drog fn 3A1droga (kissé rég)

1. (Orvos is) ’megfelelő koncentrációjú hatóanyagot tartalmazó, növényi v. állati eredetű, kül. gyógyászati célra, ill. gyógyszerkészítésre, de a kozmetikai és az élelmiszeriparban is haszn. anyag’ ❖ drogue, fr. (drog) nyers gyógyszer-áru (1891 Közhasznú idegen szótár C6162, 69) | Az illatos drogueok közé tartoznak a kálmos, gyömbér, fahéj (1893 PallasLex. CD02) | a magyar gyógyszerkönyv hivatalos drógjai (1895 PallasLex. CD02) | drogua […] gyógyszeráru, gyarmatáru (1904 Idegen szavak szótára C6519, 53) | [Anyuska] miért nem taníttatta ki Amált patikusnak? Miért neki [ti. Józsinak] kell az életét a drogok közt eltölteni? (1956 Németh László² 2005002, 22) | Régóta hivatalos gyógyszerészeti drogként tartják nyilván a kőrisbogarat (1990 Magyar néprajz CD47) | Ugyanaz a [gyógy]növény több drogot is szolgáltathat (pl. gyökér, gyöktörzs, szár, levél, virág, termés stb.) (1998 Tények könyve CD37) | Az élelmiszeriparban a drogokat íz-, zamat- és színanyagukért használják (1998 MagyarNagyLex. C5819, 797).

2. (nem szakny, átv is) ’természetes eredetű v. szintetikus, a központi idegrendszerre ható, annak működését befolyásoló, függőséget okozó, élvezeti cikként, ill. bizonyos szerek esetében gyógyászati célra is haszn.(, illegális) anyag, pszichoaktív szer; kábítószer’ ❖ mint a morfinista, vagy a cocainomane, aki meghal kínjában a „drogue” nélkül, úgy szenved és szomjazik ez az asszony (1926 Hatvany Lili CD10) | az ópium és a káros drogák tiltott gyártása és forgalombahozatala (1934 Budapesti Hírlap aug. 15. C4722, 2) | A kábítószerként használt drogok közül fokozatosan csökken a Parkan használata (1988 Tények könyve CD37) | Nincs türelmem senkivel beszélgetni, mióta számítógépemen élvezhető az Internet „leglágyabb drogja”, az e-mail levelezés (1996 Magyar Hírlap CD09) | a szegények drogja, a szipu (1997 Országgyűlési Napló CD62) | Hatástani szempontból a drogokat több típusba soroljuk: alkohol, ópiátszármazékok […], altató- és nyugtatószerek, serkentőszerek […], hallucinációkat okozó szerek (pl. LSD), kannábiszszármazékok (1997 PedagógiaiLex. C6809, 306) | A kemény drog és a könnyű drog megkülönböztetését sokáig elutasította a szakma (1999 Magyar Hírlap CD09).

2a. (egysz-ban) ’ennek (rendszeres) használata, fogyasztása, drogozás’ ❖ a fizikai aktivitásoknak kitüntetett szerepe van az AIDS, az alkohol, a drog és a dohányzás elleni küzdelemben (1993 Országgyűlési Napló CD62) | minden jogos eszközt be kell vetni, amíg megbízható adatok ki nem mutatják, hogy visszaszorult a drog (2000 Magyar Hírlap CD09) | Szakemberek szerint a magyar tizenévesek mintegy 60 százaléka próbálkozott már a droggal (2000 Figyelő CD2601).

Ö: diszkó~, dizájner~, parti~.

ÖE: ~fogyasztás, ~használat, ~kereskedelem, ~kereskedés, ~megelőző.

Vö. ÉKsz.; IdSz.

drog főnév 3A1
droga 6A (kissé rég)
1. (Orvos is)
megfelelő koncentrációjú hatóanyagot tartalmazó, növényi v. állati eredetű, kül. gyógyászati célra, ill. gyógyszerkészítésre, de a kozmetikai és az élelmiszeriparban is haszn. anyag
drogue, fr.francia (drog) nyers gyógyszer-áru
(1891 Közhasznú idegen szótár)
Az illatos drogueok közé tartoznak a kálmos, gyömbér, fahéj
(1893 PallasLex.)
a magyar gyógyszerkönyv hivatalos drógjai
(1895 PallasLex.)
drogua […] gyógyszeráru, gyarmatáru
(1904 Idegen szavak szótára)
[Anyuska] miért nem taníttatta ki Amált patikusnak? Miért neki [ti. Józsinak] kell az életét a drogok közt eltölteni?
(1956 Németh László²)
Régóta hivatalos gyógyszerészeti drogként tartják nyilván a kőrisbogarat
(1990 Magyar néprajz)
Ugyanaz a [gyógy]növény több drogot is szolgáltathat (pl.például gyökér, gyöktörzs, szár, levél, virág, termés stb.s a többi)
(1998 Tények könyve)
Az élelmiszeriparban a drogokat íz-, zamat- és színanyagukért használják
(1998 MagyarNagyLex.)
2. (nem szakny, átv is)
természetes eredetű v. szintetikus, a központi idegrendszerre ható, annak működését befolyásoló, függőséget okozó, élvezeti cikként, ill. bizonyos szerek esetében gyógyászati célra is haszn.(, illegális) anyag, pszichoaktív szer; kábítószer
mint a morfinista, vagy a cocainomane, aki meghal kínjában a „drogue” nélkül, úgy szenved és szomjazik ez az asszony
(1926 Hatvany Lili)
az ópium és a káros drogák tiltott gyártása és forgalombahozatala
(1934 Budapesti Hírlap aug. 15.)
A kábítószerként használt drogok közül fokozatosan csökken a Parkan használata
(1988 Tények könyve)
Nincs türelmem senkivel beszélgetni, mióta számítógépemen élvezhető az Internet „leglágyabb drogja”, az e-mail levelezés
(1996 Magyar Hírlap)
a szegények drogja, a szipu
(1997 Országgyűlési Napló)
Hatástani szempontból a drogokat több típusba soroljuk: alkohol, ópiátszármazékok […], altató- és nyugtatószerek, serkentőszerek […], hallucinációkat okozó szerek (pl.például LSDlizergsav-dietilamid), kannábiszszármazékok
(1997 PedagógiaiLex.)
A kemény drog és a könnyű drog megkülönböztetését sokáig elutasította a szakma
(1999 Magyar Hírlap)
2a. (egysz-ban)
ennek (rendszeres) használata, fogyasztása, drogozás
a fizikai aktivitásoknak kitüntetett szerepe van az AIDSAcquired Immune Deficiency Syndrome ’szerzett immunhiányos tünetegyüttes’, az alkohol, a drog és a dohányzás elleni küzdelemben
(1993 Országgyűlési Napló)
minden jogos eszközt be kell vetni, amíg megbízható adatok ki nem mutatják, hogy visszaszorult a drog
(2000 Magyar Hírlap)
Szakemberek szerint a magyar tizenévesek mintegy 60 százaléka próbálkozott már a droggal
(2000 Figyelő)
ÖE: drogfogyasztás, droghasználat, drogkereskedelem, drogkereskedés, drogmegelőző
Vö. ÉKsz.; IdSz.

Beállítások