dologtalan mn, fn és hsz 

I. mn 14A

1. ’olyan 〈személy〉, akinek (éppen) nincs munkája v. feladata, ill. aki nem rendelkezik (rendszeres) keresettel, (állandó) foglalkozással’ ❖ [a friss hering húsa] a’ kényes, dologtalan, beteges, gyenge embereknek igen alkalmatos (1787 Mátyus István C3069, 328) | [Londonban] jelenleg 8000 dologtalan szabólegény tartózkodik, e mellett rettentő a drágaság (1846 Pesti Divatlap C5839, 898) | Olyan dologtalan gyerkőcz vagy aggastyán is elég akadt, aki unalomból odaült néha a teknőhöz és lóbázta jobbra-balra (1891 Mikszáth Kálmán C3150, 14) | Befejezte a morzsák söprögetését, megint dologtalanul állt (1943 Illés Endre 9273008, 222) | [Goebbels] még 26–27 évesen is dologtalanul és megélhetési alapok nélkül lődörgött a világban (1994 Ormos Mária CD17).

1a. ’olyan 〈állat〉, amelynek az adott állatközösségben nincs az emberi munkához hasonlítható tevékenysége, munkája, ill. amelyet az ember nem fog munkavégzésre v. vmely számára hasznos feladatra’ ❖ [a] rakásra vert mézek, melyeket a’ dolgos méhek a’ külömbb külömbb-félé virágokról ſzettenek, koránt ſe azért, hogy azokat a’ dologtalan Herék meg-egyék (1789 Magyar Kurír C0315, 1267) | A nászrepülés után a dologtalan heréket, miután hivatásukat betöltötték, a munkások kiverik vagy megölik (1926 TolnaiÚjLex. C5718, 162) | A munkakutyáknak több táplálékra van szükségük, mint a lakásban v. kertben tartott kutyáknak; a vadászkutyáknak, az őrző-védő fajtáknak és a versenyagaraknak kb. 30-40%-kal többet kell enniük naponta, mint dologtalan fajtársaiknak (1993 Sárkány Pál et al. CD59).

1b. ’olyan 〈intézmény, szervezet〉, ahol (éppen) nem folyik munka’ ❖ a dologtalan hivatalban (1894 Pálffy Albert 8349005, 224) | itt van egy ételjegy, amelyet nyilván valamely kisebb, dologtalan nyomdában nyomtatott kínjában a nyomdász (1927 Krúdy Gyula CD10) | dologtalan malmok (1930 Budapesti Hírlap jan. 12. C4718, 38) | a gyárak nagy része dologtalanul áll (1998 Magyar Hírlap CD09).

2. ’dolgozni nem szerető v. nem akaró, lusta 〈személy〉, ill. (jellemzően) ilyen személyekből álló 〈csoport〉’ ❖ [Krisztus] nem kedvelli a’ dologtalan embereket; hanem azokat fogadgya-be’, kik a’ magok hivatalokban sörénykednek, és ſzorgalmatoſon munkálkodnak (1772 Vajda Sámuel 7365001, 140) | a’ dolgatlan Bétsi ſétáló népek (1797 Gvadányi József ford. 7125030, 236) | Minél tunyább s dologtalanabb valamelly nemzet; annál többet dohányzik, öli vele unalmát (1844 Zimmermann Jakab 8560002, 26) | Nem bántam, hogy renyhe, lusta, tétlen, dologtalan vagy (1917 Moly Tamás CD10) | – Közönséges himpellér, dologtalan naplopó, megrögzött csavargó, elvetemült pernahajder. Pinokkió a paplan alá bújt. – Engedetlen lurkó, javíthatatlan gazfickó! (1967 Rónay György ford.–Collodi 9573161, 57).

2a. ’ilyen személyre valló, rá jellemző 〈viselkedés, életmód stb.〉’ ❖ [a koldusgyerek] hozzá szokván több évek során a henye, dologtalan ingyenélősködéshez, részint mert irtózik a dologtól, részint mert gyakorlat hiányában nem ért hozzá, beáll a naplopók seregébe (1854 Vasárnapi Újság CD56) | [a katona] dologtalan, gőgös bámészkodással ődöngött a sátrak, bódék között (1925 Laczkó Géza CD10) | Sok helyen rontott az iparosok megítélésén egy-egy szakmai csoport életvitele, kirívóan dologtalan vagy költekező magatartása (2000 Magyar néprajz CD47).

2b. ’〈vmely testrészre mint a munkát végző, (szorgalmasan) dolgozó ember jelképére vonatkoztatva〉’ ❖ ha ſz talál lenni, hogy egymásra kinyílnak a’ virágok, ilyenkór nem lehet a’ leſzedetésekre hírtelen elég dologtalan kezeket találni (1801 A Mezei Gazdaságot Tárgyazó Jegyzések C6089, 69) | hány dologtalan száj nem kegyes velem bajlódni (1842 Bodor Lajos C1131, 77) | Egy angol gyáros, Cholmley Vilmos, akkor kezdte meg a posztó festését Londonban, mihez addig csak Belgiumban értettek, s felajánlotta tanulmányát a kormánynak a számos dologtalan munkáskéz foglalkoztatására (1901 Nagy képes világtörténet CD03).

