dolgozó mn-i ign, mn és fn
I. mn-i ign → dolgoz, dolgozik.
II. mn 1A
’(rendszeres) szellemi v. fizikai munkát végző és abból élő, ill. (vhol) munkaviszonnyal rendelkező 〈személy〉, ill. ilyen személyekből álló 〈csoport〉’ ❖ Igy jár a’ dolgozó föld-népe végtére, Hol ügyét a’ Király nem véſzi ſzivére, A’ nép éjjel nappal ha másnak dolgozik, […] El-véſz utollyára minden eſze kedve (1785 Göböl Gáspár 7121009, 81) | A dolgozó embernek télen egészséges egy pohár bor, s kis pohár pálinka dolog előtt (1844 Zimmermann Jakab 8560002, 14) | Minden öntudatos, dolgozó nőnek céltudatosan kellene magát müvelnie szakmájában (1929 Dolgozó Asszonyok Lapja 2122001, 34) | Hamarosan elindul olcsó könyvtársorozatunk, amelynek egyik főfeladata, hogy nagy példányszámban, olcsón juttassa dolgozó népünkhöz a klasszikus magyar, külföldi és szovjet irodalom legjobb olvasmányait (1954 Darvas József 9101008, 167) | [Oroszországban] a dolgozó népesség óriási többségét kispolgári – főként paraszti – rétegek alkották, a nagyüzemi munkásság létszáma 1915-ben 2 730 000 fő volt, vagyis a dolgozók mintegy 4–5 százaléka (1991 Magyar Tudomány 2037013, 1498).
a. ’〈a kézre mint a munkát végző(, szorgalmas) ember jelképére vonatkoztatva〉’ ❖ A’ munkától régen meg-foſztatott Heſperia töviſſes górókkal [= kórókkal] van boritva, így, isméretlen lett mezeinken a’ miv, mellyek dolgozó kezekért ſohajtanak (1776 Bessenyei György¹ ford.–Lucanus 7044040, 13) | igaz az, hogy minél több a dolgozó kéz, és kevesebb az ingyen evő száj akár egyes családokban, akár községben vagy államokban, annál biztosabb azok vagyonbeli jóléte (1854 Vasárnapi Újság CD56) | A hadi üzemeken kívül senkinek nincs szüksége a dolgozó kezekre és a gondolkodó agyvelőre (1931 Kassák Lajos 9314012, 64).
III. fn 1A
1. ’(rendszeres) szellemi v. fizikai munkát végző és abból élő, ill. (vhol) munkaviszonnyal rendelkező v. munkatársként tevékenykedő személy’ ❖ Alig látſzik vér is a’ Földnek népében; Komor kedvetlenség ül-ki a’ ſzemében, Földének igen ſok réſze miveletlen, A’ dolgozóknak is munkájok kelletlen (1785 Göböl Gáspár 7121009, 74) | [a kolerajárvány idején] a Pestet körülövedző kordon miatt érezhetőleg megcsökkenvén a kereskedés, a nevezetesb műhelyekből több száz dolgozók elbocsáttattak (1831 Kazinczy Ferenc 7163032, 567) | Ady Endre, lapunk belső dolgozója (1899 A huszonegyéves Ady 9305002, 49) | a falun élő szellemi dolgozók, kulturális tájékozottságukban, kulturális szokásaikban alig különböznek a fizikai dolgozóktól (1975 Balla Gábor Tamás 2056010, 96) | Nagy Imre volt az, aki kenyeret, húst, tejet, zsírt, lakást, ruhát nemcsak ígérni, hanem adni is akart a dolgozóknak (1977 Méray Tibor 9434001, 70) | az egészségügyi dolgozók átlagbére az országos átlag alatt van (1993 Országgyűlési Napló CD62).
2. ’〈épületben:〉 a munkavégzés helye, helyisége, kül. dolgozószoba’ ❖ szomszédjai valának délről szűlöi’ szobájok, melly egyszersmind ebédlő, háló, dolgozó, főző, szövő, baromfi ültető (1842 e. Szentiváni Mihály 8442001, 10) | – Tessék egy kicsit várni, a nagyságos úrnál van valaki, – ez volt a helyzet s Miklós leült egy karosszékbe. Holmi félig szalón, félig várakozó szobában lehetett, onnan nyilt a professzor dolgozója (1930 Nagy Lajos 9472013, 58) | [egykori természettantanárom] budai lakásának Dunára néző dolgozójába vezetett, s ő maga íróasztala mögé ült. Kétfelől, könyvespolcán, szigorú rendben, titokzatos művek (1986 Hegyi Béla 2001012, 70).
3. (gyerm) ’az az intézmény, ahol vki állásban, alkalmazásban van; munkahely’ ❖ a szülők (de legalábbis az apák) reggelente elmennek a „dolgozóba”, s a családi élet heti ciklusa a munkára épül (1997 Magyar Hírlap CD09) | ha dolgozóba jár, plusz minden este írógépkopogásra alszom el, akkor miért nincs anyámnak sohasem elég pénze[?] (2002 Magyar Hírlap CD09).
4. ’〈az államalkotó rovarok közösségében:〉 a fészeképítésért, a táplálékszerzésért, az ivadékgondozásért stb. felelős, a szaporodóképes egyedektől gyakr. megjelenésében is eltérő, fejletlen ivarszervű, ált. nőstény egyed’ ❖ Egy teljes köpüben 2000 dolgozó méh, 1400–1600 here, vagyis hím-méh, és csak egyetlenegy anya van. […] A dolgozók egész tavaszon, nyáron és ősz elején, ugyszólván folyvást szárnyon vannak és mézet gyűjtenek (1857 Fáy András¹ C1705, 166) | A termeszek és a hártyásszárnyúak államai között az a fő különbség, hogy míg a termeszek dolgozói és a katonák ivarilag visszafejlődött hímek és nőstények, addig a hártyásszárnyúaké mindig csak nőstények (1969 Urania állatvilág ford. C6211, 23) | Él nálunk néhány igazán ritka élősködő hangyafaj, melyeknek nincs dolgozójuk, a nőstényeik pedig más fajok fészkében rejtőznek (1995 Természet Világa CD50).
Ö: be~.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. dolog; ÉKsz.; SzT. ~, dolgozó-ember