dravida mn és fn 6A

I. mn

1. ’egykor India egész területét uraló, ma már csak annak déli részén egy tömbben, valamint Madhja Prades állam egyes területein, Srí Lankán és Pakisztánban szórványban élő, kb. 300 milliós létszámú, több ezer éves kultúrával rendelkező 〈nép(csoport)〉, ill. e néphez tartozó 〈személy(ek csoportja)〉’ ❖ [az árják] leigázták a dravida őslakókat, kik aztán az alsó kasztokba tartoztak (1893 PallasLex. CD02) | Indek, India nem európai lakói 1. az árja hindúk, 2. a tibeti (mongol) törzsek, 3. a dravida-népek Dekhanban, 4. É-India őslakosságának maradványai Bombay kormányzóság É-i részében, a kolariak v. mundák (1927 TolnaiÚjLex. C5724, 146) | [Nizam állam] DK-i, kristályos kőzetekből álló felszínén a dravida telugok, az erősebben feldarabolt, hegyhátakkal tarkázott ÉNy-i részén a mahrattok laknak (1928 TolnaiÚjLex. C5730, 87) | 500–800 k. Dél-India vezető hatalma a dravida Pallava-dinasztia (1987 Tények könyve CD37).

2. ’e népcsoport által létrehozott, annak kultúrájára jellemző, ahhoz tartozó’ ❖ A Kisztnától délnek fekvő tartományok drávida templomai kupolás fedelű négyszögletes épületből fejlődtek; a boltozatot itt sem ékalakú, hanem vizszintesen egymás fölébe rakott kövek alkotják (1899 Nagy képes világtörténet CD03) | A déli v. dravida stílusban épült templomok tornya emeletekre oszlik és vagy kupolában, vagy tonnás gerincben végződik (1925 MűvészetiLex. C6812, 351) | a dravida hitrege szerint a megmenekülő emberpár a tirilfa üregébe bújva kerüli ki Sinbonga isten haragját (1929 TolnaiÚjLex. C5731, 58).

3. (Nyelvt is) ’e népcsoportok által beszélt 〈nyelv(ek vmelyike)〉’ ❖ Dravida-nyelvek, Keletindia déli részén élő ragozó (agglutináló) nyelvek, általában sok tekintetben hasonlók a mi urál-altaji nyelveinkhez, a nélkül, hogy ezekkel egyeredetüek volnának (1893 PallasLex. CD02) | A dsaina-irodalom igen terjedelmes, és nagyrészt dravida nyelven van irva (1899 Nagy képes világtörténet CD03) | Kodagu[:] dravida nyelvjárás, mely rokon az ó-kanári nyelvvel. A […] Ny.-i Ghat hegyes vidékein lakó néptörzs beszéli (1914 RévaiNagyLex. C5707, 779) | a brahui a dravida nyelvek egyike s a szomszédságában indo-iráni nyelveket beszélők közt éppen olyan izolált helyzetben van, mint Európában a neolatin nyelvek környezetében található baszk, valamint a germán, szláv és neolatin szomszédokkal rendelkező magyar (1998 Paczolay Gyula CD30).

3a. ’e népcsoportok által beszélt nyelvek rokonságán alapuló 〈nyelvcsalád〉’ ❖ A dravida nyelvcsalád[.] A név az Elő-India déli részén és a Ceylon-sziget északi szegélyén élő 75 milliónyi őslakosság nyelvét jelöli (1937 Zsirai Miklós 9805001, 22) | Dravida nyelvcsalád Dravida csoport: tamil, malajalam, kannada stb. (1987 Tények könyve CD37) | Hogy miféle nyelv ez a malajalam? A dravida nyelvcsaládhoz tartozik és egyike India 15 legnagyobb, az alkotmányban rögzített hivatalos nyelvének (1996 Természet Világa CD50).