3. ’munka nélkül, tétlenül töltött 〈időszak〉, ill. az a 〈helyzet, állapot〉, hogy vki nem dolgozik v. nincs munkája’ ❖ dologtalan élet’ (1788 Bécsi Magyar Múzsa C0350, 281) | dologtalan unalomban (1841 Széchenyi István 8429012, 13) | Dologtalan, vasárnapi délután (1888 Szabó Endre C3766, 16) | a dologtalan télidőben sem, amikor kihalt a pusztaság (1923 Krúdy Gyula CD54) | megint dologtalan percek következtek (1975 Kertész Imre² 1078002, 151).

II. fn 4A1 (csak tbsz-ban) (kissé rég)

’olyan személy, akinek (éppen) nincs munkája, feladata v. foglalkozása, ill. aki lusta, nem szeret v. nem akar dolgozni’ ❖ [a pogány tanítóknak elég,] ha a’ tudatlan tzifráſat, ſzépeket, dologtalanokat meg-ejthetik (1777 Molnár János C3195, 259) | a dologtalanok és csavargók elfogandók és korodába [= kórházba] hurczolandók (1863 Lauka Gusztáv 8343009, 147) | a pálcás hajdu jár és ügyel a dolgosokra, dologtalanokra (1911 Pásztor Árpád 9519002, 16) | A potyaleső dologtalanok sok fejtörést okoztak valamennyi középkori olasz város nemes tanácsának (2000 Hoffmann Tamás CD58).

III. hsz 0 (ritk)

’tétlenül, munka v. feladat nélkül, ill. semmittevőn, lustán’ ❖ jön a’ ſzllpásztor, ’s jaj nekünk, ha dologtalan talál bennünket (1828 Uránia C0421, 147) | [a nemesség] méltósága ellen tartja, becsületesen, ügyesség ’s tudománnyal fáradozni vagyon után; hanem inkább dologtalan henyél otthon (1831 Széchenyi István 8429006, 72) | Két órára járt az idő, mire elkészült az ebéd; cseléd, marha dologtalan állt azalatt; végre betálaltak (1855 Jókai Mór CD18) | alig találsz emitt-amott egy-egy sétáló alakot, aki jártában fütyörészve, dologtalan bámul az égre (1974 Kormos István ford.–Eminescu 9353061, 228).

Sz: dologtalankodik, dologtalanság.

Vö. CzF. dolgatlan, dolgatlanul, ~, dologtalanul; ÉrtSz.; TESz. dolog; ÉKsz.; SzT. dolgatlan, ~

