta magát, vágtatott a Hotel Wandhoz (1885 Jókai Mór C2314, 187) | [Philomelus] egy kiálló, lejtős sziklára szorítva a mélységbe dobta magát 354-ben, hogy ne kelljen az ellenség kezébe jutnia (1904 ÓkoriLex. CD28) | váratlanul hanyatt dobta magát a dívánon (1918 Füst Milán CD10) | Egyesek rohanva menekültek, mások a kövezetre dobták magukat (1958 Méray Tibor 9434003, 194) | hasra dobta magát (2003 Bíró Kriszta 3046002, 54).

4c. tn (tárgyragos határozóval) ’〈magán v. testrészén〉(fekvő helyzetében) lendít’ ❖ a beteg egyet dobott magán (1872 Tolnai Lajos C4207, 261) | Mondtam, csinálja meg holnapra a kaszát, csak egyet dobott a vállán (1905 Magyar Nyelv C0357, 62) | [Peters] részegen horkol, nagyokat dob magán (1929 Peéry Piri CD10) | A haldokló felhorkant, egyet dobott magán (1935 Sándor Kálmán CD10).

4d. ts ’〈vmely testrészét〉 vmely irányba v. vhova lendíti’ ❖ Balga vígan éli napját. A bocskorba dobja lábát, S úgy megy, mint a gondolat (1830 Vörösmarty Mihály CD01) | [a csősz] Fölébredt és fölebb tápászkodott, Száját, ameddig nyult, széjjelnyitotta, Leásitozván egy hang-nyolcadot; Majd ökleit szeme gödrébe dobta (1850 Arany János CD01) | jobbtérde fölé dobott balbokáját markában tartotta (1946 Illyés Gyula 9274058, 252) | fejét is gúnyos utánzással fölfelé dobta, szemeit forgatva (1967 Vágó Márta 1158006, 265).

5. ts (átv is) ’〈haderőt vmely hadszíntérre〉 harcolni juttat’ ❖ [Görgey] a többi erőket mind dobja a jobbpartra (1849 Kossuth Lajos CD32) | [a vezérkar] új hadosztályokat dobott a keleti frontra (1945 Darvas József 9101014, 76) | [az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének] problémái vannak azzal is, hogy rövid idő leforgása alatt hadszíntérre dobjon harcoló erőket (1999 Magyar Hírlap CD09).

6. ts ’〈annak kif-ére, hogy hirtelen döntéssel (nagy mennyiségben) megvételre kínál vmit〉’ ❖ Éltét mi könnyedén árúba dobta! (1865 Greguss Gyula ford.–Camões C1920, 105) | a kiadók üzletemberek, akik nem merő nagylelkűségből dobják piacra a jobbnál jobb könyveket (1947 Hegedüs Géza 2005113, 53) | [a cég] több érdekeltségét is tőzsdére dobja (2000 Magyar Hírlap CD09).

Ö: át~, be~, bele, el~, fel~, félre~, keresztül~, ki~, le~, meg~, oda~, össze~, szét~, túl~, vissza~.

Fr: áldozat, kocka.

ÖU: agyon~, által~, hátra~, haza~, hozzá~, ide~, mellé~, rá~, tovább~, üt-~.

Vö. CzF. dob³; ÉrtSz. dob¹; SzólKm. dob²; TESz. dob¹; ÉKsz. dob¹; ÚMTsz. dob¹

dob² fn 3A1 

1. ’henger v. üst alakú, egyik v. mindkét végén membránnal ellátott(, csavarszerkezettel hangolható) ütőhangszer, amelyet (dobverővel) ütve szólaltatnak meg’ ❖ Dob, síp, több muzsikák egyszerre zendülnek (1772 Bessenyei György¹ CD01) | [a puskások] azokra a’ jelekre, mellyek a’ dobbal tétetnek figyelmetesek légyenek (1809 Tanárky Mihály 8462004, 78) | a csengetyűs dobok, miket [a bajadérok] fejük fölött összeütnek (1856 Jókai Mór C2259, 156) | katonazene harsan a házak között, cintányér csattan, pereg a dob (1928 Dsida Jenő CD01) | A dob hangjának tompítására egy kendő szolgál, mellyel a hangszer felületét letakarják (1930 ZeneiLex. CD49) | dobok buffogása (1937 Szentiványi Jenő 1145004, 211) | azt álmodja, hogy […] egy különös csontból való dobverővel üt egy dobot (1970 Mérei Ferenc–V. Binét Ágnes 9435002, 109) | megperdült a falusi kisbíró dobja, hogy „közhírré tétessék” az a gyűlés, ahol a falu nincstelenjei szabadon szólhattak a földről (1993 Karakai Győző CD52).