4. ’e népcsoport által lakott 〈terület〉’ ❖ [az ún. dzsaina hitűek] a dravida kerületekben nagy számmal vannak (1912 RévaiNagyLex. C5702, 81).

II. fn

1. (tbsz-ban, rendsz. hat ne-vel) ’egykor India egész területét uraló, ma már csak annak déli részén egy tömbben, valamint Madhja Prades állam egyes területein, Srí Lankán és Pakisztánban élő, kb. 300 milliós létszámú, több ezer éves kultúrával rendelkező népcsoport’ ❖ [az etiópiai fajtába tartoznak] a dravidák, kicsiny termettel és nem ritkán pisze orral (1894 PallasLex. CD02) | Tamulok (tamilok), Elő-India, Madrasz Cejlonban tömegesen, Hátsó-Indiában és Indonéziában egyes városokban élő dravidák […] közel 20 milliónyi saját ága (1925 RévaiNagyLex. C5713, 833) | Az őslakó dravidák Kr. e.1500 körül kényszerültek India középső és déli vidékeire a Közép-Ázsiából beáramló árja törzsek elől menekülve (1997 Új Könyvek CD29).

2. (Nyelvt) ’India déli részén, valamint Pakisztánban és Srí Lankán beszélt nyelv’ ❖ [Indiában] 25 millió ember indoárja nyelvet, 145 millió tibet-kínait, 14 millió dravidát (tehát az árjától, sémitől és mongoltól teljesen különálló nyelvet), 17 millió ausztrál-ázsiait beszél (1930 Seltmann Rezső CD10) | Összeragasztó vagy ragozó (agglutináló) nyelvek. Ebbe a csoportba utalják az uráli, az altaji nyelveket, a dravidát, a bantut és fölsorolhatatlanul sok más nyelvet (1937 Zsirai Miklós 9805001, 5) | a Kelet-Szibériában beszélt jukagir, s az indiai dravida is komolyan szóba került [mint az uráli nyelvek távolabbi rokona] (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