dologtalan melléknév, főnév és határozószó
I. melléknév 14A
1.
olyan 〈személy〉, akinek (éppen) nincs munkája v. feladata, ill. aki nem rendelkezik (rendszeres) keresettel, (állandó) foglalkozással
[a friss hering húsa] a’ kényes, dologtalan, beteges, gyenge embereknek igen alkalmatos
(1787 Mátyus István)
[Londonban] jelenleg 8000 dologtalan szabólegény tartózkodik, e mellett rettentő a drágaság
(1846 Pesti Divatlap)
Olyan dologtalan gyerkőcz vagy aggastyán is elég akadt, aki unalomból odaült néha a teknőhöz és lóbázta jobbra-balra
(1891 Mikszáth Kálmán)
Befejezte a morzsák söprögetését, megint dologtalanul állt
(1943 Illés Endre)
[Goebbels] még 26–27 évesen is dologtalanul és megélhetési alapok nélkül lődörgött a világban
(1994 Ormos Mária)
1a.
olyan 〈állat〉, amelynek az adott állatközösségben nincs az emberi munkához hasonlítható tevékenysége, munkája, ill. amelyet az ember nem fog munkavégzésre v. vmely számára hasznos feladatra
[a] rakásra vert mézek, melyeket a’ dolgos méhek a’ külömbb külömbb-félé virágokról ſzettenek, koránt ſe azért, hogy azokat a’ dologtalan Herék meg-egyék
(1789 Magyar Kurír)
A nászrepülés után a dologtalan heréket, miután hivatásukat betöltötték, a munkások kiverik vagy megölik
(1926 TolnaiÚjLex.)
A munkakutyáknak több táplálékra van szükségük, mint a lakásban v.vagy kertben tartott kutyáknak; a vadászkutyáknak, az őrző-védő fajtáknak és a versenyagaraknak kb.körülbelül 30-40%-kal többet kell enniük naponta, mint dologtalan fajtársaiknak
(1993 Sárkány Pál et al.)
1b.
olyan 〈intézmény, szervezet〉, ahol (éppen) nem folyik munka
a dologtalan hivatalban
(1894 Pálffy Albert)
itt van egy ételjegy, amelyet nyilván valamely kisebb, dologtalan nyomdában nyomtatott kínjában a nyomdász
(1927 Krúdy Gyula)
dologtalan malmok
(1930 Budapesti Hírlap jan. 12.)
a gyárak nagy része dologtalanul áll
(1998 Magyar Hírlap)
2.
dolgozni nem szerető v. nem akaró, lusta 〈személy〉, ill. (jellemzően) ilyen személyekből álló 〈csoport〉
[Krisztus] nem kedvelli a’ dologtalan embereket; hanem azokat fogadgya-be’, kik a’ magok hivatalokban sörénykednek, és ſzorgalmatoſon munkálkodnak
(1772 Vajda Sámuel)
a’ dolgatlan Bétsi ſétáló népek
(1797 Gvadányi József ford.)
Minél tunyább s dologtalanabb valamelly nemzet; annál többet dohányzik, öli vele unalmát
(1844 Zimmermann Jakab)
Nem bántam, hogy renyhe, lusta, tétlen, dologtalan vagy
(1917 Moly Tamás)
– Közönséges himpellér, dologtalan naplopó, megrögzött csavargó, elvetemült pernahajder. Pinokkió a paplan alá bújt. – Engedetlen lurkó, javíthatatlan gazfickó!
(1967 Rónay György ford.Collodi)
2a.
ilyen személyre valló, rá jellemző 〈viselkedés, életmód stb.〉
[a koldusgyerek] hozzá szokván több évek során a henye, dologtalan ingyenélősködéshez, részint mert irtózik a dologtól, részint mert gyakorlat hiányában nem ért hozzá, beáll a naplopók seregébe
(1854 Vasárnapi Újság)
[a katona] dologtalan, gőgös bámészkodással ődöngött a sátrak, bódék között
(1925 Laczkó Géza)
Sok helyen rontott az iparosok megítélésén egy-egy szakmai csoport életvitele, kirívóan dologtalan vagy költekező magatartása
(2000 Magyar néprajz)
2b.
〈vmely testrészre mint a munkát végző, (szorgalmasan) dolgozó ember jelképére vonatkoztatva〉
ha ſz talál lenni, hogy egymásra kinyílnak a’ virágok, ilyenkór nem lehet a’ leſzedetésekre hírtelen elég dologtalan kezeket találni
(1801 A Mezei Gazdaságot Tárgyazó Jegyzések)
hány dologtalan száj nem kegyes velem bajlódni
(1842 Bodor Lajos)
Egy angol gyáros, Cholmley Vilmos, akkor kezdte meg a posztó festését Londonban, mihez addig csak Belgiumban értettek, s felajánlotta tanulmányát a kormánynak a számos dologtalan munkáskéz foglalkoztatására
(1901 Nagy képes világtörténet)
3.
munka nélkül, tétlenül töltött 〈időszak〉, ill. az a 〈helyzet, állapot〉, hogy vki nem dolgozik v. nincs munkája
dologtalan élet’
(1788 Bécsi Magyar Múzsa)
dologtalan unalomban
(1841 Széchenyi István)
Dologtalan, vasárnapi délután
(1888 Szabó Endre)
a dologtalan télidőben sem, amikor kihalt a pusztaság
(1923 Krúdy Gyula)
megint dologtalan percek következtek
(1975 Kertész Imre²)
II. főnév 4A1 (csak tbsz-ban) (kissé rég)
olyan személy, akinek (éppen) nincs munkája, feladata v. foglalkozása, ill. aki lusta, nem szeret v. nem akar dolgozni
[a pogány tanítóknak elég,] ha a’ tudatlan tzifráſat, ſzépeket, dologtalanokat meg-ejthetik
(1777 Molnár János)
a dologtalanok és csavargók elfogandók és korodába [= kórházba] hurczolandók
(1863 Lauka Gusztáv)
a pálcás hajdu jár és ügyel a dolgosokra, dologtalanokra
(1911 Pásztor Árpád)
A potyaleső dologtalanok sok fejtörést okoztak valamennyi középkori olasz város nemes tanácsának
(2000 Hoffmann Tamás)
III. határozószó 0 (ritk)
tétlenül, munka v. feladat nélkül, ill. semmittevőn, lustán
jön a’ ſzllpásztor, ’s jaj nekünk, ha dologtalan talál bennünket
(1828 Uránia)
[a nemesség] méltósága ellen tartja, becsületesen, ügyesség ’s tudománnyal fáradozni vagyon után; hanem inkább dologtalan henyél otthon
(1831 Széchenyi István)
Két órára járt az idő, mire elkészült az ebéd; cseléd, marha dologtalan állt azalatt; végre betálaltak
(1855 Jókai Mór)
alig találsz emitt-amott egy-egy sétáló alakot, aki jártában fütyörészve, dologtalan bámul az égre
(1974 Kormos István ford.Eminescu)
Sz: dologtalankodik, dologtalanság
Vö. CzF. dolgatlan, dolgatlanul, ~, dologtalanul; ÉrtSz.; TESz. dolog; ÉKsz.; SzT. dolgatlan, ~

Beállítások