1a. ’ez a hangszer mint a közfigyelem felkeltésének v. az árverésnek a jelképe’ ❖ Asztal, pad, szék, ágy, ajtó, kép […] dobra jutott (1787 Bécsi Magyar Múzsa C0349, 290) | Dobra került várak (1882 Jókai Mór CD18) | a gondfelhős esztendők emésztő bajai, hiábavaló próbálkozásai után csak dobra kellett kerülnie a bákodi tanyának is (1933 Éber Ernő CD10) • dobra üt vmit (kissé rég) a) ’kihirdet, elhíresztel, szétkürtöl vmit’ ❖ [a képmutatók] minden aprólékos jó-tétteket dobra ütik, és azt akarnák, hogy kiki látná, kiki ditsérné, és magaſztalná öket (1774 Vajda Sámuel 7365003, 110) | titkaimat nem akarám dobra ütni (1844 Nagy Ignác 8324012, 73) | az esküvőt a legnagyobb titokban tartják meg. Az ilyesmi különben is két ember dolga, minek azt előre dobra ütni (1926 Krúdy Gyula CD54) | Arra kérjük az igazgatót, […] hogy végre üsse dobra a programját, árulja el, hogy milyen műsora lesz (1940 Soproni Szemle CD52) b) ’árverésre bocsát, elárverez vmit’ ❖ Innen kell […] Pompás hajlékát dobra ttetni szemeivel látni (1798 Nánásy Benjámin C3301, 2) | ha két hónapig meg nem kapja Frankfurtból a törlesztő kölcsönt, menthetlenül dobra ütik még aranyos ruháját is (1847 Kuthy Lajos 8261006, 251) | Az ősi birtokot egy szép tavaszi napon dobra ütötték (1896 Mikszáth Kálmán 8312010, 24) | Volt még két ökröm, vontató: dobra ütik holnap, elviszi az adó (1934 József Attila ford.–Densusianu 9282224, 73) • dobra ver vmit a) (minőségjelzővel is) ’kihirdet, elhíresztel, szétkürtöl vmit’ ❖ A’ ki tsuf nevetéſſel emlegeti másnak fogyatkozáſit, nagy keſerüſéggel fogja tapaſztalni, hogy az ö tulajdon vétkeit is, hangos dobra verik (1776 Faludi Ferenc ford.–Dodsley C1662, 30) | országszerte Az uj kánont dobra verte (1853 Edvi Illés Pál ford.–Pfeffel C1548, 139) | Ha dobra verem szerencsémet [ti. hogy nagy vagyont örököltem], azonnal megrohannak, reggeltől-estig kilincselnek nálam (1933 Kosztolányi Dezső 9359181, 98) | Az Egyesült Államok […] a nagy nyilvánosság előtt verte dobra, hogy Moszkva segítségére kíván sietni (1998 Magyar Hírlap CD09) b) ’árverésre bocsát, elárverez vmit’ ❖ [akik a lóvásáron] megjelennek, jobbadán legelőször látják éltükben azon lovakat, mellyek dobra verendők, minélfogva nem igen csudálkozhatni […] a’ venni akarók’ határozatlanságán (1838 Széchenyi István CD1501) | [a hagyatékból] a házat és benne levő holmit […] átadtam a város bírójának, hogy veresse dobra (1901 Gárdonyi Géza 9173006, 345) | Nyakunkra nőtt a házbér Mit ha fizetni nem bírunk A háziúr is dobra veri érte Fejünk alól utolsó vánkosunk (1926 Kassák Lajos CD10) | összehívták Bécs valamennyi szatócsát, krejzlerájosát [= szatócsát], ócskását, és dobra verték a levitézlett palota valamennyi műkincsét (1991 Kertész Imre² CD41) | apja megbízásából akarja megvenni a dobra vert birtokot (1996 Magyar Hírlap CD09).

2. ’e hangszerrel való zenélés, dobolás, ill. az annak eredményeként létrejött hang (mint szólam)’ ❖ benn a’ Familia ſzönyegeken ült, Bank, és Doktor Solander Urakot, dob, muſika, és tántzokkal múlatták (1796 Parnasszusi időtöltés 7036019, 36) | az idejeket dologba, tántzal, furuglyával, dobbal, fördéſſel, és úſzáſſal tltik (1796 Baranyi László 7016010, 367) | Mi, nagy urak azért szeretjük különösen az operákat és egyéb zenés előadásokat, mert az ember nem kénytelen oda figyelmezni, […] fecseghet kedve szerint; azért meghallja a dobot is, a klarinétot is (1854 Jókai Mór C2244, 269) | mind gyorsabb, gyorsabb lett a dob tempója (1931 Szabó Dezső 9623013, 146) | [előfordul,] hogy a dob szinkópálással vagy önálló ütemegységekkel, mintegy ritmikus kontrapunkt gyanánt, egyenesen „ellene dolgozik” a dallam ritmusának (1931 ZeneiLex. CD49).