Vö. ÉKsz.; IdSz. dravidák, dravida nyelvek

dravida melléknév és főnév 6A
I. melléknév
1.
egykor India egész területét uraló, ma már csak annak déli részén egy tömbben, valamint Madhja Prades állam egyes területein, Srí Lankán és Pakisztánban szórványban élő, kb. 300 milliós létszámú, több ezer éves kultúrával rendelkező 〈nép(csoport), ill. e néphez tartozó 〈személy(ek csoportja)
[az árják] leigázták a dravida őslakókat, kik aztán az alsó kasztokba tartoztak
(1893 PallasLex.)
Indek, India nem európai lakói 1. az árja hindúk, 2. a tibeti (mongol) törzsek, 3. a dravida-népek Dekhanban, 4. ÉÉszak-India őslakosságának maradványai Bombay kormányzóság É-iészaki részében, a kolariak v.vagy mundák
(1927 TolnaiÚjLex.)
[Nizam állam] DK-idélkeleti, kristályos kőzetekből álló felszínén a dravida telugok, az erősebben feldarabolt, hegyhátakkal tarkázott ÉNy-iészaknyugati részén a mahrattok laknak
(1928 TolnaiÚjLex.)
500–800 k.között Dél-India vezető hatalma a dravida Pallava-dinasztia
(1987 Tények könyve)
2.
e népcsoport által létrehozott, annak kultúrájára jellemző, ahhoz tartozó
A Kisztnától délnek fekvő tartományok drávida templomai kupolás fedelű négyszögletes épületből fejlődtek; a boltozatot itt sem ékalakú, hanem vizszintesen egymás fölébe rakott kövek alkotják
(1899 Nagy képes világtörténet)
A déli v.vagy dravida stílusban épült templomok tornya emeletekre oszlik és vagy kupolában, vagy tonnás gerincben végződik
(1925 MűvészetiLex.)
a dravida hitrege szerint a megmenekülő emberpár a tirilfa üregébe bújva kerüli ki Sinbonga isten haragját
(1929 TolnaiÚjLex.)
3. (Nyelvt is)
e népcsoportok által beszélt 〈nyelv(ek vmelyike)
Dravida-nyelvek, Keletindia déli részén élő ragozó (agglutináló) nyelvek, általában sok tekintetben hasonlók a mi urál-altaji nyelveinkhez, a nélkül, hogy ezekkel egyeredetüek volnának
(1893 PallasLex.)
A dsaina-irodalom igen terjedelmes, és nagyrészt dravida nyelven van irva
(1899 Nagy képes világtörténet)
Kodagu[:] dravida nyelvjárás, mely rokon az ó-kanári nyelvvel. A […] Ny.-inyugati Ghat hegyes vidékein lakó néptörzs beszéli
(1914 RévaiNagyLex.)
a brahui a dravida nyelvek egyike s a szomszédságában indo-iráni nyelveket beszélők közt éppen olyan izolált helyzetben van, mint Európában a neolatin nyelvek környezetében található baszk, valamint a germán, szláv és neolatin szomszédokkal rendelkező magyar
(1998 Paczolay Gyula)
3a.
e népcsoportok által beszélt nyelvek rokonságán alapuló 〈nyelvcsalád〉
A dravida nyelvcsalád[.] A név az Elő-India déli részén és a Ceylon-sziget északi szegélyén élő 75 milliónyi őslakosság nyelvét jelöli
(1937 Zsirai Miklós)
Dravida nyelvcsalád Dravida csoport: tamil, malajalam, kannada stb.
(1987 Tények könyve)
Hogy miféle nyelv ez a malajalam? A dravida nyelvcsaládhoz tartozik és egyike India 15 legnagyobb, az alkotmányban rögzített hivatalos nyelvének
(1996 Természet Világa)
4.
e népcsoport által lakott 〈terület〉
[az ún. dzsaina hitűek] a dravida kerületekben nagy számmal vannak
(1912 RévaiNagyLex.)
II. főnév
1. (tbsz-ban, rendsz. hat ne-vel)
egykor India egész területét uraló, ma már csak annak déli részén egy tömbben, valamint Madhja Prades állam egyes területein, Srí Lankán és Pakisztánban élő, kb. 300 milliós létszámú, több ezer éves kultúrával rendelkező népcsoport
[az etiópiai fajtába tartoznak] a dravidák, kicsiny termettel és nem ritkán pisze orral
(1894 PallasLex.)
Tamulok (tamilok), Elő-India, Madrasz Cejlonban tömegesen, Hátsó-Indiában és Indonéziában egyes városokban élő dravidák […] közel 20 milliónyi saját ága
(1925 RévaiNagyLex.)
Az őslakó dravidák Kr. e.Krisztus előtt1500 körül kényszerültek India középső és déli vidékeire a Közép-Ázsiából beáramló árja törzsek elől menekülve
(1997 Új Könyvek)
2. (Nyelvt)
India déli részén, valamint Pakisztánban és Srí Lankán beszélt nyelv
[Indiában] 25 millió ember indoárja nyelvet, 145 millió tibet-kínait, 14 millió dravidát (tehát az árjától, sémitől és mongoltól teljesen különálló nyelvet), 17 millió ausztrál-ázsiait beszél
(1930 Seltmann Rezső)
Összeragasztó vagy ragozó (agglutináló) nyelvek. Ebbe a csoportba utalják az uráli, az altaji nyelveket, a dravidát, a bantut és fölsorolhatatlanul sok más nyelvet
(1937 Zsirai Miklós)
a Kelet-Szibériában beszélt jukagir, s az indiai dravida is komolyan szóba került [mint az uráli nyelvek távolabbi rokona]
(1997 Magyar nyelv és irodalom)
Vö. ÉKsz.; IdSz. dravidák, dravida nyelvek

Beállítások