dobos mn és fn 4A

I. mn

1. (ritk) ’dobszóval kísért, dobbal előadott 〈zene〉’ ❖ réztrombitás, dobos marsok (1968 Kovács Vilmos 1083017, 32) | Cintányéros, dobos zenével sűrűsödik lassan az éjjel (1977 Szemlér Ferenc 9655038, 33).

2. (rég) ’dobbal rendelkező, ill. munkájában azt használó 〈személy〉’ ❖ egy nagy városi vásáron a dobos hajdú kiáltotta: most már szabad a lopás (1851 A Falu Könyve C1667, 142) | A topidzsik kaszárnyájában, hol a kerekes ágyúk állottak, egy dobos legény, amint maga mellé letette a dobot, s két verőjét a szélére helyezé (1854 Jókai Mór CD18) | a dobos kis birót (1886 Irányi Dezső 8198001, 79) | Egyszer rekkenő melegben körüljárta a doboshajdu a falut és kihirdette, miszerint a környéken veszett kutya lévén, […] minden kutya szájkosár alá vétessék (1906 Pesti Napló aug. 24. C5274, 1).

II. fn

1. ’dobon játszó zenész’ ❖ [Igazgató:] Az Orchestrumban jelen vannak-e már az urak mind? [Rendező:] A’ mint látja igazgató úr, a’ dobost ki véve (1840 Fáncsy Lajos ford.–Bayard–Théaulon 8135002, 110) | Udvari ünnepélyeken az udvari trombitások és dobosok szolgáltatták a kellő lármás zenét (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Ha a cintányért a dobos kezeli, a cintányér egyik korongját a nagydob tetejére szokták erősíteni, hogy a játékos mindkét instrumentumhoz könnyen hozzáférhessen (1930 ZeneiLex. CD49) | Magyarország legjobb basszusgitárosával és dobosával dolgozhatok együtt (1995 Magyar Hírlap CD09).

2. (/Tört) ’az a személy, akinek jeladás v. a közfigyelem felkeltése céljából feladata a dobolás’ ❖ Meg tér a’ ſtrázsáról: feny fa Dunára Le dl: tsak susogva átkot mond sorsára, Láta, hogy a’ dobos nótát ver órára, Szntelen ébreszti új terhes munkára (1772 Orczy Lőrinc 7249001, 6) | Megkondultak legott a segélyre hívó vészharangok. A városi dobos rémítő arccal hirdeté a beállott veszélyt (1844 Sárosi Gyula 8404072, 336) | tábora élére nagy számu dobosokat és puskásokat helyezett (1869 Orbán Balázs 8340007, 18) | a hajnali pálinkaosztásnál többször sorban álló dobos egy ellenséges üteg előtt tévedésből rohamot dobolt (1995 Hermann Róbert CD17).

Ö: kis~.

ÖE: ~bakter, ~nagy.

Sz: dobosság.

Vö. CzF. dobos¹, dobos²; ÉrtSz. dobos¹; SzólKm. dobos; TESz. dob²; ÉKsz. dobos¹; SzT.; ÚMTsz. ~, dobosgugora

dobos melléknév és főnév 4A
I. melléknév
1. (ritk)
dobszóval kísért, dobbal előadott 〈zene〉
réztrombitás, dobos marsok
(1968 Kovács Vilmos)
Cintányéros, dobos zenével sűrűsödik lassan az éjjel
(1977 Szemlér Ferenc)
2. (rég)
dobbal rendelkező, ill. munkájában azt használó 〈személy〉
egy nagy városi vásáron a dobos hajdú kiáltotta: most már szabad a lopás
(1851 A Falu Könyve)
A topidzsik kaszárnyájában, hol a kerekes ágyúk állottak, egy dobos legény, amint maga mellé letette a dobot, s két verőjét a szélére helyezé
(1854 Jókai Mór)
a dobos kis birót
(1886 Irányi Dezső)
Egyszer rekkenő melegben körüljárta a doboshajdu a falut és kihirdette, miszerint a környéken veszett kutya lévén, […] minden kutya szájkosár alá vétessék
(1906 Pesti Napló aug. 24.)
II. főnév
1.
dobon játszó zenész
[Igazgató:] Az Orchestrumban jelen vannak-e már az urak mind? [Rendező:] A’ mint látja igazgató úr, a’ dobost ki véve
(1840 Fáncsy Lajos ford.Bayard–Théaulon)
Udvari ünnepélyeken az udvari trombitások és dobosok szolgáltatták a kellő lármás zenét
(1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
Ha a cintányért a dobos kezeli, a cintányér egyik korongját a nagydob tetejére szokták erősíteni, hogy a játékos mindkét instrumentumhoz könnyen hozzáférhessen
(1930 ZeneiLex.)
Magyarország legjobb basszusgitárosával és dobosával dolgozhatok együtt
(1995 Magyar Hírlap)
2. (/Tört)
az a személy, akinek jeladás v. a közfigyelem felkeltése céljából feladata a dobolás
Meg tér a’ ſtrázsáról: feny fa Dunára Le dl: tsak susogva átkot mond sorsára, Láta, hogy a’ dobos nótát ver órára, Szntelen ébreszti új terhes munkára
(1772 Orczy Lőrinc)
Megkondultak legott a segélyre hívó vészharangok. A városi dobos rémítő arccal hirdeté a beállott veszélyt
(1844 Sárosi Gyula)
tábora élére nagy számu dobosokat és puskásokat helyezett
(1869 Orbán Balázs)
a hajnali pálinkaosztásnál többször sorban álló dobos egy ellenséges üteg előtt tévedésből rohamot dobolt
(1995 Hermann Róbert)
Ö: kisdobos
ÖE: dobosbakter, dobosnagy
Sz: dobosság
Vö. CzF. dobos¹, dobos²; ÉrtSz. dobos¹; SzólKm. dobos; TESz. dob²; ÉKsz. dobos¹; SzT.; ÚMTsz. ~, dobosgugora

Beállítások