3. (Műsz) ’〈vmely gépben, eszközben:〉 henger v. hasáb alakú, belül rendsz. üres, forgatható alkatrész, amelynek palástját v. belső üregét használják vmilyen célra’ ❖ A két tengely megfelelő dobjait egyegy végtelen láncz köti egybe (1846 Hetilap CD61) | Készitett t. i. egy kis centrifugál fúvót, melynek dobja 16’’ átmérőjü (1854 Mikó Imre C1372, XXX) | E készülékben [ti. a gázórában] van egy, négy egyenlő részre osztott dob, melly tengelye körül foroghat (1857 Vasárnapi Újság CD56) | Ezzel a Baranyi Évával esett meg tavaly, hogy majd belebukott a cséplőgép dobjába (1890 Terescsényi Gyula C4116, 80) | Pelle István etető a bíró szérüjén a cséplőgépnél, a gép búg, ő fennáll a dob mellett, Piros István megoldja s úgy adogatja neki a kévéket s ő eregeti bele a kalászos búzát a gépbe (1934 Nagy Lajos 9472007, 77) | Az elöltöltős, csappantyús, külsőkakasos rendszerű fegyverek dobjai 6–6 töltés befogadására alkalmasak (1992 Körmöczi Katalin CD17) | ha hat év körüli autót vásárolunk, alaposan meg kell győződni a futómű, a fékek és a kipufogócső, valamint a dobok állapotáról (1996 Magyar Hírlap CD09) | A húsz fokkal megdöntött dob és a betöltő nyílás jócskán megkönnyíti a mosnivaló ki- és bepakolását (2000 Lakáskultúra CD39).

4. (Ját) ’〈tekepálya végén:〉 az a félhenger alakú, rendsz. deszkából való építmény, amelyen az elhajított golyó felgördül, s onnan a dobó felé lejtő vályúba beesik’ ❖ A szinészek már délelőtt kugliztak és a fagolyók messzehangzóan ütődtek a kuglizó dobjához (1911 Krúdy Gyula C2844, 74).

5. (Ép) ’közvetlenül a kupola alatt levő hengeres v. sokszögű falazott építészeti elem; kupoladob, tambur’ ❖ Gazdagabb tagozatú a 20 öl magas, de nehézkes kupola [ti. a ljubljanai székesegyházé], mely a négyzet fölött magas dobon emelkedik. E dob 1841-ben épűlt (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Péter mégegyszer megnézte a templomot, melynek a dobon ülő piros kupolája körül négy toronyba kongtak a harangok (1938 Németh László² 9485001, 25) | [A pécsi dzsámi] minaretjét ugyan a 18. században lebontották, de négyszögű tömbje, a szamárhátívekkel kísért nyílások, a nyolcszögű dob és a félgömb alakú kupola ma is idézi az egykori látványt (1993 A magyarság kézikönyve CD06).

6. (rég, Anat) ’A hallószerv vmely része.’

6a. ’dobüreg’ ❖ Az Hallásnak ürege a’ vakszemcsontnak kösziklás részében vagyon: osztatik 1. külsö hallásjárásra, 2. dobra, mellyben az hallásnak négy tsontyai vagynak, 3. labirintusra, és 4. belsö hallásjárásra (1782 Rácz Sámuel ford.–Plenck C3565, 17).

6b. ’dobhártya’ ❖ flek dobján leg-érzékenyebb hangot t hír (1787 Magyar Kurír C6330, 603) | [a hangok] a’ fülnek lyukában lévö dobot, és azon belöl annak tsigájában tziterai meſterséggel el-rakattatott inakot tsapdosſák (1793 Mátyus István C3072, 105) | Hol egy kendő? Amivel fülét bedugja ... Mindjárt megreped a dobja (1878 Boruth Elemér C1170, 74).

7. (Orvos/nyj) ’〈a lágyéktáji mirigyeken:〉 nemi fertőzés folytán keletkezett gennyes daganat’ ❖ Ha a’ frantzos méreg a’ ſzemérem teſt krl az agyék haylak’ [!] (ingven) ikrás huſaiba (glandulae) vitetdik, és ottan valami daganatot és keménységet okoz, akkor a’ nyavalya Bujamirigynek avagy Dobnak (Bubo venereus) neveztetik (1780 Rácz Sámuel ford.–Störck C3571, 94) | Schmidt véleménye, hogy a’ dob mindég a’ másodszori bujadögnek bizonysága (1830 Horváth József ford.–Wendt 8187003, 147) | Bujakóros fertőzés következtében több helyen szoktak mirigy daganatok képlődni, de legközönségesebb az, mely az ágyékon támad s dobnak neveztetik (1861 Lengyel Dániel 8270005, 343) | Szó esett azután mindenféléről a nemi élet köréből, – a nemi betegségekről, a tripperről, […] a népiesen dob-nak nevezett ágyéktáji fekélyről, a szifiliszről (1949 Nagy Lajos 9472005, 201).

Ö: cséplő~, csörgő~, forgó~, hímző~, kábel~, kipufogó~, kis~, kötél~, kupola~, nagy~, sámán~, üst~.

Fr: fül.

ÖU: fül~, török~.

ÖE: ~hang, ~henger, ~kór, ~pálca, ~perdülés, ~pergetés, ~riadás, ~ropogás, ~ütés, ~ütő, ~verés, ~zaj.

Sz: dobocska.

Vö. CzF. dob², dobot szíjra!; ÉrtSz. dob²; SzólKm. dob¹; TESz. dob²; ÉKsz. dob²; SzT.; ÚMTsz. dob³